Csak egy papír maradt. És a gyűlölet

  2008. április 17. - Csikós Zsolt

A szerzőről még nincs információ feltöltve!

A szerző még nem publikált a Totalcaron

Öt gang az állólámpában!
2015-07-19 07:25:12

Annyira régóta van hosszú ötödik (hatodik, hetedik és nyolcadik) az autóinkban, hogy már csak a veteránosok

Totalcar a Múzeumok Éjszakáján!
2015-06-18 08:03:55

Ez most más lesz. Most mi állítunk ki autókat, s várjuk, hogy jöjjenek a nézők, lehetőleg jó sokan. Volt

Szép autót keresünk!
2015-06-08 17:52:23

A folyóvizek élővilága után a Totalcar most a kultúra irányába evez: kivesszük a részünket a Múzeumok

Bent a kövület-Pio!
2015-06-02 16:00:17

Ráment egy csomó idő a hétvégéből, de az a pár Pioneer hangfal (cirka 1979), amit idestova másfél éve


Még mindig van egy óriási ládahalom az egyik szobában, másfél évvel ezelőtti költözésünk óta hozzá sem nyúltam. Tudják, azok a cuccok, amiket azonnal ki is lehetne dobni, hiszen ha ilyen sokáig nem volt rájuk szükség, hát akkor már sose lesz.

Volt egy szabad félórám, találomra kibontottam egyet. Előkerült egy fémdoboz, benne mindenféle megsárgult fecnikkel. Bár az autós-motoros adásvételijeimet lefűzve tárolom, kint a polcon, egy szerződést elkerült a rendszerezés réme. Itt lapult évek óta.

Pedig valamennyi közül talán ez a legfontosabb.


Életem első saját járművének adásvételijét látják. Egy Verhovina mopedét. Történt valamikor harmadik gimi végén, hogy Géza osztálytársam viccből eladásra ajánlotta fel a nagyapjától kapott, 5-ös Verhót. Egészben, eredeti, bordó fényezéssel, kis bibije volt, hogy a kerekeket a nagyapa elhasználta egy kézikocsiba. Teszem hozzá, a nyolcvanas években minden orosz motornak ez lett a vége.

Az ajánlat hatszáz forintról szólt, ami mondjuk tizenöt liter tej ára volt akkoriban, tehát ma négyezernek felelne meg. Összekapartam rá a pénzt. Tudni kell, hogy a szüleim mereven tiltották a motorozás minden formáját - amikor más kölkök már rég túl voltak az első babettás sztorikon, épp készültek a Szinyóról átülni valami menő MZ-re, én szóba se hozhattam otthon a témát. Pedig az osztályban senki mást nem érdekelt annyira a benzinmotor, mint engem.

Ezért lett dacból a Verhó. Mert olcsó volt. Valahogy hazakerült a pincébe a csodás darab, kellett hozzá kerék. Kimentem az Ecserire, hiszen ott a világ összes kismotorjához akad alkatrész, úgy tudtam. Láttam is párban kerekeket, nevetséges ezerötszáz, meg ezerkétszáz forintokért - hát persze, népszerű volt akkoriban a kézikocsi.

Éppen egy pár romos felnire alkudoztam, egyikben sem volt féklap, meg a hátsónak valón lánckerék sem. Sejtettem, hogy ebből még később gond lesz, de nem volt több pénzem. Megszólított egy srác, nálam három-négy évvel fiatalabb lehetett. Hatszázért ad nekem egy komplett Verhót, csak a henger hiányzik róla, neki már nem kell - mondta. Nosza, ki is mentünk valahová a világ végére - nekem, második kerületi gyereknek Pestlőrinc-külső felfoghatatlan messzeségben volt - és megkaptam a bringát.

Egy Verhovina 6-ost, berúgósat, az én otthonim Verhovina 5 volt, pedálos. Ebből még származott később baj. Elkezdtem tolni hazafelé, talán nem mondtam eddig, aznap harminckét fok volt. Nagyjából Ferihegy I. magasságából indulhattam, végigszenvedtem a külső Üllői utat, aztán a belsőt is, később a Körúton vánszorogtam. A váltó rendszerint beugrott kettesbe, a hengertelen blokk ilyenkor megvadult pitonként öltögette a hajtókarját, és persze ezzel nem lett könnyebb a tolás. A Moszkva téren estem össze - öt forintom nem volt egy málnaszörpre valami büfében. Utána két napig nem tudtam járni.

Egy bélást lejmoltam valakitől, fölhívtam a sógoromat. A Budakeszi út tetejére már az ő Trabant kombijában jutottunk fel mindannyian. Nem is lett nagy balhé, a szüleim megnézték a gépeket (a keréktelen másikat is akkor látták először), sóhajtottak, majd felzörögtek a lakásba. Ebből a halom szemétből soha nem lesz motor, legyintettek rá.

Azt azonban nem tudták, mit műveltünk egész júliusban a Bonyháti Peti barátomnál, aki a hegy túloldalán lakott, és akinél egész nyáron - elvileg - Sinclair Spectrumot programoztunk Basicben. Miközben Johnny Casht hallgattunk. A gépi kódú programozásig már nem jutottunk el, közbejött más.

Sürgős menetmetszeni valónk lett. Titokban eljuttattam hozzá valahogy az egész Verhó-hegyet, a faterja garázsában ütöttünk tanyát. Minden rohadt menetet újra kellett vágni, minden szemét tömítést ki kellett kanyarítani papírból, a szétmállott, fos, ruszki csapágyakból össze kellett válogatni egy használható garnitúrát. Munkánkat megkoronázandó, a végén sziloplaszttal tömítettem a hengerfejet. Éreztem, hogy kell oda valami, és persze nem gondoltam végig, hogy a sziloplaszt sem a nyomást, sem a négyszáz fokos hőt nem viseli jól.

A lendkerék görbe volt, megszorult, leköszörültük hát a tekercseket, ezek után alig jött belőlük áram. Lámpa emiatt soha nem lett a dögön. Elméleti és gyakorlati ismereteink a Moldvai Tibor-féle Segédmotoros kerékpárok című könyvben foglaltakra korlátozódtak. A kerékcsapágyak közé lombfűrésszel vágtunk távtartókat csődarabokból, közel sem lett párhuzamos a végük. Ha meghúztam a kerekeket, megszorultak, ha kilazítottam őket, billegtek. Utóbbi lett a konstans beállítás. Az első féket egyáltalán nem tudtam megcsinálni, de minek is az, gondoltam, épp eléggé fog a hátsó is…

Augusztusra összeállt a csodaparipa. A tekerős vázban a tekerős blokkal. Életemben akkor vezettem először kuplungos, váltós járművet. Minden alkatrésze a kezemben volt korábban, tudtam, nagyjából mi történik majd, lőn. Elsőre sikerült uralnom a szavanna bikáját. A fél lóerőre becsült teljesítmény ismeretében csak a kuplungkezelés (és hozzápedálozás) volt trükkös. És persze segített a hosszú, meredek lejtő, ami a Ferenchegyi utca tetejétől indult. Visszafelé úgyis mindig tolni kellett a szemetet.

Valamikor augusztus közepén vittem haza a gépet, természetesen a saját lábán. Hiszen készen volt. Nagyjából a Budenz úttól felfelé pedáloznom kellett a Budakeszi úton, mert egyesben sem bírta a hegyet. Ez cirka két-három kilométer, hogy érezzék. Érthető talán a gyűlölet, ami a lelkemben bimbózni kezdett, mire hazaértem.

Aztán rájöttem, hogy az 5-ös Verhó tank – amit csak gumik tartanak a helyén – állandóan leesik, ezért átépítettem az egészet a saját magam festette berúgós vázba, mert azon a fajtán csavaros konzol tartja. Már nem tudom miért, de vasfűrész is kellett a dologhoz, meg nagyon sokat is reszeltem. Aztán megcsináltam a hengerfej-tömítést, a kuplungot kicseréltem. A legszebb az volt, amikor a toronyház tizenegyedik emeletén felműtöttük a berúgós vázzal együtt kapott Czetka hátsórugókat is – éjjel tizenegykor. Nagyjából harmincszor repült neki a hosszú párhuzamszorítóból kipattanó, tizenöt centit összenyomott rugóstag a falnak. Szegény Pomogáts úr, aki a tizediken lakott, mellesleg nagyon csúnya ember volt, elöl vékony, fekete fogak villantak ki a szájából ordibáláskor, márpedig sokat ordibált velünk a sötétkék-fehér csíkos frottír rabköpenyben – nos, ő akkor tényleg majdnem megőrült. Viszont a Verhó nagyon vagányul nézett ki a vastag rugókkal, igaz, soha többé nem rugózott. Egyáltalán.

