Rómába, ezzel? Ó, dehogy, épp szívok

  2014. április 20. - Csikós Zsolt Címkék: utazás túra tura bianchi szerelés szereles autobianchi csikos

A szerzőről még nincs információ feltöltve!

A szerző még nem publikált a Totalcaron

Öt gang az állólámpában!
2015-07-19 07:25:12

Annyira régóta van hosszú ötödik (hatodik, hetedik és nyolcadik) az autóinkban, hogy már csak a veteránosok

Totalcar a Múzeumok Éjszakáján!
2015-06-18 08:03:55

Ez most más lesz. Most mi állítunk ki autókat, s várjuk, hogy jöjjenek a nézők, lehetőleg jó sokan. Volt

Szép autót keresünk!
2015-06-08 17:52:23

A folyóvizek élővilága után a Totalcar most a kultúra irányába evez: kivesszük a részünket a Múzeumok

Bent a kövület-Pio!
2015-06-02 16:00:17

Ráment egy csomó idő a hétvégéből, de az a pár Pioneer hangfal (cirka 1979), amit idestova másfél éve


csik_matrica_s.jpgAz egésznek az okozója Lacus barátom, aki megdobott egy levéllel valamikor január végén. Mert mint minden, a végén beláthatatlan következményekkel járó projekt az életemben, ez is ilyen ártatlanul kezdődött, hadd idézzem: „ha már azért vettem motort, hogy együtt menjünk túrázni, és erre másfél éve nem nyílt alkalom, nem akarunk-e elmotorozni július közepén az ausztriai Ennstal Classicra?”

Ez elindított egy folyamatot, hasonlót ahhoz, mint amilyennel a feleségemnek ajándékba szánt olcsó Fiat 500-astól egyenes út vezetett egy, a családunkat évekre romba döntő, ősöreg Mercedes lábkörömtől fülszőrig való teljes restaurálásához. Pedig már magam sem emlékszem pontosan, hogyan jutottam el oda, talán elolvasom mindjárt, amit akkor írtam magyarázatként.

DSC08807
Pontonunk, amely a Kati 500-as Fiatjának indult. Nem is értem, hogy jutottunk ide?

Az ennstali ötlettől felvillanyozva terítettem otthon a lapokat Katinak. Mire az áldott jó hitves megjegyezte: ez a túra lesz vagy száz-, inkább százötvenezer forint. Ha elmész, nem jutunk el idén külföldre nyaralni, mert még arra se biztos, hogy összejön a pénz, holott épp te ígérted meg a múlt héten a gyerekeknek, hogy három év után, a Ponton-projekt befejeztével idén először rendes külföldi vakáció lesz, Olaszországban... Szóval, ismerik.

Tehát nem. Vagyis talán. Ha sikerülne kitalálnom egy pénztakarékos módszert, hogy eljussunk Rómába – némi Pisa, Siena, Viterbo és Gubbio mellett az volt az eredeti úti cél, mert Bálint fiam épp arról tanul történelemórán, és nagyon érdekli – akkor talán belefér. Ültem a jegyzeteim előtt, számolgattam, zsonglőrködtem az utazási lehetőségekkel.

1) Ha fapadossal megyünk, akkor olcsó az út, de ott autót kell bérelnünk, hogy mindent lássunk, amit beterveztünk, különben Rómához leszünk kötve. Az úgy meg már annyi, mintha saját autóval mennénk, ráadásul volt mostanában jó néhány szívás a baráti körben ezekkel a bérlésekkel Olaszországban.
2) A Kati 190-esével megyünk, ami keveset eszik ugyan, de új autó, nincs hangulata, akkor meg minek. És úgy sem olcsó, csak a gázolaj plusz pályadíj olyan 120 ezer forint.
3) A foltos állólámpással megyünk, ami már sokkal kellemesebb és hangulatosabb, de az többet eszik, akkor már minimum 150, inkább 170 ezer forint az úti költség.
4)...

Ekkor villant be a Bianchi. Gyorsan skribáltam néhány számot a papírra. Autópályán nem lehet vele menni, csak kamionstop idején, mert 80-85-tel tud tartósan autózni, és Budapesttől Rómáig százhatvankétszer lapítanak ki a kamionok, amiknek a sebességkorlátozó és a tachográf ellenére is 90-95 az utazójuk a tapasztalataim szerint. És egy szem 560 kilós autóval egy teljes konvojnyi kamiont feltartani az álmoskönyv szerint nem okos dolog.

Tehát az autópályát ezzel eleve megspóroljuk, ami Olaszországban óriási költség, ráadásul a Bianchi töredékét fogyasztja bárminek, még a Kawasakinál is kevesebbet eszik, ezért kábé hetvenezerből kijön az üzemanyag. Na, itt már van fogódzkodó, máris hatvan-nyolcvan rugóval beljebb vagyok, elérkeztem a tárgyalási alaphoz. Aztán persze ez a nyakatekert logika végül mind a sutba ment, mert az élet már csak olyan, pláne egy családban, ahol az oldtimer kedvelt eszköznek számít. Az ennstali túra talán máshogy nyer majd megoldást, de ezt akkor felfedem, ha sikerül, a Bianchi pedig azóta elnyelte azt a pénzt, amit megspórolt volna üzemanyagon a többi verzióhoz képest. De ha a lelkembe nézek, ez az ötlet már majdnem harminc éve érik bennem, s csak kis nyomás kellett, hogy kibuggyanjon, mint az érett pattanás.

elso fiat 500-am 1
1987 őszén, talán a negyedik motorkivételem után. Ez csak fele annyi, ahányszor a Bianchiból kiszedtem a blokkot most szombaton

Amikor az első autómat vettem, előtte jó darabig Tóthmátyás Tibi barátommal roncsokat nézegettünk szerte Budapesten, esténként pedig terveket szőttünk arról, hogyan tesszük rendbe valamelyiket, majd megyünk vele világgá. Hónapokat eltöltöttünk a Liener-féle Autótípusok felett, fejben szereltünk végül India, Kína, Olaszország, Skócia térképét böngésztük. Az alatt az egy év alatt, amíg a vágyakozásból kézzel fogható autó lett, három teljes, gazdag életet leéltünk a Jethro Tullt és Doorsot hallgatva a szobámban.

Amikor meglett az az első 500-asom, Tibi cserben hagyott, ő motort vett, egy papír nélküli Trophy 125-öst, majd később egy papíros TS 150-est. Én csak azért is beleültem a Fiatba. Amely azonnal szétesett, minden porcikája felújításra szorult, én meg először még befejeztem a gimit, aztán bevonultam a seregbe, aztán jött a Műegyetem. Sose lett belőle igazi autó, kétszer elment Balatonig, egyszer még Gunarasra is, de az az út már tényleg brutálisan feszegette igazi, háztömb-körüli képességeinek határait. A rögvalóság azonban nem gátolt meg abban, hogy tovább álmodozzak a Nagy Útról.

Úgy képzeltem, ha rendbe tettem végre alaposan, elmegyek vele Dél-Amerikába. Bejárom Argentínát, Brazíliát, Chilét, Perut, ehhez a merengéshez aláfestésként orrba-szájba a Viva Chile!, apám Los Machucambos, illetve egyéb, innen-onnan szerzett dél-amerikai zenés lemezeket hallgattam, még a Kálvin téri aluljáróban zenélő poncsós srácoktól is vettem kazettát. Ez az ábránd azóta is mélyen bennem van, túl merészet álmodtam ahhoz, hogy csak úgy kitöröljem. De azt beláttam akkor is, hogy az én, nagyjából tíz kilométeres hatósugarú Fiatommal Peru, Chile lehetetlen, mert amellett, hogy felfoghatatlan pénz lenne odaszállítani őt is, magamat is, már a hajó gyomrában szétesne, mint a Bluesmobile a Blues Brothers végén a chicagói akármilyen intézet előtt (valami Cook County Assessor’s Office volt az).

De legalább egy Olaszország, az biztos menne – jutottam el a felismerésig, miután két vállra fektettek a tények, és gondolatban Toszkánán át, Róma érintésével már robogtam Szicília felé. Persze dél-amerikai, félhangokkal teli, lüktető zenét hallgatva, igaz, addigra már kicsit belekacsintottam Domenico Modugnóba, Peppino di Capriba, Rita Pavonéba, Gigliola Cinquettibe és Patty Pravóba is, amiket apám barátai hallgattak, de nálunk (apám csak dzsesszt és Beatlest fogyasztott) a kommerszségük miatt kvázi tiltottak voltak.

elso fiat 500-am 2
Elmenni Peruba, Brazíliába, ezzel... Oké, akkor legalább Szicíliába... Végül Gunarasig jutott és még az is brutál teljesítménynek tűnt

Aztán a Fiatot a második széthullása előtt eladtam, a hasonlóan szar utána következő autók öles mélységben elásták még a downsize-olt olasz túrát is. Amikor utána veteránautóval külföldre mentem, az baráti és barátnői nyomásra mindig Ausztria, Csehszlovákia, Lengyelország, Németország, Skandinávia, Litvánia, Hollandia lett. Olaszországba egyszer mentem csak veteránautóval, amikor a Bazeg egy szlovén túra során eljuttatott Triesztbe. Oké, Era volt rendesen Toszkánában, de mint tudják, ő nem volt még veterán, csak öreg, meg voltam első szériás 127-es Fiattal Spanyolországban, majd Olaszországban, de 1991-ben az csak 16. évét taposta.

Tehát, miután a tervem otthon (szinte) megértő fülekre talált, harminckét foggal ráharaptam a „Bianchival Rómába” tervre, mert éreztem, hogy a lelkem centrifugába kerül és megszédül már csak a gondolatára is. Azóta sem engedem.

Persze, könnyű nézegetni a Fantozzi-filmeket a fehér Bianchina Quattropostival, és kis hunyorítással odaálmodni kicsi Bianchi Panoramicám bugyikék testét a Colosseum melletti, széles útra, benne a vigyorgó gyerekeimmel, de a konkrét megvalósítás ennél némiképp problémásabb. Mondjuk úgy: sokkal.

i265285
Fantozzi valahol Olaszországban a Bianchina Quattropostival. Amikor a film készült, szánalmas kis szar volt, de ma egyre jobban felkapják

Nem véletlen ugyanis, hogy már Olaszország útjain is csak ritkán látni 500-as Fiatokat, s a városokban is inkább helyi, robogópótló, divatos eszközök ezek, mint igazi járművek. Külföldi rendszámú 500-ast pedig még sose láttam arra, pedig járok eleget Olaszországban. Ezek új korukban is silány autók voltak, mostanra sem váltak megbízhatóbbakká. Az se véletlen, hogy amikor a magyar 500-asosok elutaznak a garlendai nagy találkozóra, oda csapatban mennek – nem árt, ha vannak mások is, amikor elszáll a menesztő tárcsa...

Róma messzebb van, mint Garlenda.

Mi egyedül mennénk, minden kísérőautó nélkül. Családdal, gyerekestől.

Hm. Egy új autó felől nézve semmiség az út. Igazi veteránosnak nem kihívás, hiszen volt már hetvenéves bácsi, aki Új-Zélandról Belgiumba motorozott a bő nyolcvanéves FN motorkerékpárján, nálunk is járt, Magyarországon. De nekem, a pesti puhánynak, óriási kihívás NEM modern autóval menni. És ha sikerül, tudom, hogy a siker íze mindennél édesebb lesz, az utazás varázsa pedig a bosszúságok ellenére is balzsamos lehet. Ha nem szívunk túl sokat. Ha...

Amikor idáig jutottam, nem tagadom, alattomosan formálódni kezdett egy apró gombóc a gyomromban, ami azóta – hogy, hogy nem – focilabda nagyságú lett. Időközben ugyanis a feleségem lefoglalt már öt szállást, mindenhová elutaltunk harminc százalék előleget 314 forintos euróval, hogy a rossebbe. Ha nem jutunk oda, elbukjuk mind.

No és van még egy aggodalom kiváltására némiképp alkalmas tényező: a Bianchi január vége óta szétszedett hullaként hever a garázsban, és egyre messzebb jutok attól, hogy újra autó legyen belőle. Hadd ne rohanjak előre.

Az alapját annak, hogy ilyen merész tervet szőjek, az adta, hogy a Bianchi szinte hibátlanul tette a dolgát, amióta Tóth Gabi barátom csodásan felújította a motorját. Voltunk vele Kemencén, Hortobágyon, kétszer Egerszalókon, egyszer még Ausztriában is, no meg ezek között megszámlálhatatlan sokszor klubon, rokonoknál, barátoknál, találkozón, akármi. Egyszer rohadtam csak le vele, amikor félig megette a féltengely végén levő menesztőtárcsát (népies nevén: flansnit). Hazavitt, a beteg alkatrészt a tartalékba vett Bianchi maradványaiból pótoltam.

Ám Ausztriából már több vérző sebbel tért meg, amelyek közül nem egy már korábban megjelent. Soroljam?

1) dőlt belőle az olaj, főként emelkedőn,
2) a fékeket (négy dob, kézi utánállítású rendszer) már teljesen kitekertem, de így is padlóra ment a pedál, ezért a kéziféket állítottam először teljesen ki a bovdennél, majd legutóbb az állványt is előrébb toltam bent, a karosszériában, hogy valahogy használhatóvá hézagoljam a rendszert. Tudom, szörnyű, nem tudtam mit tenni,
3) amikor végre be volt állítva a fék, akkor is hullámzott,
4) kidobálta a rükvercet, sőt egyre inkább az egyest is,
5) a nagyobb hengerek miatt nagyobb kuplungot is tettünk bele, de a szerkezetet tákolni kellett, hogy a régi fajta kinyomócsapágy elérje a szerkezet nyomótálcáját, s a megoldás közel sem volt megnyugtató,
6) gurulás közben táncolt ide-oda az eleje
7) a tető feszítőpálcája becsukott állapotban zörgött a kasznin, mert hiányzott az egyik gumivég,
8) a zajszigetelést a felújítás alatt ellopták, ezért két pokróc fojtotta el a motor hangját, sikertelenül,
9) amikor bemelegedett a motor, kelepelni kezdett. Szelepek? (Pedig beállítottam őket.) Vezérműlánc? (Azt is kicseréltük.)
10) a távolsági állás nem működik a fényszórón, az index csak gázadásra kezd villogni,
11) az egyik hátsó lámpaburát Duct Tape tartja alul, mert amikor összetörtem a házunk előtt álló Yakimo-autón, csak burát tudtam venni, csavart bele nem, és a csavar olyan spéci, hogy egyetlen esztergályos se volt hajlandó legyártani,
12) nincs benne zene.

Ez volt a lista, amivel indultam. Ha e tételeket kipipálom, s mindenhol megkapja az új olajat, zsírt, már eséllyel indulnék neki a 3000 kilométeres túrának júliusban. Kivettem hát egy hetet a tavalyról megmaradt 14 nap szabimból – valamire el kéne használni, mert állandóan csak a nyűg van ezzel a sok nappal...

DSC04895

Az első hétfői nekifutásra kirántottam a motort. Vezetékek, fűtéscsövek, bovdenek, üzemanyagcső le, motor krokodilra, hátfal le, váltót-motort összefogó anyák le, már tolhattam is ki az autó alól. Mivel nem szerelő vagyok, csak egy átlagos otthoni autóbuherátor, ezért mindent kétszer meggondoltam, ellenőriztem, így se volt több az egész egy óránál.

DSC04926
Tocsog a váltó is az olajban, pedig itt száraznak kellene lennie

Jesszusom. Honnan ez a sok olaj? Az Atlanti-óceánon nemrég eltűnt tanker itt tűnt vajon fel, a Bianchi testében? Hiszen ennyi kenőanyag összesen nincs az egész autóban... Állt a lé a váltóharangban, alulról egy merő rittyó volt a blokk, s a földre is jutott egy kisebb tóra való belőle.

