Egy szép napon - nagyjából másfél hete lehetett - előtúrtam öreg Bazeget a garázsból, már november eleje óta nem ment egy métert se. Nem hiszik el, dolgoznom kellett vele. Nem szerelésről volt szó, hanem firkászkodásról. A legjobb fajtából.

Indultunk vele külföldre. Orosz dokit a BAH-csomópontnál vettem fel, hű Bazegem kapott gázolajat, ablakmosást, osztrák pályamatricát. Magyart csak azért nem, mert olyan már nincs, csak ellenőrző szelvény, a hőnyomtatós fecni pedig nem mutat jól a szélvédőn. Kincstári totalcaros gázolajjal egész más az élet, vígan toltuk a 100-110-et a pályán. Kevés meghatóbb dolog van a világon, mint egy 36 éves autóval külföldre látogatni, pláne ha illető autó már annak is örül, ha a gazdik néha átviszik a szomszéd kerületbe.

Külön izgatott, hogy először szeltem át az ellenőrzés nélküli, immár schengenmentes határt. Előre elképzeltem: feltűnik Hegyeshalom, megjelennek oldalt a lassítótáblák, visszavesszük a tempót negyvenre, átoljuk a birodalmi csillagot a kiürült vámőr-fülkék között, és elegánsan ringatózva máris Ausztriában integetnek nekünk a szélkerekek.

Hát nem így történt, talán feltűnő volt az autónk. A határ előtt ötven méterrel leintett a Yard, tönkretették a szép illúziót. Egy öreg Mercedesszel az ember csak ne érezze magát schengeni polgárnak. Forgalmit, jogosítványt kérünk - üdvözöltek. Bezzeg az útlevél, a személyi nem érdekelte őket, amit pedig errefelé korábban mindig nyújtogatni kellett hasonlóan uniformizált embereknek.

Sebaj, legalább a valutaváltókat is bezárták a határ túloldalán, így történt, hogy egy fillér használható pénz nélkül estünk lyukas és zajos Mercedesünkkel Ausztriába. Utoljára 1990. táján jártam így errefelé, nem volt kellemes. Rossz ómen, gondoltam, de csak a szokásos pesszimizmusom, hiszen egész úton a legkisebb probléma nem akadt.

Nem traffipaxoltak le a bécsi bevezetőn (persze ahhoz rendesen meg kellett volna erőltetnem Bazeget, hiszen ott 100 km/h a korlát), jó helyen kanyarodtunk le a Gürtel felé, és még a kis utcákon is eltaláltuk a Mariahilfer Strassét. Sőt, végcélunknál két üres parkolóhely is az ölünkbe esett, és még csak fizetni sem kellett.

Egy diadalmenet volt az egész, no. Találják ki gyorsan, miért mentük oda, ráadásul épp egy öreg Mercedesszel. Holnapig reggelig jöhetnek a tippek, mert a cikk kész van. Szombat hajnalban élesedik. Hosszú lesz, készüljenek.