Majd' egy évig használtam a szörnyeteget. Mivel a gyertyából érdemi szikra soha nem jött, áteresztettek a forgattyúsházban a szimmerringek, ezért minden esetben úgy indult, hogy megmarkoltam bal kézzel a kerítést, jobbal a gázt rángattam, és tekertem, mint az őrült. Valahogy mindig elkapta. Fogyasztott nagyjából tíz litert, igaz, akkor még csak 16,50 volt a 86-os benzin literje. És naponta vágtam rajta új meneteket, a végén már mindenhol autónyi csavarok voltak a blokkban.

 Esténként egyszer-kétszer átmentünk a hegy másik oldalára a Bonyháti Petihez egy másik, szintén verhovinás barátommal. Kettőnknek együtt volt egy darab működő hátsó lámpánk és nulla jogsink. Menekültünk is sokat a rendőrök elől, bár amikor egyszer egy jelöletlen zsigulis zsaru elkapott, majd izgalmamban letegeztem, ő se csinált semmit. Voltam a szemét Verhóval éjjel Solymáron, az tényleg hosszú volt, pláne, hogy az út felét pedálozva tettem meg. No és a Római-partra is leruccantam, ami a közbülső hegy ismeretében (Budakeszi út – Kapy út – Szépvölgyi út – Lajos utca – Szentendrei út) tisztességes teljesítmény. Leszámítva a Tour de France-t, amit lenyomtam mellé a pedálokon.

Szörnyű volt vezetni. Fék semmi, minden kanyarba döntéskor meg kellett várni, amíg átbillen legalább az első kerék, utána lehetett gázt adni. A kettest sík terepen még épp elvitte (az volt a direkt), és ha nem jött közbe semmi, de tényleg semmi, akár ötvenre is feltornázta magát. De ha a távolban felbukkant akármilyen pici emelkedő, először a kuplung kezdett csúszni – „ÓÓÓÓÓÓ-OU!-OU!-ÓÓÓÓÓÓ-OU!-OU!-ÓÓÓÓÓÓ” mondta a rusnya dög, és ebből tudtam, hogy váltani kell. Ám az egyest csak huszonöt alatt vette (saccra, hiszen sebességmérő csak dísznek volt a kicsit narancsos fényezésűre sikeredett lámpában), ezért meg kellett várni, amíg tényleg lelassul. És a kellő, lélektani pillanatban, kegyetlenül, kőkeményen fel kellett rántani egyesbe a váltót. Nem biztos, hogy mindenki tudja, hogy ment ez, a kuplungkar behúzása után az egész konzolt alsó állásból (ez volt a kettes) vízszintesbe kellett csavarni bikamarokkal, majd kiengedni a héblik Közben óriási csattanás jött a váltóból, a motor meg szinte megállt. Egyesben kicsit még vitte a hegyet, de végül mindig tekerni kellett. Guggoló helyzetben persze, mert az ülés sportosan alacsony volt, felállni nem lehetett, mert azt nem bírták a csapágyak, a pedáltengely. Mindig úgy érkeztem haza, mint egy hülye, messziről röhögtek a házbeli haverok, ahogy bömbölő, füstölgő pontként feltűnök az utca aljában, majd lassan kivehetővé válok, amint összegörnyedve, a pedálozás ereje miatt a blokkot ide-oda csavargatva a papírgyenge vázban, vánszorogva, lihegve közeledek. Hát igen, motoroztam. Mondjuk.

A Verhó szinte mindig gyűlölt, el akart ő porladni már rég. Kereste a legjobb alkalmat a vegytiszta bosszúra. Kiváló időzítésnek bizonyult az a reggel, amikor éppen érettségi kiosztóra rohantam. Volna. Akkor már Simsonnal jártam, de az előtte pár nappal kigyulladt. Megvolt már az 500-as Fiatom is, de abban nem volt benzin, nem volt még rendes jogsim, meg amúgy is szét akart esni. Elővettem hát a pincéből ezt a szemetet. Első tekerésre beindult, úgy, mint soha. Rákészült.

Megvárta, amíg az Attila úton rendesen elkap az eső, és ledobta a láncot. Ez még nem lett volna baj, de leesett a lánckerék csavarja is, az anyája meg be a dobba, nem lehetett csak úgy visszatenni a láncot, mert ferde volt az egész lánckerék. Korábban sokszor csinált ilyet, de olyankor általában volt nálam szerszám bőséggel. Most viszont öltönyben voltam, időre mentem, az ülésben meg csak két biciklis lemezkulcs árválkodott. És zuhogott az eső. Már mondtam?

Kerék ki, lánckerék visszaszerel, láncfeszesség beállít, félórás rekordidő alatt műtöttem össze. Persze lekéstem az érettségi-osztót, kulcslyukra tapasztott füllel hallgattam végig, amint felolvassák a neveket. Mindenki ott volt, csak én ragadtam kint, az ajtó viszont a tanárokba nyílt bele. Vége lett végre, kijöttek, próbáltam elbújni. De megtalált az ofö, rögtön kérdezte, miért késtem el. Én meg csak felmutattam a két, fekete göböt a zakóm végén. A kezeimet. Sejthette volna.

Nos, ezért van, hogy egy nyomorult képem nem maradt a ruszki ipar eme szörnyű bosszújáról. Amint látják, a Simsonomról, ami alig egy évvel később lett, már van egy csomó, jobb híján betettem azokból kettőt. És bár a szívemnek minden öreg jármű kivételesen kedves, ha Verhovinát látok, csak a benzin csobogására és a gyufa sercintésére tudok gondolni azóta is. Igazságtalanság ez a jókkal, tudom, de ekkora sérelmek vért követelnek.

Hát Balázs kolléga emiatt sem szívesen hozza be az ő Verhovináját. Tudja mi történne, ha kettesben hagyna a motorral.

A bejegyzés trackback címe:

https://belsoseg.blog.hu/api/trackback/id/tr35425691

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

vulcan 2008.04.17. 11:59:49

Vazzeg, sokat szoktam velled röhögni, de ez volt eddig a csucs. A mama is visított a röhögéstől.
Köszi!

sima 2008.04.17. 12:06:42

CsZs minőség!
ez már megint csillagos ötös, Zsolt!
köszi!

András 2008.04.17. 12:07:51

élmény volt:-)

thnks

szálka 2008.04.17. 12:09:32

ez nekem is megvolt csak rigával. egy tekerős meg egy berugós de sose lett egy megbízható a kettőből.de szép idők voltak azok nagyfaterral minidg bütyköltük de...
asszem akinek ez kimaradt az életéből nem is tudja miből maradt ki és csak hülyén néz ránk miért jó ez.

Tsaby 2008.04.17. 12:18:40

Köszi! Jót nevettem:)
Saját emlékek is feltörtek jócskán.
Verhovina-6, Riga R-12, Komar moped, Kárpáti moped, Delta moped, Romet Kadet (a lábváltója mai napig röhögésre sarkall:o))) ) és társai.
Ja és a jó öreg K-60-as síktolattyús porlasztók, amikbe simán belesűrítették az állatorvosi ló összes problémáját:o)

Anno motorszervizes időszakomban csak nagyon jó ismerőstől vállaltam be őket. Általában előre összepakolt blokkok sorakoztak a Salgó-polcon és szerelés helyett blokkcsere volt a "gyorsjavítás" motorikus problémákra egységáron:o)

Érdekesség. Pl. a Riga főtengelysonkák szétsajtolásához nagyobb nyomóerő kell, mint pl. egy ETZ-250-es főtengelynél...

Secnir 2008.04.17. 12:34:20

nesziddaverhovinát!
jó kis gép volt az. nekem egy gondom volt vele: a mágnes ritka gyenge volt, kétszer kellet fordulnia, hogy egy szikrát le tudjon adni :)
aztán nagy nehezen találtam valami 478 éves öreg mestert, aki fel tudta mágnesezni - na onnantól jó lett.

jzb06n 2008.04.17. 12:42:21

Majdnem behugyoztam az öltönyömben, meg szerencse, hogy a fönököm kiment ebedelni. EZ remek volt! Gratulalok. Nekem mar jo napom van.

zon 2008.04.17. 12:43:21

A Verho Predátort úgy megtuningoltam 15 évesen (hosszú gyári kipufogó rövidre vágva - tényleg jól sikerült,rezonátorként működött- a hengerből reszelővel! leszedve 2-3 mm) hogy 65 - ig kipörgött.Igaz, akkor kb 55 kiló lehettem.A simsonos haver elkérte egy körre,vigyorogva jött vissza:Simán lenyomta a Schwalbét.

pimpike 2008.04.17. 12:49:07

"Az ajánlat hatszáz forintról szólt, ami mondjuk tizenöt liter tej ára volt akkoriban, tehát ma négyezernek felelne meg"