DSC04911
Makitával öröm a hátfallevétel

A szerelés gyorsan ment, nálam volt a szerkesztőségnek a Makita által kölcsönadott TD090D ütvecsavarozó. Azok a műveletek, amikkel eddig tízperceket bíbelődtem (a hátfal csavarjai például hosszúak, és a sok abúzus miatt már kissé szorulnak rajtuk az anyák, ráadásul hat van belőlük, a féltengelyek rögzítőcsavarjai szintén kínosan lassan tekerhetők ki, azokból is nyolc van, a váltótartó kengyel csavarjaihoz úgy férsz hozzá, hogy aláfekszel az autónak, és folyamatosan a szemedbe pereg az olajos homok az alkatrészekről), most vrrrty, vrrrrty, vrrrrrty, így jöttek ki, nem győztem kapkodni a fejem a röpködő alkatrészek elől.

DSC04942

Nem telt bele két óra, és a motor a praktikeres padon, a váltó a sámlin csücsült, Bianchi fenekében meg ott volt az űr. Azt is megtudtam, hogy a fokozatkidobálásért nem a váltórudazatba iktatott, rezgéscsillapító gumipogácsa a ludas (pedig az szokott szétmállani az olajtól), hanem valami más, mert a rudazatban minden tökéletes. Első rejtély, de lesznek jobbak is, ígérem.

Aztán feltettem az autót bakokra, leszedtem a négy kereket. Lerántottam a fékdobokat, elővettem a még 1987-ben, a Jókai téri műszaki könyvesboltban vett Fiat 500 Haynes könyvemet, kikerestem az engedett tűréseket. A hátsó aludobok messze túl voltak mindenen, az első vasdobok a felső határon álltak. Oké, kell két új hátsó dob.

DSC04944

Annyira széjjelállítottam korábban a fékrendszert, hogy a hátsó munkahengerek már elkezdték ledobni magukról a porvédő sapkákat – nem jó jel. Aztán nézegetni kezdtem a váltót, miért ömlik belőle az olaj. Mert onnan jött a lötty nagy része, rendes, égett hagymaszaga volt, az pedig nem motorolaj.

DSC04951
Nini, innen látszik a belső szimering rugója!

Belenéztem a nyelestengelybe, mert a szimeringre gyanakodtam. Hoppá. A rugókat láttam innen kintről, tehát aki utoljára nyúlt ehhez a váltóhoz, fordítva tette be. Több mint tíz éve így működött az autó, ráadásul az ide betett szimering forgásirányos is, tehát nemcsak a működési elve okán, de a forgásirányossága miatt duplán is eresztette ki az olajat. Basszus, erre inkább nem mondok semmit.

De nem láttam, hogyan lehetne onnan kivenni. Egy fura, házilagosnak tűnő betét volt a harangban, de vajon belülről vagy kívülről jön ki? Körbetelefonáltam minden Fiat 500-spanomat, de ők csak az F-szériát (aminek normálisan nyílik az ajtaja) ismerték, s az teljesen más. Az én autóm 1966 előtti, tehát mindene a D-szériás 500-aséval egyezik. Ez sok problémát jelentett eddig is és jelent is majd, jöttem rá a szereléssorozat közben.

Végül – mivel nem láttam módot a kipiszkálására – szétszedtem a váltót. Horrorral kezdődött, le akartam engedni az olajat, de nem jött semmi. Aztán nagy kínlódással a leeresztő tartály aljában összejött annyi, hogy a mutatóujjam körmét bele tudtam dugni – olyan három cent lehetett az 1,1 liter helyett. Mit ki nem bírt szegény...

DSC04948
Összesen ennyi olaj volt a váltóban

Viszont valóban egy házi közdarab volt ott, mert ebbe a váltóba spéci, galléros szimering lenne való. Kapni olyat a kedvenc alkatrészbeszerző helyemen, de ezzel a darabbal az F-széria olcsóbb szimeringjét is be lehetett tenni – a tengely ugyanaz. Ha már kint volt, megnéztem a kapcsolószerkezetet is a váltó túloldalán. Egy L alakú rúd megy be a kapcsolótengelyek hasítékaiba, de hiába a elmúlt majdnem ötven év, itt minden patent volt.

Irány a Körvasút sor, kedvenc Csenteri bácsim, a Cse-Töm tömítéskészítő cég tulaja, aki, ha szépen kérem, az ilyen egyszerű darabokat megvárásra elkészíti. Az egész adagért, ami a váltóba kellett, fizettem talán százötven forintot – annyiért az ollót nem emelem fel.

20140207 164043
Készül a lámpabura csavarátalakító az órásműhelyben

Este átmentem Borsi Miki barátomhoz, akinél mindenféle szuper órásszerszámok vannak. Három magasan kvalifikált ember próbálta kitalálni, hogyan legyen csavar a Bianchi lámpájába. Készült bele egy közbülső cső, alul becsavarva, fölül becsavarva. Kijött belőle a menet, a réz nem elég erős ilyen menethez. Aztán készült bele tömör bronzdarabból közdarab. Na, ebben már fasza lett az alsó és a fölső menet, legalább a lámpa meglett. Apró hiba? Azért csak elment vele két óra...

DSC04962
Görbe-e az AC-pumpa talpa?

Ha már szétborítottam a váltót, a motornak is nekiálltam. Először az olajat engedtem le, de nem találtam a leeresztőcsavar mágnesgyűjtőkén semmi fémport, úgy tűnik, egészségesen működik minden odabent. Eszembe jutott, hogy az AC-pumpa tövénél ömleni szokott az olaj egy-egy hosszabb út után, ezért azt is levettem. Naná, a sok leszedéstől, túlhúzástól elgörbült a talpa, kicsit a két fél is egymáshoz képest, nincs az a tömítés, ami ezeket a szabálytalan hézagokat rendesen áthidalja. Először a reszelővel, aztán a tűreszelővel, aztán a reszelőre tekert smirglivel síkba csiszoltam mindent.

Ilyenkor jön általában az a probléma, hogy a rúd, ami a főtengely excenterétől nyomogatja a membránt, már relatíve hosszabb, mert a talp laposabb lett, és ilyenkor vagy újra elgörbül az AC, vagy valami eltörik. A rudat nagyon rövidre sem vehetem, mert akkor nem nyom eleget a szivattyú, ezt a méretet el kell találni. Hosszan méregettem a sublerrel, koppig benyomva a membránt, megnézve mennyi lóg ki maximumon a pálcából, s le kellett reszelnem belőle vagy másfél millimétert. Újabb túra a Csenterihez, újabb száz forint, igaz, ez a szett volt polcról, mert egyezik a Kispókéval.

DSC04954

Aztán szétszedtem a centrifugálszűrőt is az ékszíjtárcsa végében. Az 500-as motornak ugyanis nincs cserélhető szűrője, a törmeléket úgy szedi ki a motorból, hogy a szivattyú a főtengelybe nyomja először az olajat, majd ott – a nevéhez illően – kicentrifugálja belőle a nehéz cuccot. Ezt a fedelet itt minden olajcserénél illik leszedni és alaposan kidzsuvázni. Volt mit. Fél órát vakarásztam, mire rá mertem mondani: tiszta. Nézzék a rongyot, ez volt benne. Meg még.

DSC04958

A Makitát egyébként le sem akartam tenni, annyira megkönnyített minden munkát. Ez a kis ütvecsavarozó volt, ami csak 90 Nm-ig húz és nyit, de a legtöbb szereléshez bőven elég is. A nagyobb cuccokat megnyitja az ember rendes izomerővel, nagy szerszámmal, de alapvetően a csavarok 90 százalékához nem kell nagyobb kraft. Az egész hetet egy töltéssel elvitte a szerszám, fogalmam sincs tehát, mennyit bír az akkuja, mert semmit nem jelzett. És jobb is, hogy nem a nagyot vittem el, az a gyenge kis Fiat-alublokkból szerintem kitépte volna a csavarokat.

Egyébként csináltam is egy videót arról, hogyan működik, ha már egyszer használhattam. Komolyan mondom, fájt visszaadni, iszonyatosan lelassult utána a munka. Persze a videó után szedhettem szét megint a szűrőt, mert a kavarótárcsát kihagytam, de azért látják, milyen jól teszi a Makita a dolgát (ez itt a reklám helye), ennek a fedélnek a felrakása normálisan percekig tart és ha az ember siet, elgémberedik tőle az alkarja. Persze csak az ilyen puhánynak, mint én, a profi szerelők nyilván meg se érzik.

 

Ellenőriztem a megszakítót és a karburátor benzinszűrőjét is, mindent rendben találtam. Meghúzgáltam a csavarokat, mert egy ilyen reszketeg motor idővel minden csavart le tud rázni magáról, ezért ha az embernek alkalma nyílik, mindig ellenőrizze, amit lehet. Végül, hogy megkoronázzam tettemet, szelephézagot állítottam – húzós 0,15-öt mind a négy szelepnél, ahogy ’86 nyarán tanultam Agostyánban.

DSC06634
Húzós 0,15-ön minden szelephézag

Oké, a motor részemről letudva, sok baja amúgy sem volt. Addigra Torjay Laci hozott nekem fasza tömítőpasztát, s a friss Cse-Töm tömítésekkel, az új szimeringgel összepakoltam a váltót. Szép lett, bár a féltengely-harangok észrevehető repedezése aggasztott kicsit. De hiszen alig egy-két éve cseréltem őket...

Először venni akartam egy szettet, de letettem róla. Itt derült ki, hogy ezt a régi fajta 500 D technikát korántsem olyan olcsó fenntartani, mint tömegcikk utódját, az 500 F-et. Többféle méretben van például az 500-asokhoz féltengely, a 19 mm-eshez 69 euróért kapni komplett átépítőkészletet 24-esre, flansnikkal, gumiharangokkal, tengelyekkel, mindennel. Igen ám, de az enyémben a legvékonyabb, ősrégi, 17 mm-es féltengely van, az keményebb dió, ahhoz már 99 euróért mérik a szettet. De nem akartam az egészet átépíteni.

Ám ehhez egy gumiharang 22 euró, az újabbhoz 6. Az újhoz a masszív, fémházas, a Polskiéval megegyező, vastag, 64 mm-es Hardy darabja 14 euró, az enyémhez a nyüzüge kis 58-as méretű 94-be kerül. És így tovább. Bár léghűtéses és farmotoros, csak most vettem észre, hogy a Bianchival egy Porsche jutott birtokomba – már ami az alkatrészárakat illeti...

Úgy döntöttem, maradnak a harangok, ha nagyon eresztenek, ráérek majd Olaszországban keresni egy párat. A váltó olaj nélkül is elmegy egy darabig, mint ezt már megtapasztaltam. Már kezdett kicsit sokba kerülni az autó, pláne ahhoz képest, hogy épp spórolásból tettem rendbe.

DSC04923
Ennyivel kellett megmagasítani a kuplungszerkezetet

A kuplunghoz ugyanis még hozzá se nyúltam ekkor. Az alapprobléma ugye, hogy a 600-as hengerekkel megnőtt a Bianchi nyomatéka. A régi, emelőkaros (úgynevezett bendullás), kicsi átmérőjű kuplung azonban már az 500-as motorka szerény nyomatékával is nehezen birkózott meg – érthető módon, hiszen a karos kuplung akkor fejti ki a legnagyobb erőt, amikor kinyomják, az alaphelyzet felé viszont egyre gyengül, pedig akkor kéne a legjobban tartania, hogy ne csússzon. Egy ilyen autót szerelve alig akarja elhinni az ember, hogy a Polski 126-os micsoda átgondolt, masszív, modern szerkezet őséhez, az 500-as Fiathoz képest, holott szinte ugyanaz.

Ezért tett be nekem Gabi még egy Polski lendkereket anno (alapos gépmunkának kellett alávetnie, mert a kombi fekvő motorjánál a lendkerék és az ékszíjtárcsa is speciálisan súlyozott, hogy az egyszerre, vízszintesen ide-oda ügető dugattyúk lökdösését kompenzálja valami), s arra egy Polski-tárcsát és -szerkezetet. Csakhogy a régi kinyomócsapágy (ami megmaradt, nem is lehet betenni az újat ebbe a harangba, mert minden más) a magas szerkezethez készült, ezért alig bírta kiemelni a kuplungot. Egy elkeseredett pillanatban Bandival ráhegesztettünk két bazi alátétet nyomótálcára, hogy legalább közlekedni lehessen vele. Rugóanyaghoz hegeszteni házi módszerekkel igen nehéz, nem is lett valami szívderítő a végeredmény, Bandi előre mondta, hogy senkinek ne mutogassam, mert kiátkozzák a világból – de akkor egyszerűen nem tudtam jobb megoldást. És kibírt azóta majd’ három évet.

Most azonban nem akartam tovább vállalni a kockázatot, mert egész más pár száz kilométerre lerohadni egy szétrepült kuplunggal, majd valahogy hazakerülni, mint ha Róma előtt húsz kilométerrel köpi szét magát a szerkezet. Arra ugyan készülök, hogy Olaszországban nyilván lesz majd segítő kéz, hozzáértő szakember, ha bajunk esik, már csak az autó miatt is, ha más nem, legalább alkatrész kerül valahonnan. És a Fiat 500-asokat szerelő régi mesterek még szinte mind élnek, egy magyar rendszámos Autobianchi Bianchina Panoramica pedig remélem, a legbarátságosabb ufó kategóriájába sorol majd bennünket.

De amikor meglátják a tákolást, és rájönnek, hogy itt két korszak cseppet sem összeillő alkatrészei borultak össze valami rémesen beszívott falusi buliban, nos, akkor megcsóválják majd azt a segítőkész, okos, lelkes fejüket, ügyes olasz munkáskezüket a nadrág zsebébe süllyesztik és inkább hazamennek sziesztázni. Valahogy gyári alkatrészekkel szerelhetővé kellett tennem az autót, minimum nagyon megbízhatóvá.

Először Tóth Gabihoz mentem Biatorbágyra, megmutattam neki, mi a probléma. Méregetett egy csomót rajta, aztán megegyeztünk – a tuningautókkal mindig ez a baj, egy helyen belenyúlsz a gyári felépítésbe és máris dől a rendszer, amit aztán évekig csiszolsz, hogy valahogy mégis működjön. Gabi markánsan kiállt amellett, hogy szereznem kell egy újabb fajta 500-as kombira való kuplungharangot. Az elég nagy a későbbi stílusú szerkezet befogadására, ráadásul ugyanaz a kinyomócsapágy körüli része, mint a Polskié, ahogy egy cső vezeti meg a vékony gallérral a szerkezetbe támaszkodó csapágyat.

20140227 075238
Balra két kísérleti kuplungszerkezet Tóth Gabitól, hogy gyakoroljak, jobbra a saját

Sokkal pontosabban működik az ilyen, ráadásul a régi fajtában a kinyomócsapágy ferdén kezdi a munkát, az újabb fajta viszont mindig kvázi azonnal felfekszik. Igen ám, de újabb fajta kombi váltóharang nincs minden sarki Sparban, talán még a madaras Teszkóban sem. Igazából sehol, mert akinek van ilyen, az manapság autót épít efféle alkatrészek köré – az 500-as Fiat erősen megdrágult és megbecsült cikk lett az elmúlt években.

Jobb híján a klubban bocsátottam brainstormingra a kuplungalkatrészek problémakörét. Takács Dénes rukkolt elő a legjobb ötlettel: le kéne vágni a nyomótálcát az enyémről és a Wartburg-szerkezet mintájára betenni egy gallérral a lamellarugók közé kapaszkodó, magas elemet. Persze kellenek bele kis stiftek, hogy ne akarjon elpörögni gyors gázelvétel-gázadásnál az egész, mert hamar elkopik, meg az is kérdés, hogy benyomott állapotban van-e annyi hely a 126-os kuplung rugói alatt, hogy oda még beférjen a központosan rögzített tálca belső ellendarabja is.

Olyan ember kellett, akinek van esztergája és mindenkinél jobban ért a reménytelen szerkezetek áthidaló gyógyításához. Kitalálták, vettem elő a telefont és hívtam Kareszt. Vázoltam a tényeket. „Csik, ne pazarold a szót, gyere le, megoldjuk” – nyugtatott meg. És meg is oldotta volna, mert ő mindig, mindent megold. Ki is vettem szabadságot csütörtökre, már előre készültem a jó kis bagófüstben pácolt, röhögős-káromkodós vidámparkra, ami várt rám. Imádok Viszre menni.

Csakhogy Tóth Gabi – aki szintén mindig, mindent megold – keresztülhúzta a számításomat. Szerda este csörgött a telefon, benne a vidám szőrmók hangja rezgett – „na, mit gondolsz, mit tartok a kezemben?”. Biztos valami Puch-alkatrész (ő ugye, a szegény, kedves puchosok első számú megmentője is, és az én Puchom váltója is nála hever már vagy hat éve a satupad mellett), izé, lengőkar-csapszeg, kezdtem. De nem.

DSC06625
Váltó másodszor is összerakva, rajta az újfajta váltóharang, benne az új fogaskerék-csoportok

Gabi megszerezte nekem a megszerezhetetlent, az Újfajta 500-as Kuplungharang-OMFG-t. Kareszt azzal a lendülettel lemondtam, ami miatt ugyan vérzett a szívem, viszont így masszív esélyt kaptam arra, hogy gyári alkatrészekkel, minden farigcsálás nélkül jól működő kuplung kerüljön a Bianchiba.

Másnap Gabinál volt a váltó. Ő ugyan csütörtöktől vasárnapig Kemencén építi, vezeti, szereli és felügyeli az ország egyetlen 600 mm-es nyomtávú kisvasútját (csodás élmény, nézzék meg, csak egy 100-as Budapestről), de hétfőre megvolt a diagnózis: a harang jó lesz, viszont megtalálta a sebességek kidobálásának okát. És nagy a baj.

A polskisok, fityósok ismerik a jelenséget: ha a szinkronizálatlan (az 500-ason egyébként minden fokozat ilyen) és egyenes fogazású egyes fokozatot bármilyen kis gurulási sebességnél is beerőltetik, recseg a váltó, s az autó rövidesen elkezdi kiköpködni a sebességeket. Ebben a primkó kis váltóban maguk a fogaskerekek mozognak egymásba váltáskor, ilyen durva használatnál pedig letörik a fogak éle vagy esetleg maguk a fogak is leesnek.

De az én váltómban nem volt ilyen hiba, azaz nem tűnt súlyosnak. Gabi gyakorlott szeme viszont kiszúrta, hogy a fogak eleje már tényleg kopottabb a kelleténél, ráadásul maguk a fogprofilok is ferdére koptak. Ha pedig ferde a fog, és megkapja a nyomatékot, abból a nyomatékból pár százalék mindig ki akarja tolni a kereket a fokozatból. Nem volt mit tenni, új kellett.

DSC06631
Itt majdnem minden új most

Újabb keresés a neten, feladat: találnom kell egy egyes és egy rükverc fogaskereket. A primer tengely még olyan so-so, azt kihagyhatjuk, ha nem fér bele a pénzbe, csengett a fülemben Gabi utasítása. Ismét előjött a régi autó-új autó problémakör: a 126-oshoz ezek a fogaskerekek elmondhatatlanul kevésbe kerülnek, az enyémhez – amiben más az áttétel, s szinkron sincs, tehát a váltó belseje is erősen más – meglehetősen drágák. Egyes fogaskereket külön csak 99 euróért találtam, rüki volt már 20-ért is. Viszont találtam komplett felújító szettet 135-ért. Megvettem, szállítással együtt 160-ért nálam landolt.

Fiatos barátaim megjegyezték, hogy talán jobban jártam volna egy jó kis szinkronizált Polski-váltóval, de ettől én frászt kaptam. Elmagyaráztam a lényeget: azért van Bianchim, mert egy kedves, esetlen, régies vezethetőségű autó, emiatt rettentő jól időutazó-gép is. Már a 600-as hengerek miatt is szarul érzem magam, de 17,5 lóerővel tényleg életveszélyes, ezt még megemésztettem. De hogy a dupla kuplungolás élvezete is elvesszen... Nem, arról szó se lehet.

DSC06623
Ilyen cső vezeti meg majdnem párhuzamosan az újabbik fajta kinyomócsapágyat

Azonnal szállítottam Gabinak a cuccot, másnapra összepakolta az egészet, vihettem haza. Még a váltó szellőzőlyukát is kialakította a harangon – ez ugyanis az újabb szerkezeteknél magán a váltóházon van, a réginél viszont itt, az elején, a harangon. Ha nincs ilyen lyuk, a megmelegedett olaj fölött megnő a gőz nyomása, s kitolja az olajat a szimeringeken, egyéb réseken. Nem lehet kihagyni. Ne kérdezzék, mennyit fizettem, szégyellném bevallani.

A fékekkel is alaposan meggyűlt a bajom. A kombi Fiat 500 (és a Bianchina Panoramica) ugyanis hosszabb, nehezebb autó a szedánnál. Emiatt aztán a nem jó rá sem a dob, sem a betét a sima 500-asról. A hátsó dobokról ugyan kinyomozta Torjay Laci, hogy a korai Polskié (vagy akár a 127-esé, a Zastava 750-esé, a Fiat 600-asé) jó rá helyettesítőként, csak a fékbetétek beállításához kell nagy ablakokat marni bele. Persze az eredeti alumínium, a Polski-féle viszont vas, de üsse kő, most az egyszer letojom, hogy nagyobbak lettek a rugózatlan tömegek.

DSC05031
Az új hátsó dob az ablakokkal

Amikor megjöttek, fogtam a négy dobot és elvittem a közeli esztergályosomhoz, aki mindig mindent csodásan megcsinál. Egy óra múlva hívott: szépek-szépek ezek a régi első dobok, még talán a méretük is stimmel, de hogy a fenébe tudtam én beállítani a jobb oldalit? Akkora nyolcas van ugyanis benne, amit még egy diszkalkuliás is észrevesz a Holdról. Értik, egy öntvényben. Nyolcas. Hogy a francba? És emiatt a kerék is ide-oda tángálódott, tehát meglett az ok a kocsi orrának a rángatózására is... Szép.

Tehát kereshettem első dobokat is. Valami azt súgta nekem, ez nehezebb lesz egy óvodai délelőttnél. Torjay Laci nagyot keresett, napokon át, semmi. Én is nekiálltam egy este, nulla volt a találat, de legalább már tudtam, hogy a négyablakos, késői Fiat 600/korai Zastava 750 fékdobok után kutatok. Aztán következő éjszakán át olasz autós oldalakat, német autós oldalakat, olasz ebayt, német ebayt, osztrák ebayt fésültem, mintha a feleségem Balatonba esett gyöngy fülbevalóját kéne megtalálnom, de csak egy helyen akadtam ilyennek nyomára. Jól látják a képen, 145 euró. Egy darab. Ha van. Az 290 a kettőért plusz szállítás. Grrrr...

Fiat 500 Centrum Germany - Homepage' - www fiatclassic com HTML5
Filléres fékdob... Akkor már inkább a tárcsafékes átépítés?

A vicc az, hogy az olasz neten találtam kvázi ennyiért teljes tárcsafékes átépítő szettet, de még az alkatrészes cégeknél is alig 400 euró az egész készlet. Komolyan elgondolkoztam rajta, hogy ha már ennyi pénzt kidobok, átépítem a Bianchit, mert akkor legalább az első fék tuti lenne. Közben azt is megtudtam, hogyan készül a tárcsás 500-as fék: állítólag a legkönnyebb az I-es Fiesta alkatrészeivel összepárosítani a tengelycsonk-állványt, mert az majdnem egy az egyben összerakható, de ott volt kis okkult magyarázat.

Amit kapni lehet, az viszont a Fiat Punto I-es (vagy éppen az Uno) első tárcsája és nyerge. Előbbiből leesztergálnak valamennyit, hogy beférjen az 500-as 12”-es kerekébe, utóbbihoz pedig készítenek egy kis háromszög-lemeztartót, ami a fékalaplap helyére csavarozandó. Különben megy be az egész, egy-az-egyben. Aztán persze még főfékhengert is cserélni kell, mert megváltozik a rendszer hidraulikus áttétele (a tárcsás féknél sokkal nagyobb átmérőjűek a dugattyúk), de az se vészes, valami kutya közönséges, olcsó főfékhengert kell betenni, kvázi átalakítás nélkül.

DSC05040
Elöl végül az autómnál sokkal öregebb három ablakos dob lett a befutó

De a fiatos cimborák segítségemre siettek. Először dr. Gál Dénes barátom, az egri volvós (bár egyre inkább zastavás és fiatos) üzent, hogy küldött nekem egy garnitúra régi Zaszti fékdobot, rozsdás, de minden benne van, átvehetem a nővérénél, Fóton. Aztán Torjay Laci is felhajtott nekem egy párat, igaz, nem pont olyat, mint amilyen kellett volna. Egy kuncsaftja ugyanis elbontott egy ősrégi, 1960 előtti 600-as Fiatot, és azon volt két dob, sajnos nem a négy-, hanem három állítóablakos fajta.

Megvolt hát a négy dob, egyik rozsdásabb mint a másik. Vittem őket Jenő bácsihoz, az esztergályoshoz lóhalálban. És láss csodát, az ősi, három ablakos Fiat-dobok pont jó méretűek voltak, szabályozni is alig kellett őket. Előre még gyorsan vettem egy új szett betétet is (jók voltak a régiek is, hiszen 8500 kilométert futottak csak, de a csálé fékdob miatt azt gyanítottam, a jobb oldaliak félrekoptak), egy garnitúra szimeringet az első agyakba, aztán mehettem haza szerelni.

A még szinte új csapágyakat kiütöttem a régi agyból, alaposan elpucoltam őket, majd összeraktam az eltakarított, Hammerite-tal lefestett ősi dobokkal. Tonnányi friss lítiumzsír, be az új szimeringek, készen voltak.

Sajnos tízévente nyúlok Fiat 500-fékbetéthez, ahogy az élet mutatja, és tíz év alatt mindig elfelejtem, hogyan kell megküzdeni azokkal a szemét visszahúzó rugókkal. Ez nem történt máshogy most sem, de legalább hamar rájöttem: az egyik fékbetétet fel kell tenni, a billenésgátló, bajonettes kis pöckét össze kell rakni, hogy ne ugorjon le, majd az összes rugót össze kell akasztani, és egy bazi csavarhúzóval átemelni a szabadon lengő betétet az alsó és a fékmunkahenger dugattyújának a beakasztóján. Egy finom döccintés a csavarhúzóval, és be is akad a helyére. Ha megvan a trükk, két perc a szerelés, ha nincs, sose megy össze.

DSC06585
0,25 a hézag

Aztán állíthattam be a fékbetéteket – milyen jó is a Polski-tulajoknak, nekik ez automatikus... Elméletileg valakinek koppra kell fékezni a féket, a másiknak meg körbemenni, és érintésig tekerni a nyolc állítót, majd pöttyet vissza. De egyedül voltam otthon, a gyerekeim, pláne a feleségem nemigen jönnek le amúgy se a bűnbarlangba, ezért magam kellett megoldanom, no meg amúgy is annyira szorulnak az állítócsavarok, hogy ilyen finoman, érzésre csinálni velük bármit, lehetetlen. Tudtam, hogy 0,25 milliméter az optimális hézag új betétek esetén, tehát hézagmérővel lőttem be őket. Persze a betét fel és le csúszkál a tartókon, emiatt sokat kell beülni a kocsiba, rárúgni a fékre, keményen, hogy központosodjanak a betétek, majd vissza a kerékhez, újra állítani, forgatni, de elég kitartással megoldható így is.

Hátul sokkal rosszabb volt a helyzet. Az ablakok se lettek elég nagyok a dobokon, ezért tűreszelővel el kellett tüntetnem a lépcsőt a külső ívükről, ahol a hézagmérőt bedugom, másrészt itt a ferde lengőkar miatt nem lehet rendesen hozzáférni az előrefelé néző betétek állítócsavarjához.

DSC05034
Nem megy rá a hátsó kerekek előrenéző állítóira a csillagkulcs

A csillagkulcs nem megy rájuk, a villás meg elnyalja őket, hiszen előttem már negyven éven át mindenki ennek a két csavarnak a tekergetését spórolta el, ezért alaposan be vannak rohadva.

DSC05037
Egy kis melegítés minden berohadt alkatrésznek jót tesz, csak a műanyagoknak és gumiknak nem

Itt azt tudtam tenni, hogy megmelegítettem a csavarokat gázlánggal, elbillentettem mellőlük a betéteket, majd masszívan rájuk akasztva a patentfogót, eltekertem őket. Nagyjából ötfokonként mintát véve, bemászva az autóba, rugdalva a fékpedált, megint mérve, megint szétszedve, megint melegítve, megint tekerve sikerült belőnöm őket. Sziszifuszi munka, javaslom helyette mindenkinek a bűvös kockát. Ott kevesebbet kell káromkodni.

De végül elég jó lett, komolyan. Minden forog, a hézagok kicsik és egyenletesek, a fékpedál kemény. Igen ám, de egy autóban legritkábban négyévente fékfolyadékot kell cserélni, máskülönben elkezd mállani benne az összes gumialkatrész, a folyadék extrém nedvszívó jellege miatt pedig az alsó pontokon a begyűjtött víz miatt rozsdásodni kezd az összes fém alkatrész. Borzasztó pénzt, melót, idegességet lehet megspórolni a rendszeres cserével. A Bianchi ráadásul egykörös fékkel lassít, itt nincs melléduma. Mikor is volt benne fékfolyadék-csere? Hm... inkább nem is mondom. Talán hat éve is megvan az.

DSC06580
Bálint pumpál

Hétvégén rá tudtam bírni Bálintot, hogy jöjjön segíteni, a fékpumpálást, emelőhasználatot úgyis szereti. Készítettem egy dzsúzos üvegből és mipolán csőből új leeresztő berendezést, majd nekiálltunk a főfékhengerhez legközelebbi keréknél, aztán egyre jobban távolodtam. Jött ki a fekete rittyó, fent, a tartályba töltöttem be a szép, átlátszó DOT4-et, s egészen addig csináltuk, amíg mindenütt a tiszta lötty nem folyt. Bálintot jól megdolgoztattam, de most rendben a fék.

DSC06588
Nagy baj: megszakadt a tömítés

Ekkor vettem észre egy hibát, ami minden öreg autó tulajdonosára leselkedik: a fékfolyadék-tartály tömítése szétment. Ezt a bajt nem lehet kellőképpen túlbecsülni, innentől a folyadék üvöltve szívja magába a levegőből a párát, és nem évek, hanem hónapok kellenek csupán a teljes tönkremeneteléhez, majd a fékrendszer összeomlásához.

Jobb híján előtúrtam az aranytartalékból az elbontott Bianchiról származó fedelét, amin még éppen egyben volt a gumi, de már az se nézett ki biztatóan. Azóta rendeltem tartályt is, 9 euró volt, szerintem megérte. Ugyanebben a csomagban jött még egy tartalék féltengely-menesztőtárcsa (ilyen nélkül 500-as Fiattal nem indul az ember még a szomszéd kerületbe sem), s két féltengely-gumiharang – mert beláttam, hogy olaj nélkül csak látszatra él tovább a váltó, nem kockáztathattam olajvesztést. Meg aztán lett féltengely végi támasztórugó, illetve végre beszereztem a nyitható tető merevítő pántjához a feltámaszkodó gumit is, remélem, ezek után már az sem zörög majd.

DSC06582
Ez a frissiben összeütött légtelenítő készlet. A korábbiak mindig elvesztek

Fék kész, váltó kész, motor kész, még a kerekeket is elvittem kiegyensúlyoztatni. Pakolhattam össze. Egy hétvégét szántam az egészre, hogy az április 12-i Fiat 500-találkozóra már próbaút gyanánt a Bianchival mehessünk. Nagyon készültem rá, az 500-as klubos cimbikkel égtek a telefonok: kinek vizsga nem volt a kocsiján, kinek még motort kellett cserélnie, kinek az olajnyomással kellett megküzdenie. Még jól is álltam.

A váltó szépen beficcent, a motor már kevésbé. Felakadt, sehogy nem akarta elérni a tőcsavarokat. Nézem, hát útban van a kuplungharang öntvénye. Kiveszem, megvan a hiba. A régi önindító kétcsavaros, a váltóharangon is csak két fül van, a motorból is csak két tőcsavar lóg át a rögzítéshez. Az újfajta önindító (már az enyémen is ilyen van) háromcsavaros, az új harangon is három fül van. Az indítómotort eddig két füllel fogtam oda (1957-66-ig így ment minden Fiat, a harmadik csak biztonságból van), annak a füle még épp elfért. De a váltóharang öntvényrésze már elakadt a régi fajta fűtésházban.

DSC06642
Ezt a fület kell levágnom

Sebaj, fogtam a hű flexet és lekanyarítottam róla az egészet. Egész szép lett, szinte gyári. Na, így már szépen összecsusszant. De valami feszült. Megpróbáltam összehúzni a csavarokat, egyszer csak kattant valami lemezhangon, és minden könnyebb lett. Persze a harang mögé nem láttam be, gőzöm se volt róla, mi történt.

Összehúztam, de a kiemelővilla nagyon furán állt, teljesen be kellett tekernem az állítóanyát a bovdenen, hogy akár kicsit is megfeszüljön. És onnan egy millimétert nem volt hajlandó kiemelni. A főtengely is beszorult. Ó, a francba! - fordítom itt magyarra azt a furcsa ősnyelvet, amin hosszasan káromkodtam, a garázs előtt csődület támadt, mert azt hitték, már a spájzban támadnak az oroszok.

Érdekes, levettem az összes anyát, a motor ide-oda mozgott az ölemben, de nem tudtam kihúzni, pedig ki kellett volna csusszannia a helyéről. Még egyszer ellenőriztem mindent, de teljesen lebontottam mindent, jönnie kellett. Volna. Rángattam, nem engedett. Talán a kinyomócsapágy gyűrűje pattant be a tányérrugóba, és beszorult? Másra nem tudtam gondolni. Befeszítettem két nagy csavarhúzót, megnyomtam őket, és krrrcccsss, kijött a blokk. Mifene? Mifune? Tosiro Mifune?

Néztem. Mértem. Vakartam. Fejet. Tököt. Térdet. Könyököt. Falat. Megint mértem. Már nem emlékszem a számokra, de megnéztem, mennyire van a blokk síkjától a lendkerék csúszó felülete, majd megmértem, hogy a kuplungtárcsa fel tud-e csúszni annyit a nyelestengelyen, amennyi kell. Bőven.

Összeraktam a szerkezetet, mértem, mennyire lóg be. Mértem a hülye alakú harangot, nem volt fogódzkodóm, de bőséges volt mindenütt a hely. Hiszen ezek összevaló alkatrészek, nincs min csodálkozni. Mértem, mennyire megy hátra a kinyomócsapágy, mennyire van a kuplungszerkezet tányérrugójának a síkja, bőven volt hely, elméletben pont jól, tehát derékszögben kellett volna állnia a kiemelőkarnak a számok szerint. Megmértem, mennyire lóg ki a nyelestengely, és mennyi a hely a lendkerék közepében, ahol a megvezető persely van. Kilométerek. Az ott egy Mariana-árok.

DSC06652
Ennyivel van kijjebb a lendkeréken a kuplung csúszófelülete a blokk széléhez képest

Nem értettem. Motor be, összehúz, amikor a hat anyát az utolsó háromnegyed fordulatnyit megszorítom, a főtengely megszorul. Ez itt tényleg nincs egy milliméter. Motor ki, Megint mér. Leköszörülök a kuplungtárcsa agyából másfél millimétert, mert ott kicsit necces a méret, hátha feltámaszkodik a kinyomócsapágyat megvezető csövön. Összerakom. Szorul. Háromnegyed menet híján. Nem ez a baj.

Végül szerkezet nélkül is összeraktam. Úgy is szorult, pedig már nem volt ott semmi alkatrész. Túl sűrű tán a beszorult levegő?

img 1223406157 652 lg
Ha nem is a Colosseum, de Róma és a Pantheon. Meg Bianchik

Végső kínomban – szemem előtt Róma lebegett, Bianchik röpködtek a Forum Romanum fölött, fülemben ordított a La Bambola, szám szélén folyt a pestós paradicsom – megfújtam a lendkereket rézzsírral, hogy lássam, szoruláshatáron megforgatva hol hagy nyomot. Kidremelezem én azt, nem érdekel, hol lesz, döntöttem el, vérbe borult aggyal. Már csak a szomszédok álltak a ház előtt, engem tárgyaltak, kaptam az ívet, fogalmuk se volt, mit élek éppen át. A problémát sem tudtam elmagyarázni nekik teljes pompájában.

Nem hagyott nyomot az a szemét. Csak beszorult. A lendkeréken ép volt a rézzsír, a harang fémtiszta maradt. Hogy a pokol rohasztaná rád a giacosai mennykőt te macskazabáló szar! – káromkodtam károlyul, és éreztem, ezzel eljött a vég.

DSC06659
Nagyjából így töltöttem a szombatomat. Itt már a végemet járom

Feküdtem a garázs porában, mocskosan, véraláfutásokkal mindenemen, szétszaggatott izmokkal, megkínzott ízületekkel, jegesre fagyott vesével, szememben fémszilánkokkal. Drága feleségem együttérzőn készített rólam néhány megalázott, nyomorult fotót, enyhén visszhangozva kacagott. Haldokló katonák érezték magukat így a fronton, amikor Robert Capa lelketlen Leica Summaritja rájuk szegeződött, s találat érte hitvány testüket. Csatt mondta a zár, én meg úgy éreztem, legjobb lenne, ha egyenesen kivinnének a temetőbe, meg se mosdanék, ha lehet, drága nekrofil úr, vagy ki is az a csávó, aki boncol.

Este kilenc volt, a váltót egyszer szereltem be, a motort nyolcszor ki-be. A gyerekeim egész nap görkoriztak, anyjukkal társasoztak, kint ebédeltek a madárcsicsergős, orgonaillatú kertben, elmentek vásárolni, wiiztek, uzsonnáztak, beszélgettek. Én itt hevertem az olajos, hideg porban, egyre elborultabb elmével, egyre erősebben kapaszkodva a Colosseum mellett kissé csikorogva kanyarodó, kis kék Bianchi, a JSU-845 látványába. Agyamból a kopasz cenzor már kiradírozta Adriano Celentanót, helyette valami végtelenített techno szólt, mi az, már a cédé is elakad a barázdában? Ez már tényleg az agyvérzés. Végem volt, nem akartam élni.

Feltápászkodtam. A Katira néztem. Már röhögött rajtam. A váltóra nézem, majd a blokkra. Hidegen őrizték titkukat, nem árulták el, miért gyűlölik egymást. Megsértődtek, és még pofont sem adhattam nekik, mert csak nekem fájt volna. Sebes ujjam egy kis koszdarabot pöckölt le a blokk felfekvő felületéről, tétován.

Nem kosz volt az. Hanem egy darab alumínium. Mögötte meg egy kis vonal. Hoppá.

Lejjebb húztam a fejlámpát és elhűltem a látványtól, van-e hidegebb az abszolút nulla foknál, merül fel itt a teljesen elméleti kérdés. Átvillant a fejemen, milyen szuperül is éreztem magam alig egy pillanattal előbb, amikor épp meg akartam halni. Mert hirtelen mindennél rosszabb lett minden. Két hónap munkája után egyszer csak a földszinten, nem is, a mélygarázs legalján találtam magam, a patkányürülék gilisztái között. Naná, hogy a Fiat 500-talira el se jutott a Bianchi, sem a Parkoló Parádéra. Azokra a Szent Állólámpával mentünk, mert az állólámpa, nos, az működik. Kérdik, mit vettem észre akkor, ott, a Czobor utca garázsának padlóján magamba roskadva?

DSC06674

Elrepedt a blokk. Jó hosszan.

