Mínusz 196 fok nem pite. Sőt, ami mínusz 196 fokra van hűtve, azzal nem érdemes baszakodni sem. Megtanulta ezt a Terminátor 2-ben a T1000 is és én is, miután a centiméter vastag alumínium nyomástároló tartályt úgy nyitotta ki belülről, mintha papírt tépett volna szét. Jó cucc, de egyáltalán nem vicces, néha sajnos felrobban itt-ott (jellemzően egyetemek környékén) és zárt térben bizony gond nélkül kifordítja sarkaiból az előadót- vagy labort.

Na mi ezt beraktuk egy vízzel teli fém hordóba és közben csak saccolni tudtuk, hogy szétveti-e a lökéshullám az egész miskulanciát és hangsebességgel száguldó srapnelekkel szórja meg a budaörsi reptér környékét vagy sem. Mert kiszámolni ki lehet ugyan, de annyi a változó, hogy biztosra, ezer százalékra nem mondott senki semmit.

Márpedig olyankor inkább elbújik az ember, nem hiányzik nekem egy zöldre festett hordólemez a homloklebenyem közepéből. A lökéshullám bizony elég kemény tud lenni és elhiheti: ott van akkor is, amikor ön lecsapja az egykarú, keverőfejes csaptelepet a fürdőszobában. És ez tehet arról is, hogy ezen csaptelepek aztán szépen tönkre is mennek idővel. Hogy mi a kavitáció és hogyan képes a víz szó szerint megenni a fémet? Azt is megtudják. És persze lesznek csajok és zene, valamint egy medence, amit telepakoltunk robbanásokkal, miközben persze bőrig áztunk.

Műsorunk második epizódját sokan szerették, remélem, ezek a látványos robbantások nem kevésbé tetszenek majd. Szombat délután 16.00-kor Brutális Fizika a Spektrum TV-n! Repül a szilánk, ömlik a nitró-jeligére.