Csikorognak az agyamban a fogaskerekek, hogy a szerkesztőségi gyorsulásra hogyan készítsem fel az autóimat. Az ősöreg, visszavett CO-jú kismotoros cápa BMW nem egy gyorsulóbajnok, főleg, a péntek este kipróbált 520i-hez képest.
Teljesen el voltam keseredve, azt se tudtam, hová kapjak, egészen tegnapig. Akkor ugyanis eszembe jutott a tuti megoldás, Hosszú és Prokee, rájuk lesz szükségem. Prokee GPS Tunere segítségével ma reggel megmértem az autó gyorsulását, eléggé szomorú 19 másodperces értéket kaptam, ami a 12.4-es gyáritól igen messze van.
Prokee emelt kicsit a szégyentelenül alacsony alapjáraton, csakis a verseny szellemében, így és és föld lett az eredmény, 18 mp, erről sajna nincs fénykép. Állított az előgyújtáson is, így 17 lett, de a másik mérést nem csináltam meg, annyira szörnyen csörgött.
Visszavettünk a gyújtásból, és végül a csodálatos, nagyszerű, pompás és egyben reményteljes 14-es majd 13-as értéket produkálta, ami ugye már csak hat tizeddel van a gyári érték felett, ami sofőrhiba. Van még két ötletem: az egyik a kisebb hátsó kerék: most 195/70-es van rajta, és akár egy 195/ vagy 185/bármilyenes jó lenne, a lényeg a kisebb körméret, és az ötlyukú felni. A másikat nem mondom meg, legyen meglepetés a helyszínen.
A lélektani hadviselés fontos része a harcnak.
Bíró úr kérem, az úgy történt...
Hogy felhívott a Bende. Kipróbálta a Hosszú E28-át, és megy. Nem úgy mopedautósan, mint az 518i, hanem rendesen. Azonnal csinálni kell valamit!!!
OK, úgyis reszelést terveztem én is. A Tramp elmúlt két évét ugyanis jórészt azzal töltöttem, hogy vákumos osztófejet keresgéltem hozzá. Nem egyszerű dolog, a sok 903-as motor közül ugyanis csak a Pandában lévőkön volt ilyen. Pedig fontos dolog: a hagyományos gyújtáselosztókban a röpsúlyos előgyújtás-szabályzó felelős az előgyújtás fordulatszám-függő finomhangolásáért, a vákumos szabályzó pedig ugyanezt teszi a pillanatnyi terhelés függvényében. A modernebb autókban ennek felel meg a légmennyiségmérő és a MAP-szenzor - persze erős egyszerűsítéssel.
Belátható, hogy a padlógázos gyorsításnál erre nagy szükség lehet, így a Szerkesztőségi Event kiváló motiváció volt, hogy ezt a problémát végre megoldjam.
Néhány napja lecseréltem már a frissen beszerzett osztófejet - pontosabban a tavaly beszerzett rozsdásból és a múlt héten megkaparintott sérültből összerakott darabot. A vákumdobra csatlakozó cső másik végét azonban nem volt hová dugni, hiszen ezen a motoron sosem volt ilyen kiállás.
Meg szívócső sem, a karburátor egy kis közdarabbal rögtön a hengerfejre csatlakozik. A megoldás tehát a közdarab megfúrása volt, aztán egy ex-has gyújtásbeállítás csörgéshatárról kicsit vissza, és próba.
19 másodpercet mértünk, ami gyászos, pláne, hogy most mozdítottuk ki Tibbyt ugyanerről az értékről. Mekkora hülye vagyok, plusz egy ellenfél...
Szerencsére van még tartalék bőven. Jövő hétre egy billenésgátlót kell legyártanom egy szilent-szemes belső kormányösszekötőből, mert durva kuplung és nagy gázrugás esetén akkorát bólint a motor, hogy a vízpumpa tárcsája beleér az első összekötőlemezbe. Ha ez meglesz, máris határozottabban merek indulni, nem bukom el az első két másodpercet.
Lesz belőle 17, a W123-ak ellen már jó vagyok :)
- prokee -
Az utolsó 100 komment: