A traktoros lenyomja a herceget

  2013. szeptember 01. - Winkler Róbert Címkék: volga úton mazda3 tyumeny

A szerzőről még nincs információ feltöltve!

A szerző még nem publikált a Totalcaron

Így kínozzák az utángyártott lámpákat Tajvanon
2015-06-12 11:07:30

Az Eagle Eyes nem számít nagy gyárnak Tajvani viszonylatban, de még a sziget déli részén, Tajnan városában

Néhány megfigyelés az új fényezési trendekről
2015-05-26 17:52:20

A China Airlines Tajvanból Frankfurtba késett másfél órát, így buktam a budapesti csatlakozást. Az ölembe

Cuki cicák a gumigyári klotyóban
2015-05-22 17:46:25

Ránk szakadt a monszun, amit Tajvanon nagyon vártak, mert a száraz évszak nem csak száraz volt, de hosszú is.

Felkúrták az agyam Tajvanon
2015-05-21 15:52:45

Konfuciánus szentély a Vacron-központ kerítésénél Ma a sokadik dashcam-céget látogattam meg a Taitra

DSC_1652.jpg

Tarkovszkij filmje, az Andrej Rubljov élete arról szól, hogy valamikor a 15 század elején egy orosz faluban ki kell önteni és beüzemelni egy harangot. A film nem kicsit lassúbb, mint A szállító, vagy az Expendables 2, de annyit tocsognak a szereplők a hideg orosz sárban, és a fekete-fehér kivitel miatt annyira tapinthatóvá tudja tenni az orosz ősz szürkeségét, mint semmi más, amíg ki nem fejlesztik az egerekből készült vászonra vetítő mozit. Mióta eljöttünk Kazanyból, kicsit visszatért a szokásos orosz életérzés, megint rosszabbak az utak, csúnyábbak a falvak, ráadásul az eső is eleredt.

 

DSC_1650.jpg
Kazany óta megnyugodtam, hogy a magyarság, mint etnikum, vagy génállomány nem feltétlenül hibás attól, hogy nem nézünk ki úgy, mint a mongolok. A Természettudományi Múzeumban vagy ugyan egy szép kiállítás a honfoglalás-kori sírokban talált koponyák rekonstrukcióiból, és a régészet amúgy is amondó, hogy hogy már az Árpád-korban is mediterrán koponya volt nálunk a szabvány. Most, hogy láttam a tatárokat, megnyugodtam: nem kéne kutyafejűeknek lennünk. Persze még amikor Kazanyból kijövet megálltunk egy templomnál, és beszédbe elegyedtem egy párral, illetve édes hármassal (a menyasszony a mellékelt babaarcú bombázó, a másik gondolom, a barátnője), megkérdeztem a férjet, hogy akkor ők most nemzetiségileg tatárok-e. Jól beszélt angolul, és azt mondta, igen, mindhárman. Anyanyelvük már orosz, egymás között is oroszul beszélnek, de létezik még tatár nyelv, amit inkább falusiak, ott is többnyire az öregek beszélnek.

DSC_1776.jpg

A csuvas nemzeti kongresszus szerény épülete

Tatárföldről s Csuvas Szövetségi Köztársaságba érve még mindig teljesen európaiak az arcok, pedig a csuvasok már rokonaink, MÉGIS csereszabatosak bármelyik svájci kanton népességével. Leszámítva, hogy a nők itt kategóriákkal szebbek, de az orosz területektől eltérően itt a férfiak is jól festenek. Mielőtt megérkeztünk Tatársztán fővárosába, Csebokszáriba, megnéztük a helyi traktormúzeumot. A csuvasok a mi kis igen limitált mintánk alapján ugyancsak aranyos emberek, az igazgató körbevezetett, mindenhez hozzá lehet nyúlni – oké, durva is lenne, ha egy látogató kárt bírna tenni egy lánctalpas traktorban –, még vezetni is lehetett, de mivel én már pusztán erről a kiállításról is vezettem az egyik traktort (DT 75), átengedtem a lehetőséget a német AutoBild-es srácnak.

