A kőbányai Illatos Csirke büfében ebédeltem, kell néha egy kis kacsanyelv és disznóköröm a tésztaleveshez. Visszafelé a Dózsa György úton ért az első terelés: belefutottam a rendvédelmi dolgozók szakszervezeteinek monstre tüntetésébe. A demonstráció céljaival kapcsolatban nem foglalnék állást. Egyfelől van ugye egy ex-kommandós haverom, aki egy évvel fiatalabb, mint én, és nyugdíjas. Nincs különösebben romos állapotban, legalábbis kitűnően motorozik és jó a kedve, így miért is zavarna, hogy gyakorlatilag én fizetem a nyugdíját. Másfelől meg ott van a 63 éves Pintér Sándor belügyminiszter, aki 15 éve nyugdíjas, fel is veszi azt a havi 136 630 forintot, amiért aktív rendőrségi szolgálata alatt megdolgozott, a bruttó 1,15 millió forintos belügyminiszteri gázsi mellé.
Állást tehát nem foglalok, de azt el kell mondanom, hogy a rendvédelmi dolgozók tudnak tüntetni. A kóválygás során, ahogy a város nyugatabbi részébe próbáltam eljutni, elkeveredtem a Kossuth térre is, ahol kellemes hangzavarban rendes rockzene üvöltött a hangszórókból (a Gunstól az Appetite-lemez), szirénáztak, doboltak, bár az igazi buli tényleg az lehetett, amikor a tűzoltók tűzcsapokat nyitogattak. A belváros egyre szebben állt be, és ahogy a forgalomirányító rendőrök terelgettek, kezdett nyilvánvalóvá válni, hogy én itt a Körúton nem juthatok át – legális módon. Úgyhogy ezennel gyónom a Mindenhatónak, hogy három egyirányú utcába hajtottam be fordítva, volt járda, zebra, megszámlálhatatlan forgalomtól elzárt terület, természetesen motorral, lépésben.
Végül egy egyirányú utca látványosan rossz irányából érkeztem a körútra, nézett is csúnyán a végében álló rendőr, de rutinos pincérként kerültem a szemkontaktust, és bár mellette álltam egy percig, végül nem szólt hozzám. Ekkorra már a Körútra érkezett a tiltakozó autós menet és kezdett reménytelenné válni, hogy egyszer visszaérjek a szerkesztőségbe. Állt minden. Elköszöntem a rendőrömtől, elindultam az álló autók között jobbra, aztán a dupla villamossínen át keresztbe, a szemközti sávokban érkező transzparensekkel felszerelt rendőrautók előzékenyen átengedtek, úgyhogy átmentem, befordultam a szemközti buszsávba (fordítva), és hamarosan végre legálisan motorozhattam egy megfelelő irányú utcában. Lehetne még néha ilyen egyik rendőr se néz oda-fesztivált tartani.
