Elöljáróban annyit, hogy nem vagyok egy angyal.

Mentem már városban hetvennel ötven helyett, nem botránkozok meg, ha valaki az autópályán elmegy mellettem 180-nal. A lényeg hogy mindig figyeljünk és vigyázzunk a többiekre.

Ha kétszázzal felcsavarodik valaki a fára az a magánügye. Addig, míg valaki nincs mellette, míg el nem üt valakit, míg át nem gázol a másikon. Élni és élni hagyni.

Egy hétköznap úgy adódott, hogy Szegedre kellett mennem, különböző kitérőkkel, így a régi ötöst választottam. Amióta ezernégyért le lehet jutni autópályán Szegedig, nem jártam a régi ötösön. Egyszerűen az autópálya gyorsabb, biztonságosabb.

Elindultam. Hamar belebotlottam a már rég ismert táblába: őt is hazavárták, mellette statisztikai szám, mennyi baleset történt itt az elmúlt években. Hát igen, megfizethetetlenül drága volt az autópálya, sok autó volt, idegesek voltak az emberek, stb… Még jó, hogy már nincs ilyen. A nap süt, ablakot le, zene fel, szépen lecsorgok Szegedig, közben megállok, ahol kell…

Gondoltam.

De nem így történt, és ez egy kicsit elgondolkoztatott. Vajon miért nem mennek a siető emberek az autópályára? Volt itt minden. Beláthatatlan kanyarban két kamiont előző Opel Astra (reménykedtem, hogy hátszél van, és hamarabb befejezi az előzést), városban 160-nal előző Bmw X3-as, útra körülnézés nélkül kiforduló traktor.

Ez mind egy olyan kilencvenes, településekkel tarkított úton, amitől pár kilométerre párhuzamosan fut az autópálya. Miért nem mennek fel rá? Nem kell lassítani ötvenre, nincs piros lámpa, boldog lenne mindenki.

A legdühítőbb mégis a visszaúton történt, már Pest alatt. A sor beállt, mentünk kilencvennel. Látom ám a visszapillantóban, hogy egy x5-ös iszonyúkat előz. Mi van öcsém, zár a butik, vagy a Hambis Zsoltihoz sietsz ennyire, mert már kész a maffia hamburger, és ez a barom utána nem melegíti meg?

Mindegy. Siet. Az ő dolga.

Szembejön egy autó, normál tempóval. És ez a barom beleelőz. Amikor esélye sincs. Hogy megelőzzön engem és beférjen. A szembejövő mögött mellesleg nem jön a kutya sem. Ahogy ő elkezd előzni, én nyomom a féket, a szembejövő is, a Bmw-s meg behúzza az autót elém, és tol neki egy kövéret.

Halló emberek, álljunk már meg egy pillanatra. Ez akkor indexelt ki, amikor esélye sem volt rá, hogy megelőzzön. Siessen. Leszarom. Biztos vért visz. De ha ennyire siet, miért nem megy fel a kibaszott M5-re? Ott megy mellettünk 5 kilométerre!

Ez nem állapot, az ilyet vagy meg kell állítani, vagy megoldást kell találni a problémára.

Első gondolatom, mint sok emberé, hogy megveszem Karotta terranoját, lefestem matt feketére, körbehegesztem vasúti sínnel, és ráfestem nagy fehér betűkkel: MEGDÖGLESZ.

De ez még sem jó. Ez a barom leszarja, legfeljebb nem én halok meg, hanem aki szembejön. És egyébéként is van egy jó mondás: szemet szemért, és az egész világ megvakul. Szóval nem jó ötlet.

Második megoldás: vegyük el. Az se jó, már volt olyan, hogy mindenkinek legyen egyforma, a gonosz gazdagokét meg vegyük el, nem vált be. (Jó, lehet, hogy erről valakinek más a véleménye.)

Hm, akkor is ki kéne találni valamit.

Megvan: mindenhova rendőrt. Ez se rossz, de akkor meg közlekedni nem lehetne, és Magyarország háromnegyedét átképezhetnék rendőrnek, hogy minden méterre jusson egy. Azok mellett annyit kéne keresniük, hogy ez az ostoba ne vehesse meg kilóra őket.

Nem jó.

Akkor most mi legyen?

Most magyarázzam el neki, hogy nem olyan messze innen láttam egy balesetet, ahol elütöttek egy biciklist. A mentők épp akkor értek ki, és láttam, hogy próbálják újraéleszteni. Pár méterrel arrébb állt egy új Jetta. Annyi vér volt az oldalán, mint a Rambo4 –ben összesen. Gondolom kielőzött, Józsi bácsi keze meg megremegett a biciklin és találkoztak. Azt az embert már hiába próbálták újraéleszteni, azt hiszem.

Magyarázzam el neki, hogy ha elüt valakit, olyan, mint ha a saját gyerekét ütné el?

Hisz lesz majd miatta, az ő felfogása miatt, az ő közlekedési morálja miatt egy másik is, aki azt hiszi, hogy bármikor előzhet, és bármennyivel mehet, és bármit megengedhet magának?

És lehet, hogy aki szembejön az az ő felesége lesz, az ő gyerekével és szüleivel.

És a hibás - mint már mondtam - ő lesz…

Nem, azt nem lehet tőle várni, hogy megértse, hisz akkor nem közlekedne így, és ennek egyébként is mélyebb társadalombeli problémái vannak. Otthon senki nem dobja el a szobában a szemetet, akkor az utcán vajon miért?

Na mindegy.

Létrehozok egy alapot. Lehet rá fizetni, bárkinek, bármennyit, aki élni akar. Afféle behajtási pénz. Minden hárommillió forint feletti autó, aki közvetlenül az autópálya melletti úton csapat, kap egy éves pályamatricát. Ingyen. Ha már rosszul megy neki, ne kelljen itt poroszkálni, nosza, fusson ingyen az autópályán. Hiszen az gyorsabb, biztonságosabb, és nem üt el az iskolából hazafelé tartó kislányt, aki épp átkel a zöld lámpán, csak mert zár az autómosó, és oda kell érnie, az a rohadt gyalogos meg csak tud várni.