DSC_1744.jpg

A traktorokról majd később írok, lelkiismeretesen végigfotóztam őket, de ilyesmit csak nyugodt körülmények között lehet sajtó alá rendezni. Elöljáróban azért mutatok egy látszólag kevésbé érdekeset. Látszólag. Tudják, miről nevezetes ez a Vlagyimirec 2032-10-es? Mutatom:

DSC_1744-2.jpgElemi orosztudással, vagy cirill betűs olvasási képességgel már látható is. A részletek dióhéjban: 2005-ben Vaszilij Hackevics novoszibirszki traktoros ezzel állította fel az azóta is megdönthetetlennek tűnő távtraktorozási világrekordot. Ínyencek azonnal keressék meg a feliratban a Guinness szót. 21 299 kilométert tett meg Vlagyimirtől, ahol a traktorgyár van, Vlagyivosztokig. A szibériai utak ismeretében, és hogy mennyire ráz egy ilyen traktor, ez már nagyobb sportértéknek tűnik, mint a portugál őrülteké, akik Piaggio Apével mentek Portugáliából Pekingbe. 2005 augusztus 6-án indult, 2006 február 6-án érkezett - Pozsarszkij herceghez képest, mint mindjárt meglátják, egyenesen eszelős száguldás.

DSC_1765.jpg

Csebokszárinak van egy szép, Volga-parti része, egyébként csúnyácska, szocreál város, de a karmával nincs érzékelhető baj. Kedélyesnek, normálisnak tűnnek a népek, de Kazany után mi már semminek sem tudunk örülni, legfeljebb az ebédnek, ami megint csak kiváló. Borscsleves tejföllel, plusz kvasz, ami az oroszok szerint alkoholtartalmú ital, én két kancsóval és egy pohárral ittam, mert kegyetlenül ki voltam már száradva, de csak maximum annyi alkoholt éreztem, mint két korty sörben, azt is csak ha nagyon akartam. A kvasz finom édes, nem csoda, hogy Oroszországban kevesebb kóla fogy, mint máshol. Kenyérből erjesztik, de szerintem rá kéne még erjeszteni, hogy a cukortartalom nagyobb része alakuljon alkohollá, mert ettől lehetetlen beállni.

DSC_1769.jpgElőétel és kvasz

DSC_1773.jpgDSC_1774.jpgA jó kis céklás borscs, és valami csuvas finomság

Jó érezni az autóban az erőt, biztonságos, jó vastag, ahogy megy – sokat gondolkoztunk, mi okozhatja a javulást, végigvettük a szokásos ezoterikus magyarázatokat, és sorban el is vetettük, hogy mostanra kopott össze a motor, kikormoltuk a szelepeket, meg ilyesmi. Inkább az lehet, hogy Tatárföldre érve kezdhettük tartósan nyomni az autóknak, mint az állat, és ez hozta meg a rendes menetteljesítményt.

DSC_1804.jpgEgyre több az út menti árus, itt már nem lehet éhen halni

A navink olyan parajelenségeket produkál, hogy amikor átcébéztünk Saschának, mit tegyünk, mert kikapcsoltuk az útvonalvezetést, hogy ne veszegesse le a hangot a bal sávról, elvégre nyílegyenes az út, és azóta egyáltalán nincs bal hangszóró. A kijelzőn sem tudjuk vezérelni, szóval mire végigmondtuk a teljes poltergeist-komplexumot, kis csönd után Sascha csüggedten csak annyit recsegett vissza a CB-n, hogy sing a song. Már nem maradt sok agyam, úgyhogy nem tudom visszaidézni, hogyan szerelte meg végül mégis, viszont nem szabad megfeledkeznem az új Mazda3 szabad szemmel nem látható, de jól érezhető előnyéről. A műszerfalon úgy tapad minden, mint alvó űrhajós a tépőzáras lepedőre; ha ott felejtjük a telefont, még akkor sem esik, le, ha rossz úton nagyokat gyorsítunk. Péter kísérletképpen odarakta a napszemüvegét a szélvédő alá, és egy ideig mértük az időt, meddig nem esik le, aztán ott is felejtettük, és két óra múlva vettük észre, hogy még mindig ott van.

DSC_1645.jpg

Tesztautónk, a car no. 6 a Volga partján


Nos hát, mivel hallom már a Kuzma Minyin Fan Club erőszakos farkasüvöltését, át kell térnem Nyizsnij Novgorod sztárjára, aki 1611-ben a lengyel betolakodók ellen gyűjtött komoly népfelkelő sereget. Ennek vezetésével, és Moszkva visszafoglalásával Pozsarszkij herceget bízták meg, aki csak azzal a feltétellel vállalta a feladatot, hogy maga mellé veheti a novgorodi kereskedőt, beginning of a beautiful friendship, bólintott Kuzma Minyin, és a herceggel tartott.