'85-ben egy liter tej 6Ft volt (a fél literes meg 3.10-), tudom mert én voltam a legkisebb a családba úgyhogy sokat küldtek a boltba bevásárolni .
Tehát 100 L tej ára transzformálódott egy kerekek nélküli verhóba :-)))

Lally 2008.04.17. 12:50:20

Szerintem akinek volt néhány ilyen szutyok gépe, abból biztosan autóbuzi vált...
Ha üzemben tudtad tartani a Rigádat, akkor bármilyen szoci géphez mesterfokon értettél :)
Ilyen szörnyek után egy Wartburg gyújtásállítás már félkezes rutin :)))

jamand 2008.04.17. 12:58:39

Nagyon jó a sztori, nagyon jót röhögtem,
le a kalappal.
Sajnos én ilyen élményeket nem éltem meg, ha csak a Polski Fiat nem sorolandó ide...
Nálam nem a gyufa, hanem a duna jutott sokszor eszembe...
Köszönöm az élményt!

zöldi 2008.04.17. 13:00:28

Ha a csikós ír egyszer könyvet, én megveszem, az tuti.
Nagyszerű írás megint!

malenykij polgar · http://mbybk.blog.hu 2008.04.17. 13:01:11

Mélyen meghajolok CsZs fanatizmusa elött.
Nekem sem engedték a szülök a "belöled nem lesz izületes harmincéves korodra" érvvel. Így hát csak néha volt lehetöségem a haverok kétkerekü gépeit nyüstülni, persze jogsi nélkül.
33 évesen szegtem meg a szülöi tiltást :)
És baromira sajnálom, hogy a saját motor élménye kimaradt a nagykamasz korból.
Persze nekem nem lett volna annyi türelmem hozzá, mint Zsoltnak. Felrúgtam volna, mint szódás a lovát.

Squeky 2008.04.17. 13:02:15

Az ilyenekt mindig szívesen olvasom, lehetne több is;)

Swift 2008.04.17. 13:05:42

Szuper cikk volt! Jót röhögtem bár én soha nem motoroztam.

tMS · http://tms-skoda.exzta.hu 2008.04.17. 13:08:03

Ismerős az eset, nekem is volt ilyen "motorom". Grat a cikkhez

Laczos (törölt) · http://napihulyeseg.blog.hu 2008.04.17. 13:10:52

Secnir, legyünk pontosak:
Верховина

(a gyári betűtípussal az i betű tényleg u-ra hasonlít, de olyat nem tudok most iderittyenteni :-)

A Verhovina pedálja pedig képes arra, hogy mindig épp azon az oldalon legyen lenn, amerre döntöd. Az enyémet is négyszer sikerült lenullázni ilyen módszerrel :-)

Tomi 2008.04.17. 13:28:44

mára ismét jól kiröhögtem magam! jómagam a Romet gyűlölők klubjába tartozom 3 évig próbáltam vele dülőre jutni nem sikerült, összesen 5-ször sikerült a saját lábán haza hajtani. utolsó szemét volt!a lámpán kívül mindent kicseréltem rajta még a vázat is az sem volt neki elég a végén szétvágtam és leadtam a MÉH-be.dögvész poraira!

Kolompár Winettou 2008.04.17. 13:28:49

Felrúgtam volna, mint tyúk a lószart, elvertem mint szódás a lovát. Képzavar.

wawarich 2008.04.17. 13:33:24

Szuper írás! Magamra ismertem...Az én keresztem egy riga 12-es volt. Néhány évnyi rigázás után rutinműveletnek számított a poros földúton a törött kuplungkosár (mélyhúzott 3-as lemezre rásajtolva egy fogaskerék...rendszeresen "lesajtolódott") cseréje az ülés alatt lévő tartalékra egy darab csavarhúzóval és egy kalapáccsal! :).
Az egyetlen hiba, ami már voodoo-szerűen kísértett és soha nem jutottam a megoldás közelébe sem, az a nyári melegben történő 3 kilométerben maximalizált menettáv. Azután megállt. Kész. 10 perc pihi és pöcc-röff: újabb 500 méter után megint sztoj. Megint pihi. Nagyjából ekkor szoktam rá a dohányzásra is...
Cseréltem tekercseket, gyertyát, kábelt , trafót, komplett megszakítót, kondit, hengerfejet, hengert, dugattyút , gyűrűket...asszem' úgy 3-4 komplett blokk hever még mindíg a faterék padlásán.
Soha, de soha nem oldottam meg a rejtélyt. Pedig végső elvakultságomban lenyúltam egy star-blokk alkatrészeit és némi fúrás-faragással, dekni-lukasztgatással, komplett főtengelyről-ékszíjjal hajtott turbohűtést kapott a rohadék. De akkor is leállt.
Aztán vettem egy MZ-t és egy Yamahát, és egy Kawát és...de a jó öreg Rigáról mindíg tudok sztorizni, a többire meg már nem is mindre emlékszem.

Humphrey 2008.04.17. 13:34:02

hát... nekem elég komoly simsonos multam van, az elég jól nézett ki, de mindig a cukrászda előtt rohadt le. meg a suli előtt. meg a csajok előtt. utáltam. a kinokat a cikk olvasása közben ujra átéltem, köszi CsZs :)

a tanu bizonyos Tothmátyás Tibor. volt egy ilyen nevű autós ujságiró, ma azt hiszem t-
online-os. ugyanaz a személy lenne??

feketenap 2008.04.17. 13:40:35

Nesztek vazze!
Érdemes elolvasni a szöveget: "hatalmas szikra"! :-DDD muhaha. És újfent muhaha.
www.hasznaltauto.hu/1911717_verhovina_6_1982

zotyesz 2008.04.17. 13:42:27

Hát ez döbbenet! Múltkor a gőzgépes, most meg ez...
Annyit azért hozzá illik tenni, hogy a Riga R4 és Verhó párja annyira nem volt rossz, összefutottam egyszer egy öreggel, aki Lengyelországban is volt vele.

Radar53 2008.04.17. 13:48:44

Mi is csináltunk torlónyomásos feltöltést Komárra, meg fogorvosi fúróval reszeltük a felömlőket! Mindig rosszabb lett mint gyári állapotban. Ja, meg a bele tankolt petróleumból lerakodott vmi salak, ami úgy felizzott, hogy nem akart leállni!

Kösz a cikket!

AP (törölt) 2008.04.17. 13:49:00

Ennyi vacakot összevásárolni..

LoneStar 2008.04.17. 13:52:03

Akkor ezután áldom az apró Jog-om emlékét))))ment mint a veszett,ronda volt,görbe,törött,de ment utolsó lehelletéig..tucatszor estünk eggyütt,gázoltak el..egyszer télen kihajt egy nö elém,havas uton-majd megáll...8cm-es hó az uton,szemböl jönnek...nemtom kikerülni..15méterröl fékezek,csúszok,gyorsulok ezáltal..bal elsö keréknek neki-átrepülök a motorháztetön.Miután feltápászkodom,nönemü lény ilyet szól:-Maga a hibás,nincs TÉLIGUMI a motorján..!Erre odamegyek,csurom vizesen,havasan,és lankát ütök a Kadett motorháztetejébe..-"Igazán?"Csend lett-persze neki kellett fizetnie..kihajt szabálytalanul,majd még meg is áll...megvár-hogy belemenjek...és még baromságokat is dumál...és még Nö is..Kutyafáját.

JmOS 2008.04.17. 13:52:55

Időnként nekem is eszembe jut keverék S51-Swalbémat napi 80km távon rendszeresen lovagolva (és szerelve ha kell) hogy ezek a joghurtosdoboz-műanyagautóikban utazóknak mennyire fogalmuk nincsen arról milyen is egy igazi jármű... :-))
A feleségem sem igazán érti miért természetes az hogy egy motort rendszeresen szerelni kell ha be akarok vele érni munkába. Pedig ő sem fiatal, csak neki is kimaradtak ezek a gyermekkori emlékek.
...én meg büszke vagyok rá, mert így érzem magam "igazi" járműtulajdonosnak.

kipe 2008.04.17. 13:53:46

egy ki nosztalgia : www.riga .hu

kipe 2008.04.17. 13:53:52

egy kis nosztalgia : www.riga .hu

AP (törölt) 2008.04.17. 13:54:23

jó is az út mellett gubbasztani a sárban a csavarhúzóval :)

balage007 2008.04.17. 13:56:18

elírtad a linket :)
pedig érdemes meglesni

www.riga.hu

SsPL71 (törölt) 2008.04.17. 13:56:19

Nekem Romet Pony-m volt, sokat nem kellett szerelni, csak egyszer az első villának az egyik, keréktengely tartó füle tört le, azt kellett vissza hegeszteni. Még jó, hogy nem menetközben. Meg sokat estem a romettel, egyszer egy szerencsétlen kutyát ütöttem el, az volt a legnagyobb borulásom...

Egyszer meg mikor még rutintalan voltam, baseball sapkámat lefújta a menetszél a fejemről, nyomtam egy satu elsőféket reflexből, aztán csúsztam hason vagy 10métert, de a sapka meglett, meg mind2 alkaromon egy 20-20cm-es horzsolás :))

5ezerér adtam el a szomszéd srácnak.

rognork 2008.04.17. 13:59:50

úgy látom, ti mind szarul választottatok. nekem a riga minin max a gyertyát kellett pucolni, esetleg karbit. mindig ment. nagyon.

Csaba 2008.04.17. 14:02:09

Köszi a cikket, jót röhögtünk a párommal.
Neki a Babetta Nekem a Romet + a "calif" Jáwa volt a mumusunk. Igaz, hogy nélkülük most nem lennénk házasok, de ez egy másik sztory. Ja a Jáwa fizikailag is éléget gyufa által.
Könyvet mikor írsz?

Lowtyo 2008.04.17. 14:03:21

Vaze, dobjuk már össze a lét a Verhovinákra. Hadd nosztalgiázzon a Csikós. Pár ezrest tudnék áldozni rá.

Noname 2008.04.17. 14:13:37

Klassz volt az írás!

Emlékeim szerint, és a többséghez hasonlóan nekem is egy ROMET keserítette meg az életemet annó. Fél nap tuning után kb. 20 perc "gondtalan" motorozás jutott. :(

Bezzeg a jó öreg Simsom S51N már tuti volt...! :)

tnz 2008.04.17. 14:17:10

Nagyon jó a cikk! Én a Babettával szívtam annak idején.

T1000 2008.04.17. 14:18:20

Egy haverom felgyújtotta úgy szenderült jobb létre a vas.....

Maci 2008.04.17. 14:31:49

Üdv! Nagyon szórakoztató volt a cikk!Én is magamra ismertem... Nekem anno egy 125-ös ETZ-m volt,ami lépten nyomon szét akart hullani és többet toltam,mint amennyit mentem vele.Ja és egyeteln elektromos berendezés sem működött rajta,pedig nem kevés pénzt nyelt el.. Ráadásul a teleszkóp rendszeres folyása miatt(hiába vettem zsír újat) sosem volt tiszta pólóm(mert ugye az pont a kerékre folyik rá...).Az MZ után egy Yamaha váltott ki belőlem hasonló gyűlöletet.Na az egy vagyonba került!Hiába minden,a 250-es DOHC az Istennek sem indult 1 hét állás után,hibá volt mindene gyári új!A márkaszervízben sem értették a dolgot... Na és persze a hülye japánok nem tettek volna egy berúgókart az okádék kis rizskályhára!Ezzel a hulladékkal le is írtam a japán gépipart egy életre:-)! Végül a "tanulság":A mai napig megvan az első motorom,egy 1970-es Simson Schwalbe.Én 15 éve használom.Szegényke már csörög rendesen,de nem emlékszem olyanra,hogy bármikor is 1-nél többet kellett volna rárúgni,pedig maholnap 40 éves lesz...

voripeter 2008.04.17. 14:42:10

Nekem Komar mopedem volt egy darabig. Persze jogsim nem volt hozzá. Na az a gép is tudott szép dolgokat... Váltó nem volt már túl jó, és a lánckerék is önálló életet élt. De a motorja az jó volt. Már úgy, hogy nem romlott el. Alapvetően szerettem.

Ottopappa 2008.04.17. 14:43:49

Nekünk is volt Rometünk, de mindig volt vele valami. Fater vadi újan vette, de már az első út után gyertyacsere. Mindig állt valamiért, majd egyszer úgy döntöttünk, megcsináljuk. Mindent puccba vágtunk rajta, elsőre indult szépen patentul ment... Az első sarokig... Ott ugyanis eltört a kuplungtárcsa. Na, akkor hazatoltuk, és az első lomtalanításkor kiraktuk, vigyék... Azóta is elfog a sírógörcs, ha Rometet látok.

Bikk 2008.04.17. 14:49:10

Én a Simson-t utáltam meg, de nagyon. Egyszer a Lágymányosi pesti hídfőjénél tört el a kakas és ragadt benn egyesben a váltó. 30km-re lakom, 1 tank benzin ráment. Vagy mikor nagy keményen verekedni mentünk. 2 vs 2, elcsépeltük a srácokat. Aztán nem indult a Sámson, odaértek a srácok haverjai én meg kaptam a ruhát... Jó vót...

Tufika 2008.04.17. 14:54:16

Nagyon jól sikerült cikk! Szétröhögtem a fejemet! Gratulálok! Én hasonlóképpen jártam egy 1977-ben egy szalmabála alól kimentett ,szétszerelt Riga 4-el. Generál után hetekig 1-esbe tökig gázon járattam le-fel az utcában , mert szorult és a kettest már nem vitte el. Aztán idővel bejáródott és egészen jó kis moci lett. Vitte a 60-at. Ha nem esett az eső. Biztos sivatagi verzió volt, mert esőben megmakacsolta magát. Ha pár nap múlva kiszáradt újra száguldott, úgy hogy a menetszél kikezdte a mellemet! Ami pláne jó volt, hogy akkor még nem volt kötelező a sisak! Lobogott a hajunk a szélben! Na , befejezem, mert kijöttek a könnyeim! Szóval gratula a cikkhez!

RP. 2008.04.17. 14:57:06

Komár moped drága kincs.
Jó ha van, de jobb ha nincs!

NGA 2008.04.17. 15:12:40

Nekem egy Romet Pony kormánya maradt a kezemben menet közben, mivel eltörött. Érdekes volt megállni :-)

Attila 2008.04.17. 15:14:07

Jó tulajdonsága is volt, bár ezt rajtam kívűl, kevesen tudják. Édesapám, (bátyám unszolására) 1979-ben, sikeresen beszerzett, a Keravill "üzletlánctól", egy pedálos, szállítás sérült darabot.(kis horpadás a tankon, némi kenőpénz az eladónak) Jó tulajdonságai: - 13 évesen le tudtam nyúlni a bátyámtól - a tesóm bütykölte, nem én - a korát megelőző indításblokkolás (előző este nem zártad el a benzincsapot) - a váltó!!! Tavaszi szünet előtt, egy héttel eltörtem a bal kezem focizás közben (orsócsont törés, altatásban összeLEGOzták) Csuklótól vállig gipszben, itt a szünet, jó az idő, bátyám a haverjaival lelépett egy hétre, szülők dolgoznak, Verhovina az udvaron. Kénytelen voltam eltörni a gipszet könyökben, hogy motorozni tudjak. Az első egy-két napban, alig tudtam behúzni a kuplungot, az egyes egy kínszevedés volt, kettesbe már csak le kellett lökni. Baromian fájt a váltástól a kezem, de a mindent a csajokért, feszítettem rendesen,"ízirájder öcsém". Jogsim természetesen még nem volt, szerencsémre elkerültek a rendőrök. Mindez Zuglóban és környékén. A gipsz levétele után, nem kellett gyógytornára járnom!(hála néked, szent Verhovina váltó) Egy pár esés kanyarban, rosszul állt a pedál. Azért nem volt olyan rossz!

bandika57 2008.04.17. 15:24:53

Ismeri valaki a Balkan MKII típusú szerkezetet?
Valamilyen licensz gyártmány lehetett, Marelli gyújtás, Bing karbi, és a bolgárok gyártották. 50 ccm, 3 sebesség kb 80-at ment
A tajga rémei kimaradtak az életemből, pedig a verhonda még tetszett is....

Solymika 2008.04.17. 15:38:07

Nagyon jó sztori!!!
Ilyeneket még!
Egyébként a Komár sem sokkal jobb, én azzal szívtam állandóan, de egyszer arra jöttem haza, hogy apám odaadta a vasgyüjtö ciigányoknak.

malenykij polgar · http://mbybk.blog.hu 2008.04.17. 15:41:29

Kolompar Winnetou,

a jóég meg az összes ószeres áldja meg a korrigálós fajtádat: belsös poén volt. Minden hasonlat második fele a "szódás a lovát". Nem tudhatod.
Példák: Berúgtunk, mint szódás a lovát.
Úgy megdugta, mint szódás a lovát. stb.

ron 2008.04.17. 15:50:41

Egész jó cikk, Lowtyo, inkább magadat gyújtsd fel.

Ogre 2008.04.17. 15:53:49

Nagyon is igazat adok neked nekem is verhóm van a hatos:D Eladó ha esetleg érdekel...hihi

Csikós Zsolt 2008.04.17. 15:53:59

Humphrey:

igen, a TMT az Autópiac főszerkesztője volt 1997-ig. Ezek az összefonódások, látod, ide is begyűrűztek...

szsrobert · http://szsrobert.fw.hu 2008.04.17. 16:03:27

Rossz motort fogtál ki.
Minden járművel lehet szívni,ha rosszul van összerakva,és kókány alkatrészeket használsz.Én meg voltam elégedve a Rigával(míg használtam).Tuningolva kissé sokat evett(valós 57km/h,túl rövid volt a gyári áttétel) és rezonált,de üveghangig húzatható volt és kísérletezésre tökéletes a gép.
Akár még kerékpárvázba is lehet építeni a blokkját.Részterheléses használatkor érdemes másik porlasztót rátenni,sok benzin elfolyik a gyáriból,és a légszűrője sem az igazi,átengedi a port.
Kár,hogy már nincs hozzá főtengely,dugó,gyűrű,és különböző méretű első-hátsó lánckerekek.

A pedál hogy a faxba ért le a kanyarban?A nyakadba raktad a lábad?A belső oldalon felemelt pedállal és az ülésről leszedett szivaccsal térdkoptató stílusban lehet repeszteni a jószággal.
A Mad Max című filmalkotás után még alufóliát is tettünk a hátuljára.

Az országút királyához,az aszfalt réméhez a szomszédunk által jutottam: aszalmabálát terhelte le vele.

Hazavittük,benzint öntöttünk a tankba, és Vrooom...azonnal indult a kétkerekű harci sárkány :)

kackac 2008.04.17. 16:04:28

Végül mi lett a sorsa?
Elattad?Felgyújtottad?:)
Amúgy nagyon sok kismotorral-motorral az a baj,hogy otthon szerelik nulla tudással (hiába lesz a végére rutin vagy szakértelem) és a próbálkozások kurva sok pénzt időt elvisznek, az ember veszít a türelméből stb...És aztán azt mondja szar a motor.Pedig eleve öregen és roncsként vették.Ezt nagyon sok ismerősöm észrevettem

Rocko- 2008.04.17. 16:04:55

jó, akkor én kimondom: a gyerekkori Arnold Schwarzenegger és Csikós Zsolt rokonok voltak. ez 100% :DDD
a post marha jó lett, még én is élveztem, pedig nem vagyok egy motorbuzi.

Zsiros Péter · http://zspeti 2008.04.17. 16:11:53

Jót röhögtem, hasonlók velem is megtörténtek. Szereltük a haverokkal, pedig nem is értettünk hozzá. Abban az időben vetítették a mozik a Szelíd motorosok című filmet. Na ettől bekattantunk. Elvágtuk a vázat, megdöntöttük az első villát és bele toldottunk 15 cm-ert. Ettől az a kis elsőrúgózás is megszünt és kis sebességnél irgalmatlanul nagyokat lehetett esni a bebicsakló kormány miatt. Akartunk még dübörgő hangot is csinálni a Verhonak. Ezt úgy "oldottuk meg", hogy a kipufogó végére szereltünk egy lemezből kivágott csappantyút, ami "majd csak minden második-harmadik puffanást engedi ki". Na ez nem igazán működött, mert az egyébként is hangtompító furulya nélküli kipufugó krepegéséhez csak egy kis lemezhangot tudott hozzáadni a szerkezet. Később tudtuk csak meg, hogy régebben volt egy okos ember, aki az Easy Riderek számára feltalálta a négyütemű motort és ilyet kell használni ha motordübörgést akarunk hallani. De ez már egy másik történet.

povcsab 2008.04.17. 16:17:35

Sajnálom a mai fiatalokat (magamat is) ilyen storyk egyre ritkábban fognak születni pedig az ilyen események jó esetben embert faragnak a suhancokból. Én már csak 250-es gsxr-el bukdácsolhattam, és az a baj hogy azzal már lehetett rendeseket.

LoneStar 2008.04.17. 16:26:34

Nekem a nyomi robogóimmal is sikerült akkorákat esnem...mint egy télikabát..)))Nyárra szeretnék megint egy picurimocit))))Élvezetes..de már csak közlekedni..nem dolgozni))Ugy hallottam-Yamaha-nyers,erös,de fapad-kibír mindent..Suzuki-kényelmes,suhanó,csendes-viszont kényes,kevésbé sportos..Olaszok-temperamentum,bonyolult,szervizigényes..Nos?Akkor kinek higgyek?Suzu,és Yamaha alátámasztva))))Voltak..és Piaggio Zip is..(na,az egy kaksi volt).

kamoo 2008.04.17. 16:33:49

Nekem is volt Veronkám...az volt az első... bár csak ne lett volna! 12 évesen kaptam egy ismerőstől. Fél év szerelgetés után egyszer sikerült elindítani! Utána mindig jó volt de ha 2 km-t tudtam egyhuzamban menni vele gyertyacsere nélkül akkor már azt felírtam a naptárba:D Később vettem egy S50B-s Simsont, az megváltás volt ehhez képest, soha nem hagyott cserben! A Veronka megmaradt mellette, és tuningolgatni kezdtem:D Sportlégszűrő, kipuffnyílás felreszel...bicikli digitórával mérve 63at ment egyenesen! Nem sokáig bírta hamarosan szétröpült a kuplungja...aztán eladtam a masinát. Szornyú volt, de valahol el kellett kezdeni:):):)

bervas 2008.04.17. 16:41:47

Souvenirs, souvenirs...

Nagy Romettel kezdtem. Addig nem engedtek ráülni, míg le nem ért róla a lábam. Nem volt rossz motor, csak akkoriban még nagyon nem tudtam szerelni... Tologattam, kaptam vele durrdefektet, vontattuk másik motorral gumipókkal, elengedte a kerék a küllőket... volt sok kaland.

Egyetlen Verhovinás srác volt a galeriben (Romet, Mustang, Mini Riga, Simson), őt erősen lenéztük. Aztán mikor ismeretlen srác járt arra P12-vel, T5-tel, vagy akár csak Danuviával, és 50-nel huzatta felfele, csak csorgott a nyálunk :-)Volt MZ TS, meg CZ350, de azok nem voltak az igaziak.

immortalis · http://immortalis.blog.hu/ 2008.04.17. 16:47:34

On: Jó, vicces írás...nekem még most is van egy mini-romet-em (valahol, egy garázs mélyén), vagy mi a f.sz a neve...10 éves koromban kaptam nagyszüleimtől, hogy "jó lesz rohangálni kint Kerekhegyen..." Átadták, majd elrakták. Egy métert nem mehettem vele soha. Ugyhogy picit irigyellek a Verho-ért...
OFF: CSZS, te írsz a 168 órának autós cikkeket? Ma vettem észre... ;)

pipi 2008.04.17. 17:20:11

Hát beszarok!Megint van egy köcsög aki azt hiszi magáról mekkora arc!Te balogtibimegmondofasz!Mindenki nosztalgiázik te meg lehúzod őket te kutya.Vagy téged a felmenőd Yamahára szart?Ha csak ennyit tudsz inkább ne is írj!!!Egyébként meg én is megtaláltam azt az adás-vételit amit még az első Trabimról írtunk 92-ben.Kurva jó volt látni, hogy még meg van.:)Öregszünk de az emlékek nem.

Aszfaltbetyár (törölt) 2008.04.17. 17:58:57

annyira jó ez a sztori, hogy most kezdtem el igazán sajnálni, hogy nekem csak bicajom volt annak idején :(

foolproof 2008.04.17. 18:06:04

A cikk kedves, bennem is felebresztett nemi nosztalgiat. Vagy jo tizenket eve, eppen gimnazium 1 oszt.-ban en is kiszemeltem egy kokemeny gepet: a JAWA Mustangot. Elmentem, megneztem, de mivel szart se ertettem a motorokhoz(nem mintha ez valtozott volna), azert megkerdeztem idosebb gepesz ismerosomet: Neked mi a velemenyed a geprol ugy altalaban? -Hat, az a motor ugy nez ki,hogy csak egyfelekeppen keszulhetett:A kedves szovjet tervezomernokok nagyon sokat gondolkoztak, aztan meg tobbet, aztan kifundaltak valamit, de kozbejott egy durva vodkas este. Aztan masnap reggel septeben megszuletett a moci. NE vedd meg. Hal`stennek hallgattam ra.

foolproof 2008.04.17. 18:07:04

Bocsi, nem szovjet, hanem csehszlovakok volt az elkovetok, termeszetesen.

pipi 2008.04.17. 18:14:51

Nekem is kimaradt a mocizás az életemből.Én is keró után autóba ültem.Én nem szeretek motorozni, meg nem is nagyon tudok.Én kicsit félek tőlük.Szeretem a hangjukat, meg elismerem a teljesítményüket, de nem ülnék rájuk semmi pénzért.Talán egy nagy Haerly-ért megtanulnék.Finoman el böförögni az úgy jó lenne,de ezek a seed gépek már gyilkossak és az nekem már sok.De biztos jó motorozni.:)

rognork 2008.04.17. 18:32:21

eszembe jutott a környék legvadabb tuningja. amit persze én követtem el. pufóból furulya kihúz, riga minibe első kerék + sárvédő le, riga 16 nagykerék be. azzal milyen szépet lehetett perecelni...
meg egyszer az első fékkarra rákötöttem a gázbovdent, úgyhogy el tudtam engedni a kormányt, mivel a kar szorult. ment magától.

Hepi 2008.04.17. 18:52:49

nagggyon jó post,gratula hozzá! Írj könyvet,a többiek meg monnyanak le :D

Bazsi 2008.04.17. 18:55:55

Hát igen: Volt mini Rigám, Újonnan vette nekem a faterom az "iparcikk üzletben" mikor 12 lehettem. 6340 Ft volt még megvan a számla. Azon tanultam meg motorozni, szerelni, mindent... Borzasztó szar volt. A haveromnak Deltája volt ugyanolyan szar volt. Egyszerre eladtuk, a pénzhez hozzácsaptuk a locsolódós apanázst és vettünk a piacon az ukránoktól 1-1 új Kárpátit. Két tök egyforma gép. Azt hiszem 12000 volt. Alapjárat soha nem volt, újonnan csörgött, csattogott és végeredményben ugyanolyan nulla volt mint a Riga meg a Delta. Eladtuk, gyűjtögetés hosszú hónapokig aztán fater bebótolt egy schwalbe-ba. Azzal simán be lehetett vállalni akár 100km-es túrát is. Rááltam 40-45re és leberregtem vele a térképről. Az gép volt hiába már akkor is 26 éves volt. Az ma 32:) Aztán lett ETZ 125. Jött, ment, fasza volt, de ha meglátta a felhőt rögtön megállt a rohadék. Aztán lett egy Dio-m 50 ccm. 30-cal megy szépen és soha de soha nem koszoltam még össze vele a kezem pedig még elől is dobos:) Szent ég ebből a cikkből derül csak ki hogy én is mennyit szenvedtem akkoriban... De akkor az volt. Aki 2 órát szerel hogy 20percet motorozzon az az igazi motoros és persze sorstárs. Mi valóban az élvezetért bütyköltünk nem azért mert divat volt.

e1 · http://beszoltam.hu 2008.04.17. 19:18:51

Ez egy tisztességes poszt volt, több ilyet! RP rajza is jó. ;)

prokee · http://prokee.blog.hu 2008.04.17. 19:48:41

Fergeteges :)
Néha sajnálom, hogy sosem volt igazán sz*r technikám. Pedig, valljuk be, esélyem az volt rá, Jawa Mustanggal, mert tengernyi Trabanttal, extrémkölcsönautókkal... :)

jena 2008.04.17. 19:55:08

Nekem Riga volt,a menő chopper kormányos (típusszámát nem tudom)vadi új volt, a szüleimtől kaptam,apámmal közösen használtuk, aztán megunta hogy sosem volt jó amikor ő menni akart vele és vett egy schvalbét.Az mai napig megvan,(apám már lassan 10 éve meghalt)és nem is fogom eladni soha.Keserédes emlékek mégis a Rigáról vannak.Tuning télen a hidegtől elkékült kezekkel(kinek volt akkor fűtött garázsa) hogy az első tavaszi nap villogni lehessen vele.Folyton olaj és benzinszagú ruhák.Fiatalok voltunk,szerettük és megismerni akartuk a technikát, mégha nem értettünk is hozzá.
Sója,borsa volt az életünknek,s a sikerélmény, ha valamit akárcsak átmenetileg is, de sikerült megoldanunk maga volt a (mai szóval) "királyság"!
Sosem cserélném el az emlékeim a mai fiatalokéval!!Mert az tényleg -
"Nagy élet volt"
www.youtube.com/results?search_query=zor%C3%A1n+boldog+id%C5%91&search_type=

Tie · http://polisztirol.blog.hu 2008.04.17. 20:09:23

Zsolt, ez jó volt. :)

Bevallom férfiasan, nem szép, de sírva röhögtem a sztorin. Kicsit emlékeztet önmagamra, és a Range-el vívott kezdeti harcokra (hasonló öltönyös rendezvény előtt MIND A NYOLC gyertyát kiszedni, kitakarítani, mert a V8-ból EGYETLEN henger sem hajlandó beindulni, és sok más hasonló vicces esemény).

Szerencsénkre - lekopogom -, úgy látszik, 4 év alatt sikerült betörnöm a Ződ Szörnyeteget, vagy hát egymáshoz idomultunk, de miután a két rendszámtábla között NAGYON sokmindent kicseréltünk, megjavítottunk, most dolgát teszi szépen, és én meg cserébe imádom őt. :)

trebics 2008.04.17. 21:23:49

Nagyon jó post!
Megdobogtatta a szívemet!
:)))

Csikós Zsolt 2008.04.17. 22:27:59

e1:
baowah rajza az, ott a sarkában a neve. Szerintem eszement állat. Ez művészet.

malenykij polgar · http://mbybk.blog.hu 2008.04.18. 11:49:09

Tie,

rólad mindig az az anekdota jut eszembe, amikor az érettségizö István királyt húzza, de csak Mátyást tanulta meg.
"István király nagy király volt, de sokkal nagyobb volt Mátyás. Mátyás apja Hunyadi János volt..."

vadkan 2008.04.18. 22:29:29

Jó írás! Nagyon.

CSaB · http://www.domain.hu 2008.04.19. 14:53:30

Melyik a jó írás? Amit Zsolt írt, vagy az ami az adásvételin van? :D

Nagy Balázs 2008.04.20. 21:21:01

Szia!
Ez komoly volt és tökre átéreztem.
Nekem is volt 6-os Verhovinám pár évig és talán egy hónapot ment összesen ebből mivelmindig szar volt.
Tuning volt az enyém is simson kipufogó meg java mustang tank.
Amúgy rosszabul nézet ki mint a gyári.
A fő baj az volt hogy nem volt hozzá megfelelő fúvókám és csak túlméretezett volt benne.
emiatt anyi bezint kapott hogy be se indult.Egyszer szerintem eltömődött félig mert amikor beindult úgy 5000-es fordulattal üvöltött és dekompresszorral se tudtam leállítani , én beraktam egyesbe ügyesen és hirtelen kivágtam a kuplungot amire a verho egykerékre állt és kirepült alólam neki a ketésnek.
Na mindegy tudnék még én is mesélni nem beszélve arról hogy nekem is volt még simsonom több is , tuning is meg mz meg kispók...

Üdv.
Balázs

apamacko 2008.04.22. 22:38:09

Na én meg az a hüjegyerek vagyok akit mindig tiltottak a motorozástól,4p88cm aztán máig érthetetlen módon a nagymotorjogsit az autóval hagyták lerakni a szüleim. Talán azt gondolták az autó mellet elmegy örökre a kedvem tőle ??

Majd jó tíz évvel később megvettem első motorom egy 350 Jawa-t :-)

Csikós úr úgy érzem te viszed a hátadon mostanában az egész TC ! Üdv.

Gabesz 2008.04.26. 21:20:44

Hát igen , ezt csak az tudja értékelni, akinek voltak tapasztalatai ilyen járgányokkal.
Nekem is egy verhó volt az első mocim.
Egész jól nézett ki, a krómok is csillogtak rajta, a motorja sem volt rossz, de csak elméletben.
Volt szikra is meg kompresszió is, még a világítás is jó volt rajta, ha beindult.
Sajna be volt rágódva a főtengely, és ette a szimeringeket mint állat. Naggyából 10-15km-t bírt egy szimering, aztán se kép se hang!
Ha ment, akkor gyakran ledobálta a láncot, és esni sem volt érdemes vele, mert rögtön elgörbült valahol a váz.
Na és ez a két sebességes váltó, hát az katasztrófa! Egy, üveghang, hirtelen kettes és móóóóóóó. Vissza egy és megint nekifutni...
Háromszor adtam el, egy héten belül mindig visszahozták, és féláron visszavettem. Megcsináltam, aztán újra eladás. Végül akihez utoljára került az végleg kivégezte szegény párát. Ez az egy járgányom volt, amit igazán sose szerettem, pedig néha még 55-öt is ment!
Végül ahogy mondtam az utólsó vevő végleg lerendezte, akkor azért mégis megsajnáltam szegyény verhót, mert bár szar volt, de azért jól nézett ki.
Volt kisRometem is az tök zsír volt. Azon kívül, hogy folyton kihullottak a kerékből a csapágygolyók, más baja nem volt. Hibátlanul működött mindig!
Motorral eddig szerencsére nem estem nagyot, csak a kisRomettel. Azzal viszont töbször is! Ettől függetlenül a mai napig sajnálom, hogy eladtam. Milyen jókat egykerekeztem vele!
Legjobban az bánt, hogy szintén egy sintérhez került, aki tönkretett pár hét alatt. Az ilyennek talicskát se adnék a kezébe.
Aztán volt egy csomó Simsonom, na azok már motorok voltak. Szerelni azokat is kellett, de szerettem mindet. A mai napig is meg van az utolsó enduro Simsonom, soha nem adnám el!

kekmz 2008.05.13. 13:10:03

Sztorinak nem rossz.
Ha az utálatot komolyan írod,az viszont baj.Miért csodálkozol azon,hogy problémáid voltak a géppel,miután úgy "szerelted",ahogy leírtad.Én az MZ-mben ugyanúgy megbízom,mint az SV1000-ben,mert tisztességesen karban van tartva.
Mindemellett szorinak télleg jó.

