Pillanatok a sivatagból

  2015. július 09. - Sturcz Antal Címkék: sivatag dubaj Land-Cruiser antidubajozik

A szerzőről még nincs információ feltöltve!

A szerző még nem publikált a Totalcaron

Pillanatok a sivatagból
2015-07-09 18:35:47

Ahmed burnuszban térdel a Land Cruiser mellett, a szeleppel babrál. A levegő halk sziszegéssel távozik az

Ahol harmincezerért is parkolhatsz
2015-05-23 14:55:14

A Jumeirah Beach Residence-et nehéz lenne egy magyar helyhez hasonlítani, talán a Váci utca és a füredi Tagore

Azt hiszed, itt elnyomják a nőket?
2015-05-21 10:23:04

A dubaji metró egyértelműen király, pedig a föld alá ritkán bukik csak le. A Red Line inkább amolyan

Itt végzik az elkobzott dubaji luxusautók
2015-05-19 17:46:32

Nem tudom, mi az öt legnépszerűbb Dubajjal kapcsolatos téma, de az itt pihenő magyar modellek után biztos nagyon

Ahmed burnuszban térdel a Land Cruiser mellett, a szeleppel babrál. A levegő halk sziszegéssel távozik az úszóguminyi kerékből, hogy aztán az palacsintaként terüljön szét. Közben egyre erősebben fúj a szél, a finom, aranybarna homok konok állhatatossággal lep el mindent, nekünk is indulni kell lassan. A sivatagban 30 psi az ideális, ezzel már nem süllyedünk el, vagy legalábbis nem olyan könnyen - mondja sofőröm, aztán bevágja magát a kormány mögé, majd int nekem is, hogy szálljak be. Közben két H2-es Hummer megy el mellettünk a homokban, de a rendes safari driver csak legyint az ilyen dísztárgyakra. Jellegtelen hanggal felzúg a V6, aztán nekilódolunk egy jó tíz méter magas dűnének. Nincs olyan isten, hogy itt felmenjünk.

DSC 3176

 

Eszem ágában sem volt egy ilyen tucat-túrára befizetni, de a dolgok ritkán alakulnak úgy, ahogy az ember tervezi. Az eredeti terv az volt, hogy egy magyar társasággal megyek ki a dűnékre, és majd ott mutatják meg mi az a dune bashing. Ez valami olyasmit jelent, mint nálunk a csapatás, veretés, és népszerű, aki városban terepjáróval jár, az jellemzően a sivatagban is hajtja. A terv ott bukott el, hogy két héttel később érkeztem Dubajba, mint terveztem, így arról a túráról lemaradtam. Homokban autózni viszont muszáj, így jobb ötlet híján beneveztem egy szafarira. Ezek azok a tipikus turista-lehúzások, amelyek egy sosemvolt sivatagi arab-életérzést próbálnak visszaadni, elég cukrozott, és művi módon. Van itt minden, hastánc, tűz-show, jellegzetes kaják, és persze a sivatag. Utóbbi legalább valódi, és a jó másfél órás autózás alatt eljutottunk olyan helyekre a dűnék közt, ahol tényleg nem volt nyoma emberi tevékenységnek belátható távolságon belül. A varázsa legnagyobb részét ez adja.

DSC 3161

És a Land Cruiser minden várakozás ellenére felmegy, ráadásul terepjárós machinálás nélkül: se felező, se diffizár, Ahmed csak lehúzza az autómatát fix másodikba, és 3000-es fordulaton tartja a motort. A szobányi kaszniban öten tartjuk vissza a lélegzetünket, de sofőrünk rendíthetetlen magabiztosággal navigálja a batárt. Ez még csak gyors demo volt, jóval cifrább dolgok vártak ránk az elkövetkező másfél órában. Hihetetlen, hogy a Land Cruiser méretei és súlya ellenére mennyire könnyedén küzdi le a szinte folyékony homokot.

DSC 3177

A túrára a szállodában fizettem be, nagyjából tízezer forintnyi dirhamet hagytam a portán. Ekkor még nem sejtettem, hogy a kedves pakisztáni személyzet mondvacsinált okokkal még pár alkalommal meg fog fejni, mindenki bőszen mosolygott. Vendéglátóim biztosítottak, hogy három után egy kicsivel itt lesz az autó, így háromkor le is ültem az előtérben. Tippeljenek, mikor vettek fel. Igen, negyed ötkor, dehát a gazdagság ellenére Dubaj mégis csak egy arab ország. Amikor megláttam a külsőre gyári kocsit, nagyot csalódtam, drasztikusan emelt hasmagasságot, agresszív mintázatú gumikat vártam, erre egy olyan autó jött, amely bármelyik lehetett volna a városban futó sok ezer LC közül. Később aztán kiderült, hogy mi a trükk.  

DSC 3181

Konvojban haladunk, a sávokat elválasztó vonalnál már méteres homokkupacot hordott össze a szél. Sokan letérnek, kik jobbra, kik balra, de a távolban páran már a dűnéket rohamozzák.  Egy indiai házaspárral, és két feltűnően csendes, tehetős helyi családból származó lánnyal osztjuk meg a kocsit, és szűk órával az indulás után már elérjük az oázist.

DSC 3163

A tábor volt az utolsó állomás, mielőtt nekivágtunk volna a homoknak, felkészítésképpen aranyárban mért kókusztejet, és sült kukoricát is lehetett venni. Vegyes a társaság, sok országból, legalább száz ember nyomakodik a tákolt bódék előtt, vásárlók, nézelődők vegyesen. Az egyik sarokban ácsorgott egy elhanyagolt buggy, közelebbről megnézve látszott a turbó és az intercooler is, biztos szépen megy homokon. A további ötezer forint befizetésével élvezhető negyedórányi quadozástól megkíméltem, magam, így húsz perc ácsorgás után nekivágtunk.

DSC 3210

A cél ugyanaz, mégis minden sofőr látszólag tetszés szerinti irányba megy. Ahmed nem szívbajos, a 2,5 tonnás dobozt úgy dobálja a homokon, mintha csak egy Jimny-vel veretne a szőlőhegyen. A kedvence az, amikor nagy gázzal nekimegy oldalról egy homoktaréjnak, néhány méterre a tetejétől elfordul, visszavált, és végigcsússza keresztben. Snowboarddal már láttam ilyet, autóval egy leheletnyit abszurdabb. Ahhoz képest, hogy mennyire ütik-vágják a kocsikat, épp csak a vastagabb haspáncél, keményebb rugók és gátlók, valamint a bukócső a különbség a futószalaghoz képest. Csodák persze nincsenek, utunkat lehullott doblemezek, és kitört ködlámpák szegélyezik. Akármennyire is túlméretezett dolog az LC, három év után bizony győz a sivatag. A mi autónk például eléggé rázkódik alapjáraton, már a nagy lökettérfogatú V6-hoz képest, Ahmed szerint a motortartó bakoknak van végük.

DSC 3196

Sofőrünk finoman szólva sem bőbeszédű figura, ha nem lenne rajta a burnusz, simán elmenne a vicc-beli székely bácsinak. Annyi mindenesetre kiderül, hogy 36 éves, és ahogy a lakosság nyolcvan százaléka, ő is bevándorló. Pakisztánból származik, húsz éve él az Emirátusokban, amikor megérkezett, még csak a World Trade Center állt, aztán végignézte, ahogy semmiből lett világvárossá a sivatag. A safarizás csak másodállás, amolyan szerelem-munka, civilben autókereskedő. Elég nagy léptékben csinálja, tíz alkalmazottja, van, természetesen ők is pakisztániak, 3500 dirhamet – olyan 270 ezer forintot – fizet nekik úgy, hogy a koszt és kvártély biztosított.