DSC_1807.jpgNem a kanyar, hanem az elalvás a kamionos fő ellensége - itt száz kilométeres egyenesekben is esnek-kelnek.

DSC_1810.jpg
Pozsarszkij herceg nem biztos, hogy a legrátermettebb ember volt egy hadsereg vezetésére, bár ahhoz képest, hogy II. Fülöp a Nagy Armada admirálisának azt a Medina Sidonia herceget nevezte ki, aki akkor járt először tengeren, talán nem is volt akkora melléfogás. A helyzet tehát a következő: megvan a sereg és a vezető, de a herceg nehezen szánja rá magát az indulásra. Úgy húzza az időt, mint olasz focista a hosszabbításban, amikor idegenben lőtt góllal továbbjutásra állnak. Mindent bedob, bár senki nem érti, miért: sokat imádkozik az egyik legszentebb orosz ikonhoz, a kazanyi Miasszonyunkhoz, de így is eltelik fél év, és a meglepetésszerű támadás esélye szertefoszlik. 1611 őszén indulnak Moszkva ellen, illetve nem indulnak.

DSC_1653.jpg

Fél év tökörészés után végre megindul a sereg, de Pozsarszkij még így is mindenfélét kitalál. Rosztovban számos vallási szertartáson vesz részt, meglátogatja a szuzdali ősi szent sírokat, és istentiszteleteket rendeztet, egy gyenge ütközés után percekig ápoltatja magát, és sípszó után elrúgja a labdát. A Nyizsnij Novgorod – Moszkva távolság a Google útvonaltervezője szerint 421 kilométer, ezt a sereg végül tíz hónap alatt teszi meg, de még így sincs veszve semmi: épp elkapják az utánpótlást szállító Chodkewitz hetmant, és Pozsarszkij herceg szárnysegédje, Trubeckoj herceg gyors helyzetfelismerésének köszönhetően blokkolják is a szállítmányt. Moszkva lengyel védői közt éhínség tör ki, szabad elvonulás fejében megadják magukat, de a korban gyakori szokás szerint így is lemészárolják őket. Ezzel együtt november 4-e ma nemzeti ünnep Oroszországban.

DSC_1790.jpgDSC_1797.jpgA hátsó lőrésszerű kilátást a csomagjaink által felnyomott kalaptartó okozza.

Egyre jobban kedvelem az autót, mert amellett, hogy egészen jól megy, kényelmesen nyeli az úthibákat, de sportosan kanyarodik, és 16-os felnikkel se néz ki hülyén, ami a mai kompaktok közt ritkaság, és kifejezetten csendes. Nem triviális dolog, de ha egy autóban legalább hárman ülnek, a hátsó utas gyakran kimarad a társalgásból. A jelenlegi Focus például ebből a szempontból katasztrófa – tavaly mentünk eggyel Kecskemétre a Pistával meg a Papp Tibivel, és a hátsó egész úton csak mivanmivanozott. Az új Mazda3-ban még 150-es tempónál, nem túl jó úton, zene és klímasusogás mellett is mindenki hall mindenkit. A dolog annyira nem triviális, hogy régebben épp a Mazdák voltak hangosak. A felnire visszatérve Sascha azt mondta, eredetileg 18-as kerekekkel hozták az autókat, de Vlagyivosztokban látá az úr, hogy ez nem lesz jó, és lecserélé az ő felnijeit 16-osokra.

DSC_1779.jpgIsmerős troli Csebokszáriban

A váltó is mintha kellemesebben siklana, azt nehéz csak megtanulni, hogy előzéskor ketteshez felnyomjuk egy gázfröccsel a fordulatot, mert a Skyactive is Euro5-ös stílusban pörög fel. A gyűlöletes tételek közé tartozik, hogy csak a vezetőoldali ablak automata, a többi semerre. Csak hogy tudják, 30%-kal több jó csajt és árokba borult csőrös kamiont tudtam volna fényképezni, ha a jobb kezemmel le tudom venni az objektívsapkát, nem azt a kurva gombot kell nyomva tartalom, mert Hiroshima városában egy autógyár pénzügyi részlegén úgy gondolják, ösztönözni kell a fogyasztót a magasabb felszereltségi szintek megvásárlására. Biztos ami biztos, a hátsó térképlámpát sem lehet hátul kapcsolni, többször hurráztam már emiatt magamban csendesen, amikor sötétedés után kiszálláskor kerestem volna valamit, de a többiek már kiszálltak.

