Múlt hétvégén a Hankook szervezésében részt vettem egy hétvégi amszterdami kiruccanáson, ahol sok más egyéb érdekes dolog mellett egy DTM és egy SEAT kupa futamot is sikerült megtekintenem – televízión.
A Hankook a DTM sorozat gumibeszállítója, ami eléggé jól cseng a legnagyobb európai, a német piacon. Tekintve, hogy a gumikat itt, Rácalmáson gyártják, az árak még a magyar adókkal is elég rugalmasak, az átlagos piaci ár alatt vannak, és a teszteken sem szerepelnek rosszul: a kisebb méretben az ajánlott, a nagyobban a jó minősítést érték el, ami az árakat tekintve igencsak szép eredmény.
Szóval eléggé jól áll a szénájuk, itt volt az ideje, hogy egy kicsit polírozzák a Hankook brandet és erőt mutassanak, így most ők a DTM, az egyik legnépszerűbb német házikupa gumiszállítói.
A DTM-ről annyit tudtam, hogy régen a 190 EVOII üldözte a BMW M3-at, és szorosan mögöttük az Audi V8 ordított. Ez most sincs másként, kivéve, hogy a BMW csak jövőre tér vissza a sorozatba, tehát most egy Audi-Merci bajnokság, tehetséges pilótákkal. Itt versenyez például David Coulthard akinek a legjobb Formula1-es helyezése egy VB második hely volt 2001-ben, sajnos nem kedvezett neki a Schumacher éra. Előfordul a pályán Ralf Schumacher is, hasonló sikerrel, mint annó az F1-ben.
Csajok a DTM-ben
Susie Stoddart aranyos, egy barbirózsaszín C-osztállyal megy, Amúgy onnan lehet felismerni, hogy általában ő az utolsó harmadban végez. Érzékenyebbek biztosan emlékeznek az előző DTM futamra, ahol a komplett tankolóberendezés csövét rántotta magával, míg egy gyors balkanyarban elhagyta.
De a kedvencem nem ő, hanem a Hankook sátorban (akarom mondani erődítményben) vendégül látott svájci csaj, Rachel Frey, aki teljesen az utolsó lett, egy kör hátránnyal, csak a kieső Albuquerquet hagyta maga mögött. Mint csaj aranyos, de mint autóversenyző nem különösebben eredményes, a weboldalán ott van minden infó róla, cartban és formula autóban is a középmezőnyben szokott végezni, 3-4-ik helyei voltak a legjobbak. Mentségére szóljon, hogy a DTM-ben most debütált, az Audijával elektromos gondok voltak, egyszer a pályán kívül s volt, így annak is örült, hogy a betegeskedő kocsival egyáltalán célba ért. Csinos, szőke, GT kocsit is vezet (pl. 2010 LeMans).
Visszatérve a Hankookhoz, most, hogy mindenki megelégedésére ők a beszállítók, elég nagy apparáttal közlekednek versenyről-versenyre: két nagy kamion, benne 1000-1300 abroncs, a jósolt idő függvényében. A gumikat a versenyek előtt felszerelik, és innentől a sors kezében vannak a pilóták, ugyanis a komplett szerelt kerekeket sorsolásos alapon használják egész hétvégén. A komplett gumisműhely működését megtekinthettük, ahol természetesen egy magyar srác is dolgozik.
Mindehhez az kell, hogy a kocsik méretei megegyezzenek, és ez így is van jól. Az autóknak egyébként az égvilágon semmi köze nincs az utcai kocsikhoz, sokkal inkább egy GT versenyautó, utcaira hasonlító ruhában. Karbonszálas szerkezet, középmotor, V8, középen ülő vezető, gombok a kormányon. A hangjuk eléggé rendben van, főleg a régebbi Merciké, amit ott a helyszínen trombitatív kipufogónak neveztem el.
A verseny szépen lement, a Hankook főhadiszálláson tekintettük meg, tévében.
A vasárnap Wéber Gábornak nem sikerült túl fényesen, egy hetedik hely lett a jutalma a sorstól. Különösebben nem mérgelte fel magát ezen, átöltözés után ott ült velünk jó egy órát a Hankooknál, és a versenyélményeivel szórakoztatta a Hankookos különítményt.
A versenyhétvége további két kellemes meglepetéssel szolgált, az egyik, hogy Gáborról közvetlenül a versenye után készítettem egy nyelvkilógatós portrét, ahol nagy csatában a második lett (SEAT Supercupa). A másik, egy szombat esti kellemes hajókirándulás Amsterdam csatornáin, ha nem volt még arra, itt egy érdektelen képgaléria, lapozza át.