DSC 3201

A nagy jaszkari közben Ahmed egyik haverja elakad, a legközelebbi autók azonnal odahajtanak, és a sofőrök elkezdenek ásni. Negyedórányi ásás, és megfeszített fejvakarás után előkerül a rántó kötél, de az LC csak nem akarja az igazságot. A diffizár kapcsolójára mutatok és kérdezek, hogy miért nem azzal próbálkoznak. Az ő kocsijukban nincs – jön a válasz, és ha valakinek, Ahmednek elhiszem. Neki ez munkahelyi ártalom, a Land Cruiser Pradóhoz – vagy ahogy ő mondja, Barradó – és a Nissan Patrolhoz – vagy ahogy ő mondja, Batrúl – fejből tudja a cikkszámokat három generációra visszamenőleg. Hat autót tart otthon, többek közt Toyota terepjárót is.

DSC 3190

Heti hat nap kora reggel a kikötőben kezd, ahová a használt kocsik érkeznek. Céljuk, hogy a gyári dokumentáció alapján hozzák rendbe az autókat, aztán tovább adják a szélrózsa minden irányába. Leginkább Afrikába viszik tovább a használt kocsikat, de Európa is népszerű felvevő piac. Annak ellenére, hogy Ahmednek stabil egzisztenciája van otthon, már két éve nem járt Pakisztánban, saját bevallása szerint nem hiányzik neki. Itt rend van, mind a négy gyereke nagyon jó iskolába jár, és az üzlet is pörög. Ő amúgy Sardzsában – az Emírségek harmadik legnagyobb városa - él, amely sokkal konzervatívabb, mint Dubaj.

DSC 3199

Idő közben kiszabadul a haver kocsija, és miután majdnem nyakon hányt az egyik lány, egy dűne tetején állunk meg pihenni. A sofőrök többsége burnuszban vezet, először azt hittem a hitelesség kedvéért, mint a balatoni matyó-árusok. Később persze farmerban is feltűnnek, így inkább arról lehet szó, hogy a népviselet kényelmes a sivatagban, elvégre az évszázadok alatt csak a jármű változott a hőség és a homok ugyanaz. Most, hogy végre nem hánykolódunk, el lehet merengeni a sivatagon. Hőség van, persze, de ez másfajta, mint a városban, nem a fülledt, hanem az a száraz fajta. Akármerre nézek, ugyanaz a sorminta ismétlődik, mégsem unalmas. Zord, kihalt, és gyilkos táj ez, a száraz, szinte forró szél nem sok jót ígér azoknak, akik víz és jármű nélkül rekednek kint. Széljárástól függően épülnek, vagy épp pusztulnak a dűnék, a szálló homokszemek selyem-szerű réteget húznak a lábunk alatt. Ahmed billent ki a révületből, indulunk a táborba.

DSC 3216

Ez egy fadeszkákkal körbekerített placc a homokban, nagyjából focipályányi területen, középen egy beton színpaddal. Itt aztán elszabadult a turista-pokol: bodegák, sorban állás, és tömegétkeztetés falatnyi hússal, igaz, finom körettel. Lenyomtak még egy autentikusnak szánt hastánc bemutatót, egy legkevésbé sem autentikus európai nővel, de legalább volt egy tényleg látványos tűz-show, és néptánc is. Magából a programból az autózás ért valamit, erről a körítésről szívesen lemondtam volna, és ahogy beszélgettem a többiekkel, ők is így voltak vele.

Valamikor tíz után érünk vissza a városba, meglepően lehűl az idő, alig mutat 34 fokot a hőmérő. A forgalom még mindig hatalmas, lassan haladunk, egy Mercedes megpróbál letolni. Kit érdekel, Land Cruiserem van - biccent lesajnálóan Ahmed, és hömpölyög tovább. Igaza is van, nincs miért sietni, és ha valamit, hát ezt irigylem tőle.

 

 

 

  

A bejegyzés trackback címe:

http://belsoseg.blog.hu/api/trackback/id/tr667605940

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

beavereater 2015.07.09. 18:58:59

Kurva pakik, hát nem elveszik szegény emírek munkáját...

bobeszedulacika 2015.07.09. 19:17:18

ebben csak az az érdekes hogy a yutubon megtalálható szinte összes dune bashing. patrolal történik..........úgyhogy inkább az a király!a landi túl finom oda arra......

Yagry 2015.07.09. 22:08:51

Én voltam Dubajban ilyen túrán. Kizárólag Land Cruiser-ek vannak, és felárasan egy-két Hummer, de mondjuk 50-100 Toyotára jut 1 db. Az egész tényleg olyan mint a fenti képeken, és az autózás egész más dimenziójával, találkozik az ember. Tényleg olyan dűnéken mész föl hogy nem is hinnéd, és olyan homokdarálás és csapatás az egész, hogy alig bírsz kapaszkodni. Aztán amikor megálló van pihenni, akkor felnyitják a motorháztetőket hűlni (a 35 fokban), annyira izzanak a gépek. Szóval lényeg h Land Cruiser, ahogy visznek ki a városból a sivatagba, az autópálya TELE van ilyen autókkal mind fehér, és tényleg eszméletlen sok van belőle. Egyébként beszélgettem az indiai sofőrrel, hogy hogy tanulják ezt a fajta autóvezetést. Mint kiderült, 1 napos felkészítés van, a végén vizsga, ennyi. Kicsit többre számítottam, de nagyon jól csinálta. Ha valaki Dubajban jár, az egyik legnagyobb poén egy ilyen túra.

martin_f 2015.07.09. 23:24:21

360emirates.com/dubai/360-virtual-tour/dubai-desert-safari/index.html

Nem a reklam helye, de amikor 70! Land Cruiser befut a táborba naplementekor... na az nem mindennapi.... mellesleg az egyik legjobb turat csinalja a ceg...

Csalfa Romeo 2015.07.10. 11:51:53

És a Mitsu Pajero? Biztos annak is van respektje arrafelé. A Land Rover megbízhatatlan, a Cherokee-k sem sokkal jobbak(a Wrangler már jobb, csak kicsi), a G-Wagen meg drága(fenntartani is). Valójában tényleg mondhatjuk azt, hogy a LC a világ legjobb terepjárója.

Buncog 2015.07.10. 13:20:12

Elég béna céggel lehetett leszerződve a szállodád, ami a sivatagi tábort illeti. Persze ezt előre nem tudod. Mi az év elején voltunk egy ilyenen, ott volt a húsokból is akkora adag, hogy nem tudtuk mind megenni. A műsor is klassz volt, a csúcs ugye a Tanura show.

Alátámasztom, hogy a Toyota Land Cruiserek vannak túlnyomó többségben, de vannak égszínkék példányok is! És olyan állapotúak, hogy amikor a szálloda elé jönnek vele, nem is gondolnád, hogy azzal fognak végigvinni a dűnéken. Nagyon durva az a kb. fél óra, amit kapsz bennük, autóőrülteknek kötelező egyszer egy életben!

Rónarider 2015.07.11. 21:22:46

Párszor átkeltem egy csak árvíz esetén használt, amúgy szárazon tartott belfőcsatornán, kétütemű trabi kombival. Az ér? ;)

akuvaiti 2015.07.15. 21:39:13

Kuvaitban elek 10 eve es egy GMC Sierra-val csapatom a homokban. Jopar Land Cruiser-t huztam mar ki viszont a GMC sosem hagyott ott sehol se.

Dragunov 2015.08.08. 13:13:29

a 30 psi erdekes lenne mert az kb utcai nyomas (32-36, gusztustol fuggoen), a 14-16 mar valosabbnak tunne, az adatot betudom a riporter memoriajanak mert 30-al az elso dunen nem jut at meg LCvel sem
kuwaiti: mi tudjuk hogy az offroad az 80% sofor es 20% auto, kocsinal a lenyeg hogy a lokharitokat ne szakitsd le az elso dunen :) (lasd: Pajero)