DSC_1799.jpg

Ezúton is köszönöm kísérőink hozzáállását, akik csodálatra méltó munkát végeznek. Mi is elég zombik vagyunk a kialvatlanságtól, de ők már negyedik hete vannak úton, és egy rendező mindig korábban kel, és később fekszik. Haladunk, nyolc Mazda3-as és hat CX9-es, ekkora karavánnal már tényleg nehéz mozogni, de valahogy minden flottul megy, egyedül a pisiszünetek ütemezése okoz kis gondot ennyi embernél. Meghatódni leginkább azon hatódtam meg, hogy az édességek között van M&M-s is. A Mars, a Twix, a Bounty, meg a többi ragacsos, szörnyű édesség kézenfekvő dolgok, de én az M&M-st úgy érzem, mint ami ad egy kis lelki pluszt az ember végóráiban. Szerencsésen megérkezünk Moszkvába, ahol mi leszünk az egyik attrakció az orosz wannabe-Goodwoodon, a (még nem) híres Speedfesten.

DSC_1660.jpgMa tényleg csak ezt a két jó csajt láttam, a csuvasok kicsit kevésbé szépek, mint a tatárok, meg időnk sem volt.

 

Az út további posztjait csokorba gyűjtve megtalálod ezen a linken.

A bejegyzés trackback címe:

https://belsoseg.blog.hu/api/trackback/id/tr505486596

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nyiri 2013.09.01. 08:14:37

Nagyon jó cikk volt ez is. Gratula. Ha jól sejtem a mai pályanapra nem érsz ide? :)

Lehet, hogy szépek a csajok, de smink és ruhaválasztásban eléggé 80-s évek túlzásaiba mennek bele

_____________ 2013.09.01. 08:21:06

Azért ez a két csaj is elég jó! ;)
Még posztot, még!!! :)

dansun 2013.09.01. 08:28:53

...az a fészliftes Lada Szamara Szedán a nyitott garázsban akár az apósomé is lehetne, neki is egy ezüst ВАЗ 2115-öse van. :)

Gomulka Béla 2013.09.01. 08:53:59

A két anyó kábé olyan, mint a templom a háttérben: enyhén túlzó.

@Bretschneider detektív: Itt hát. Az a kvász. (Kvászi csuvas regál. A mienk jobb, mint az eredeti. Persze, mert a mi módszerunk jobb.)

Q-match 2013.09.01. 09:19:12

jé, ott is emberek élnek...? :)
winkler sokunknak megspórol egy utat - nekem informálisan fehér folt az a vidék, kábé mint egy műveletlen amerikainak európa

calamites 2013.09.01. 09:43:45

Robi!

Posztjaid a régi Magyar Narancsos időket idézik. Rendkívül széles látókörűek, érdekesek, és tartalmasak. Köszönet érte, és köszönet Saschanak, és kollégáinak a remek alapanyaghoz!

Írj még sokat!

anyahajókabinajtóhajtogató 2013.09.01. 11:40:10

Remek írás Robi! Remélem eljutok ide egyszer.

thattila 2013.09.01. 11:42:08

Es Nyizsnyij Novgorodrol hol van az elmenybeszamolo? Métis cask egy ketmillios varos meg ott van a hirhedt GAZ gyar

Suna bácsi 2013.09.01. 12:34:02

"...és lecserélé az ő felnijeit 16-osokra"
Csak a felnit lecserélni elég nagy szamárság. Kicsit lötyöghet rajta a 18-as gumi. Meg néha fújni is kell bele, mert szerintem ereszt itt-ott.

CSÖRR-CSI££ 2013.09.01. 13:00:05

Szép, szép, de ha nem kalandvágyból, hanem muszájból kellene arrafelé élnem hosszabb ideig, tutibiztos hogy erősen honvágynék ide Magyarisztánba, pedig amúgy nem szokásom.