MOTO REPARÁTOR 2008.05.21. 22:13:07

Nekem teccet.Külömben nekem is van egy hasonló történetem.még az öregem is romet-el járt és egyfojtába mentem vele.Amikor megláttam az én kis motorom a jó öreg poni romet-et.
Nem láttam azelőtt olyan pici motort és olyan szép kialakitásut.Rögtön beleszeretem.
Hát persze faterom rögtön megszerezte nekem.De azért párévig csak vitt engem mert még az a kismotor is nagy volt nekem.Már 6-7éves korom óta egyedül repesztek.Egyszer követem el 12évesen egy nagy–nagy hibát.Elcseréltem az én kis kedvencemet egy SIMSON S51-esre megbántam 3és félév múlva megtaláltam újra a ROMET-et,és nagyon jó állapotba volt. És kapásból megvetem kemény 15ropiért nekem nem volt sok érte, és rádásul 2 éve ott porosodott tedtem bele benztés 3. rugásra elindult az a szép hang meg hogy olyan állapotban volt hahogy elcseréltem.Nagyon jó érzés volt hogy újra az enyém.

nagy__mate 2008.05.22. 14:27:55

Ráadásul, ha jól látom Tóthmátyás Tibor nem csak tanúvolt, hanem szomszéd is ...minden mindennel összefügg!

Kpeter 2008.05.27. 08:49:49

Kék Java Mustang!
A haver mindíg háttal ült fel mögém "mert az nem olyan b..is" jól néztünk ki mikor így keresztül hasítottunk a városon! Riga, Verho, Komar mindenkinek volt valamilye, ezekkel krosszoztunk az oroszok tankcsapásaiban a lőtéren. Estünk keltünk, de jó volt, akármilyen átok gépek voltak, azért még felülnék rájuk nosztalgiából.

szeberényi 2008.05.27. 15:31:39

Nem akarod egy kötetben megjelentetni a cikkeidet? Szerintem nagy könyv lehetne!
Kicsit magamat véltem felfedezni a cikkben és asoha el nem készülő D csepelt:D
balogtibimegmondóember! Megtarthatnád magadnak a véleményed.Ha szar minek olvasod? De ha elolvastad mégsem lehet olyan szar nem? Gondold már át a dolgot és inkább tartsd meg a véleményed.

kssk65 2008.05.27. 16:07:26

Nekem is ilyen volt az első. Nagyon jót vigyorogtam rajta.

Baal 2008.07.14. 15:49:15

Mintha magamat meg a gyerekkori haverjaimat írtad volna le. Azzal a különbséggel, hogy nekünk négyünknek volt átlagban két működő Babetta-nk. Az enyémben spec a benzincső volt lyukas, meg ahol becsatlakozik. Gyufával és papírral volt kiékelve, hogy ne follyon. Bár mindig írtó büdös volt. A kis szemét hengerrel meg nem egyszer csúnyán megégettük magunkat, 10 perc után képes volt sütni.

Volt még egy ütött kopott Star is a körüknben, de azt vagy alkatrészhiány miatt nem tudtuk feltámasztani, vagy ha megvolt mindene, akkor valami olyasmi romlott el rajta az első indítási kíréletnél, ami addig működött.

Mindenesetre nagyon megtanultuk, hogy hogyan kell üzemanyagtankot kipucolni, vagy porlsztót szétszedni pucolni és összerakni, meg, hogy miután a rendőr a mezőbe dobta a szelepsapkát, hogyan kell úgy hazamenni, hogy ne forgácsoljuk szét, a tükörsima gumikat :)

Még több ilyen, több típusról jó lenne, és persze nem csak negatívummokat. MErt akármennyire is utáltam a Babettámat, amit nagyapámtól kaptam, azért nagyon sok jó emlékem fűződik hozzá.

Baal 2008.07.14. 15:50:47

Ja és persze a Babetta pedálok... Mindig akkor vágta szét magán a menetet, amikor tekerni kellett... És persze mindig akkor kellett tekerni, amikor krízishelyzet volt :)

primatus 2009.06.13. 20:53:53

Sziasztok "régi motorosok"!

Elkerülte a figyelmemet eddig ez a cikk és lehet, hogy már nem olvassa senki, de az emlékek engem is megrohantak.
Az első motorom egy berúgós Verhovina volt. Mindenki, így én is Simson-ra vágytam, de sohasem vetett fel a pénz bennünket. Így a XVIII. kerület Gilice tér környékének csendjét egy új borsózöld verhó törte meg. Nagyon örültem neki. Mégiscsak új volt és az enyém, csak az enyém. Két legjobb barátommal eljártunk túrázni. Egyiküket egy Komárral verte a sors az I. kerületben, a másik havert meg a szerencse találta meg egy JAWA Mustanggal Kóspallagon. Amíg a Komár benne volt a brancsban, addig nem igazán tudtunk túl messzire jutni az I.kerülettől. Egyszer pl. lerohadt Vác északi végén a 2-es úton. Szikrázott a megszakító, mint a rosseb és bár gondolatban végiggondoltuk, hogy esetleg foghatnánk békát és ki kellene próbálni kondenzátor gyanánt, hátha tényleg működik, végülis úgy döntöttünk.... vontatás lesz. A Mustang brutál erős volt és az erejét három fokozatban osztotta be. Felvontatta a Komárt simán Kóspallagra. (Börzsöny tetejére, szerpentineken) A verhóm nagyon jó volt, de átok volt a váltója. Az egyes rövid, a kettes hosszú és nincs átmenet a kettő között. Mintha egy mai autón egyesből, ötödikbe kapcsolnál. Ettől függetlenül jól ment. Némi átalakítással sikerült tartanom a tempót a haverokkal, ami felgyorsult, miután a Komáros haverom kapott egy használt, de nagyon jó Simson S50B-t. Szétkaptam a verhót..... fehér-abroszon robbantott ábrát készítettem belőle és klasszul összeraktam. A dekompresszort száműztem, a helyére egy méretre vágott csavart tekertem be, így a sűrítőtér a helyére került. Lett gyújtáskapcsolóm is, hogy le tudjam állítani. Rájöttem a gyújtás gyári típushibájára is, amit nemrég megint kamatoztattam. :-) (a megszakító rugónál van bekötve a vezeték, ahol nagyon könnyen testre megy a delej. Speckó szigetelést használva a rögzítő csavarra üzembiztos lesz a gépezet.) Folyamatos 55-öt tudott a gép és megjártam vele többször a Dunakanyart, Kóspallagot, voltunk a Velencei Tó-nál stb. Egy rémálomba illő esetem volt, amiről nem a verhó tehetett. Egyszer hazafelé Vácnál defektet kaptam a hátsó keréken. Nem voltam rá felkészülve és este volt. Toltam egy darabig (Dunakesziig akartam, ahol a nagybátyámtól akartam segítséget kérni), aztán töksötét vett körül és fáradtan botorkáltam a 2-es út szélén, miközben a cementszállító Maz tartálykocsik ezerrel száguldoztak mellettem 10 percenként. Meguntam.... Felültem a tankra, minél közelebb a kormányhoz, hogy ne terheljem a hátsó kereket és elindultam a lábán haza. Dunakeszin meg sem álltam, mert már tíz is elmúlt..... Rendben hazaértem. A cementszállítók hazáig követtek (2-es, Váci út, Hungária stb. ), egész életemben utálni fogom Őket.... Azt gondoltam, hogy a guminak annyi, de mikor legközelebb nekiálltam, hogy megcsinálom, elég volt a belsőt befoltoznom és működött. Állat orosz gumi.... már ha volt benne gumi egyáltalán. Később eladtam az "ecserin", nem is tudom, hogy miért.... Arra emlékszem, hogy írtam adásvételit és odaadtam a pasinak, hogy írja alá, erre szinte keresztülírta a papírt a bunkó, hogy "Megvéve". Otthagytam.....
Mindent összevetve Én nem szívtam vele és első motoros élményeimet Neki köszönhetem. Télen tanyázás, 5 réteg gatyában motorozás után mégis megfagyás, (a külső réteg kopogós Trapper farmer), macskakövek és az azt keresztező villamossínek rejtelmei pl. a Nagykőrösi és a Váci úton stb....