Ennél a mostani posztnál valahogy elkapott egy mély szomorúság, amolyan Chopin-i depós, borongós, reménytelen izé, de az is lehet, hogy ennek alapvetően nem az orosz valóság az oka, hanem az itteni: elfogyott a pénzem és q*vára másnapos vagyok, a gyereknek holnap kezdődik a suli, az meg olyan, mint a Blaha aluljáró: nem lehet úgy odamenni, hogy ne tarháljanak lóvét lépten-nyomon.
Lehet, hogy Kazanyban jobb lenne?

thattila 2013.09.01. 14:21:27

En tobb eve moszkvaban dolgozom es sok helyet bejartam Oroszban. Elso ranezesre sivarnak es szurkenek, as emberek meg morcosnak tunnek. Viszont amikor kozelebbrol megismered oket, akkor rajossz hogy valojaban vidamabb beallitasuak meg optimistabbak, mint mi, magyarok. Amikor tobb honap utan hazajovok, azt latom, hogy mindenki csak elegedetlen es panaszkodik meg eros a pesszimizmus. Ettol eltekintve allandoan honvagyam van...

erokun 2013.09.01. 14:36:21

a külföldi autós kolegák nem írnak ilyen útinaplót? kíváncsi lennék pl egy angol milyennek látja azokat a tájakt, vajon nekik durvább-e .

vajdasagi 2013.09.01. 14:43:04

@erokun: Nekem is pont ez jutott eszembe: a német vagy angol újságírók vajon milyeneket írnak?

Amúgy: ez is jó írás lett. Már előre sajnálom, hogy nemsokára vége lesz. Addig is: mindent bele - enyhén variál a minőség, de mindegyik a kiváló, vagy annál is jobb kategóriában van. Köszönöm szépen.

És én egészen komolyan eldöntöttem, hogy ősszel nagyon megfontolom, vegyek-e magamnak egy új Mazdát. Mondjuk nekem négyajtó kell, és nem tudom, hogy 6-os vagy 3-as, de esélyes, hogy veszek egy ilyen benzineset :-)

Flankerr 2013.09.01. 14:43:27

@thattila: Wifif és időhiány miatt onnan nem lesz poszt. Moszkva lesz a következő.
Csebokszári nem mondana semmit, ha nem fürödtem volna 27 éve Egerben a suli uszodájában..:)

Hurri Kán 2013.09.01. 16:49:48

Moszkvát látni és meghalni :D

gjoczy 2013.09.01. 18:58:18

Jó írás... ha a történelmi részleteket kihagynánk akkor még élvezhető is lenne...bár én szeretem a történelmet is az autókat is de a kettőt keverve nem mindig.
Bár tény és való hogy annak ellenére hogy a 1240-es tatár támadás Elpusztította kazanyt is.. mégis szép régi házak vannak ott. és a megmaradtak leszármazottai se elvetendő fehérnépek.

De a magyarokat a tatárokhoz mérni nem helyén való, nem ugyanolyan nép, mi pusztai népek és iráni - török népekhez hasonló vagy azzal rokonságban álló nemzet vagyunk a tatár pedig inkább mongol-belső ázsiai - nép.

Cymantrene 2013.09.02. 07:18:06

"Bemutatták Csebokszáriban,
milyen egy cseh bók száriban"
Tímár György - Agyrém rímek

Palex 2013.09.02. 10:44:59

Mondjuk ezek az apróságok a világítás kapcsolással, meg ablakemelővel igen bosszantó dolgok tudnak lenni, főleg, ha az emberfia hozzászokott már korábban.
Mert amúgy az autó igen jónak tűnik.

dreamhotep 2013.09.02. 12:42:48

még ilyet. sokat. pázsálosztá.
érezhető, hogy tartott már knyígit a kezében, mégsem száraz.
a tatár nyonyó valóban kellemes, a gasztrofotóktól meg éhes lettem.

hofi601 2013.09.02. 15:18:16

Kinek kell szólni, hogy Moszkvából ne küldjenek haza? Nem betegedett le valamelyik kolléga, akinek átvennéd a helyét?

sanyey 2013.09.11. 17:04:12

@hofi601: Degec-nek mi az irányítószáma? :DDDDD
süti beállítások módosítása