Köszönöm Zsolt, hogy felidézted bennem ezeket az emlékeket!
Üdvözletem!

Csumpi Hálidéj · http://www.ezerkecske.hu 2009.07.08. 10:16:00

Nekem miniriga előzte meg a simsont.
Egy pöpec miniriga, amivel nem volt baj, de az első szimómat (is) sokat szereltem.
A cikk szinte minden részét átéltem, kivéve talán a pedálozást.

Nagyfaterom volt verhovinás. Emlékszem, a kerben a nyúlólnál 3 vagy 4 komplett motornyi alkatrész volt felhalmozva. Aztán fateromnak is lett egy verhója. Arról annyi emlékképem van, hogy láttam a tárolóban a biciklik között. Meg emlékszem fateromra, hogy sokat szerelte. Olyan emlékképem nincs, hogy rajta ül és megy vele.

A múltkor egy telepre vittem ki vashulladékot (nem ebből élek). Ott megláttam egy riga deltát. Rárúgtam, a motor átforgott. Csak a tanksapka hiányzik róla. Egy 5-ösért elhoztam. Még nem tudom, mi legyen a tervem vele....

pit.stop.boys 2009.07.08. 15:55:17

Mennyi mindenki magára ismer a cikk kapcsán! :-) Én is, természetesen. Első mocim egy berugókaros narancssárga verhó volt. (Elég fellengzős ez az "első" Sokáig utolsó is volt, mert kb 20 év kihagyás után kattantam vissza a robogókra)
Mondhatom én is, ismételve az elhangzottakat? Apám vette 81-ben, hetedikes koromban, mikor panaszoltam, hogy a suliban mindenki ért az autókhoz, mert van nekik, én meg azt sem tudom mire való a kuplung. Erre hazaállított vele pár nap múlva. 2000 Ft volt, boltból, zsír újan. Még kb. két hét volt, mire mindent megcsináltak rajta, hogy el tudjon indulni egyáltalán. Legalább 10 lyuk volt gyárilag a belsőn, gyújtás, miegymás.
A láncledobás nálam is konstans volt, rendszerint a legrosszabkor. Egyszer magyarórán írtam róla egy fogalmazást, a "Szovjet ipar remeke" vagy valami hasonló címmel. Anyám, mikor megmutattam neki a piszkozatot, azt mondta, te hülye vagy, ki fognak rúgni, mert ilyet nem lehet leírni a szovjetúnióról. A magyartanár végül ötöst adott rá, bár megjegyezte, hogy kissé erős volt a kritikám. Pedig nem is, csak ő nem érezte át, hogy milyen az állandó bütyköléssel is csak éppen-hogy muzsikáló gép. Azt hiszem 6 literes volt a tankja, azt ki is itta 100 km alatt.
Egyszer otthonról 15 km-re szakadt el a gázbovden. Elindultam hazatolni, aztán megpróbáltam gy fogóval megcsippenteni a bovdenhuzalt adagolni a naftát. Sikerült, bár izgalmas volt.
Egy dologért hálás vagyok neki, amikor elmentem beinteni egy parasztnak, aki korábban megkergetett minket a mezőn, nos akkor nem fulladt le, és nem tudtak elpáholni, mint Bikk kollégát itt fentebb. :-D
Apám hozzáálása is példamutató, azt látom a hozzászólásokból. Nem problémázott rajta, hogy előbb vegyen motort, mint hogy jogsit szerezzek hozzá.

Dózerbike 2009.10.29. 11:11:41

Nagyon jó a történet!:)Nekem első motorom egy ˇ"nagy" Romet volt ,15 éves koromban.2 évig működött,aztán egy kis tuningot csináltam rajta(hengerfejből leesztergálás,dugattyú szoknya lereszelése,beömlő felpolírozása),amitől már képes volt sík úton a 40 feletti tempóra is.:)Viszont ezt pár hónapi bírta,aztán szétesett a váltója.Szétszedtem,és konstatáltam,ezt nem érdemes megjavítani,és pár hónapra rá,megvettem egy 250-es ETZ-t,ami akkor az álmok netovábbja volt nekem.

Leeroy of SMV Design 2010.04.04. 14:27:01

Én Verhovina-tologatással kezdtem, és irigykedtem a többi osztálytársam Simsonjára. Itt be is fejeződött a robbanómotoros kaland, jogsim sincs. :)

doominogame · http://www.doominogame.com 2012.02.05. 14:33:04

Nekem is volt. A lánc 100 méterenként leesett és beszorult a lánckerék és a váz közé. A benzincsap ülepítőjében megszakadt a menet, ömlött a benya. Kikopott a váltó, az egyest meg az üreset fogni kellett, mert magától lement kettesbe. De indult, erős volt, világított. Szerettem, mert nem volt más és nekem az volt a MOTOR akkor. A mai napig tudok gyertyát égetni, gyújtást állítani, stb. Végül neolux-xal átfújtam halványkékre és eladtam.

Kézér Zsolt Csaba 2013.06.01. 02:51:32

1981 tavaszától volt Verhovinám 3200 ft volt a Corvin áruházba => 1984 nyaráig volt meg !!! Ez idő alatt tanultam+igazán motortszerelni !!!!!!! A következő Simson S51/N-el 1/10 bajom nem volt mint a Verhovinával !!! Jól nézz ki kivülről de a motorikusan egy elbaszott egy szar konstrukció ! ! ! ! ! Orosz nép bosszúja volt ez 100 % !!!!!!! :) (Soha többé még ingyen sem kénne ! )

Kézér Zsolt Csaba 2013.06.01. 03:13:50

Ja még annyit a Verhovina kalandhoz hogy igaz hogy akkor olcsó volt a benzin 15ft30fillér a 86 oktánszámú de ritkán tankoltad tele mert ÁLLANDÓAN VALAMIT JAVITANI KELLETT RAJTA !!!!!! Váltó-kuplung-porlasztó vagy gyújtás gondok ! Leghosszabb út Budapest és a Velencei-tó de csak síkterepen jó a Verhovina ==>> emelkedőt meglátja és szinte+áll benne a 2.2 lóerő se ! :D :D :D

dandy30 2017.03.30. 10:39:02

Van itthon több is belőle .Verhovina is Riga is . Ha jól és becsületesen rendbe van rakva több száz km es túrákat is be lehet velük vállalni .Jómagam 2012 augusztus elején egy 1973 mas verhovina hármassal hiba nélkül megjártam egy nap alatt a Kaposvár Szolnok útvonalat .Majd pár nap Szolnokon tartozkodás után haza is jöttem a kis Verhóval .Egy gyertya slussz nem volt .A fogyasztás csomagokkal megpakolva sem lépte túl a 2 liter /100 km értéket . Még ugyanabban a nyárban Verhovina hatossal Budapest -Nyíregyháza útvonal is sikeresen hiba nélkül abszolválva volt . Tény,hogy szerviz igényes jószágok . Jómagam 1990 ben 15 évesen eladva Csepel Apolló kerékpárom egy tűzpiros Riga Deltával kezdtem .Magam bontottam ki a fakalodából .Egy egész délután ráment mire sikerült beüzemelni . Még jogosítványom sem volt annak idején ,így volt rengeteg menekülés az akkor még zsigulival járó rendőrök elől .Sajnos hamar széthajtottam a gépet .Sokat kellett szerelni . Akkoriban még nem volt internet,a rendszerváltás pedig pont ebben az időben zajlott .A helyi járműboltban alkatrészt nem lehetett kapni a motorhoz .Nekem pedig folyton kuplungproblémám volt .Órákig vágtam otthon lombfűrésszel textilbakelit lapokból az új kuplunglamellákat .Valahogy mindig meg tudtam javítani a kis deltát.Pár év alatt közel 20 ezer km -et motoroztam vele :) Nyári szünetekben még a wc re is motorral mentünk :) Aztán a következő 20 évben a delta Csipkerózsika álomba merült .Sokszor közel állt ahhoz,hogy útban lévő lomként kidobjam,de valahogy mindig megesett rajta a szívem .Úgy 10 éve tört rám a nosztalgia és határoztam el,hogy rendbe szedem .Ez meg is történt és azóta már pár ezer km-et motoroztam is vele .Sőt jó pár típustárs is begyűjtésre került azóta :) Több,mint 15 ilyen moci van már itthon,nagyjából mind üzemképesen és eredeti állapotban .Szeretni való kis darabok ,és az embert mindig a gyerek illetve kamaszkorára emlékezteti .Felér egy időutazással mikor használom valamelyiket :)Pár videó van is fent motorjaimról az egyik népszerű videomegosztó csatornán .youtu.be/RzchQcXnobw