A bejegyzés trackback címe:

https://belsoseg.blog.hu/api/trackback/id/tr706044280

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

NGkiraly 2014.04.20. 16:05:12

@Csikós Zsolt:
"Csak a hengerek lettek cserélve, cupp, ki, cupp be, ősidők óta bevált, ismert és kedvelt átalakítási módszer az 500-asos társaságban. Innentől nincs mit folytatnom. Tényleg nem értesz hozzá. A flexelést bárki úgy oldotta volna meg, hiszen egy felesleges fület kellett leszedni egy puha alumínium alkatrészről. Mivel csináltad volna, marógéppel? Lol. Tényleg kár a szóért, nem is érted, mi történt, ennél én sajnos tényleg jobban tudom ezt a szakmát, bocs. Nem annyira, mint egy autószerelő, de a fotelfizikusság nem kenyerem"

Szedtem már szét, és raktam össze váltót motorral, de továbbra sem értek hozzá. Ugyanis el nem tudom képzelni, hogy ha összeillő motort és váltót raksz így össze, akkor miért is kellene füleket flexelni és megfelelő kuplungszerkezetet keresni.
Egyébként ha van otthon egy másik bontott 500-as blokk,akkor miért is kell sajnálnunk? Átépíti a 600-as hengereket, és lehet összerakni.

"Ezért tett be nekem Gabi még egy Polski lendkereket anno "
"a tuningautókkal mindig ez a baj, egy helyen belenyúlsz a gyári felépítésbe és máris dől a rendszer, amit aztán évekig csiszolsz, hogy valahogy mégis működjön"
Valószínűleg innentől várható volt a repedés

Én is itt vagyok 2014.04.20. 16:05:39

A 115-ös meg külön kategória. Amíg nem jön szembe a Skodás :(

Csikós Zsolt 2014.04.20. 16:27:19

@Én is itt vagyok:
Az a Google műholdas felvételről is látszik, nem is kell nagyon belenagyítani :-)

@NGkiraly:
Hát, ezt írtam valahol benn a cikkben, hogy a belepiszkálás mindig újabb gondokat jelent. Sajna ezek a blokkok már eredetileg is törtek, elég volt, ha kilazult valamelyik alsó blokktartó anya. Silány kisautók voltak, de nagyon aranyosak, a Fiat 500-asomat és a Bianchimat is imádtam használni.

De persze a legjobb a Puch, az nem is silány, olyan mindene, mint egy Mercedesé...

cseuztompi 2014.04.20. 16:39:31

@Csikós Zsolt: :) Én árultam és árulom még most is... Nagyon hálás kis gép... Egy alapos rendberakás óta minden gond nélkül szállít A-Bbe, pedig hosszútávra járok vele.

Ha gondoljátok, szívesen odaadom TC-s tesztelésre is. 903-as, '74ben került be Merkúrral, '81ben kapott hivatalos kasztnicserét egy '77es házra. Azóta így operál!

Pufibá 2014.04.20. 16:40:23

Campobasso..
:-))
A repedésre és az úticélra.

gigabursch 2014.04.20. 16:43:08

Láttam én már motorblokkot hegesztve, bár az egy kissé másabb dimenzió volt és a perselyezésnél mindet után lehetett állítani (gőzütéses lett a blokk, mert elment a víz egy része menet közben, majd ahelyett, hogy alapjárat és lassú visszatöltés, maradt az egész erő és a gyors rátöltés), de egy szó mint száz:
Nem lehetne hegeszteni?

avagy különböző "loktályt" ragasztókkal ragasztani?

Abból is láttam már repedt blokkot, ami utána évekig még dolgozott, teljes teljesítményen.

pizo 2014.04.20. 16:45:16

@NGkiraly: A 'szakemberek' ennél jóval nagyobb kontárságokat követnek el.

Zoli

HumanBear 2014.04.20. 16:52:29

A váltóharangok Rómába mennek.

1127ccm 2014.04.20. 17:02:29

Csik van erre megoldas.

dr.oid 2014.04.20. 17:05:05

Bongiorno - köszön a hetyke bajszú úr
értetlen szemekkel méreget bilikék csodát
a gyösz végén két barna sportcipő kalimpál
talpán összegyűjtve Toszkána minden útporát.

Hej serény anyázás rezget levendulabokrot
píneák tüskét hullajtnak szégyentől pirulva
vidám gyerkőcök anyjukkal a tájat csodálják
Mi lelte buon signore mitől van kiborulva?

Tajtékzó indulat hullámai kősziklát ostromolnak
melyet palotákba épített hajdanvolt kérges kéz
a cifra hangorkántól ősi falak mállanak porrá
bíborszín férfi sapkában egy digó alkatrészt ekéz.

Világutazóként indult vidáman kelve két nappal
ezelőtt az élet csupa könnyed mediterrán kaland
léha élvezetek tárháza s gondtalan lejtőn gurulás
ennek a szarnak lelke van, nem holmi hibátlan Galant.

Toportyánférgek, tetves hígagyú recskakirályok
kik elcseszett hétfői napon a szalag mellett álltak
vagy még rosszabb nápolyi trógerek, déli füstös törpék
a vonatról leszállva nyomban dolgos szakmunkássá váltak.

Miért nem rohadt két kezük le, miért tűz déli nap fejemre,
miért esküdt ellenem az ég kiáltja az autó körül kerengve
miért váltottam Kandóra elhagyva parton elterülő alma matert
kezében gertyakulccsal lépdel, megoldás bár fejemben derengne.

Otthon zöld pléhszobrok szótlanul állnak kétajtós garázsban
lámpáik foncsora tompán csillan a félhomályban értelmet keresve
a döntésben precíz sváb logikával mérlegelve minden szót és tettet
kék gyösszel kelt útra gazda jó családja két napja bíborszín nyári este..

nyuszy 2014.04.20. 17:12:14

Csik, ha már minden hozzáértő motort akar cseréltetni, tudok adni esetleg BIS motort. Az szerintem simán beférne, és még többet lehetne vele szopni. Na? :)

JL 2014.04.20. 17:30:12

@noob johnson: Mindent felülíró, szíven ütő, nagy igazság...

dhrbikes 2014.04.20. 18:14:54

Nagy szentségtörés lett volna ezt műszakilag felhozni valami normális szintre? Mondjuk egy BMW enduro blokk meg négy tárcsafék? Megmaradt volna a boxer hang, meg menne 100-as utazót.

TmT 2014.04.20. 18:22:46

Some are born to the endless night.

Szerintem a római családi maratont ne bánd. Róma messze van. 14 óra jó kocsival, végig autópályán. Ez szerintem legalább nettó 35 óra lenne oda és ugyanennyi vissza, hegyen és völgyön a totál nem erre való Bianchival, mert ahol nincs autópálya, ott alagút sincs - hegy viszont csak Udine és Bologna között nincs, egyébként meg csak az van Mo-n kívül.

Quattroman 2014.04.20. 18:25:36

@dhrbikes:

milyen boxer hang? ez egy fekvő kéthengeres motor...
egyébként az ilyen átépítések durván átalakítási engedély kötelesek és nem is igazán adnak rá engedélyt.
Pl kitétel hogy a gyártótól kell származzon, ill. egy létező modellre legyen alakítva.

nem igazán értem hogy mitől van ez a becsípődés, miért nem raksz bele ezt, azt...
naponta osztják az észt az ilyen tudorok a Smart Roadsteremre is, miért nem teszel bele egy Hajabusa motort...

yeti 2014.04.20. 18:27:44

@Csikós Zsolt: Az.De szerencsére már összefelé megy az egy éves kényszerpihenő alatt beújított pöpec alkatrészekkel.

scheerti · http://scheerti.blog.hu 2014.04.20. 18:38:26

@bervas:

>Ami a lassú tempójú utazást illeti, én utasként simán belepusztulnék az unalomba.

Az elején biztos nem. Legalábbis addig, amíg hozzá nem szokik az ember ahhoz, hogy gurul a maga kis nyolcvanas tempójával, aztán a kanyarban feltűnik mögötte egy Sprinter/Transit/Ducato, és olyan helyen kezd el előzni, ahol a normális embernek eszébe se jut. Hidd el, tudom mit beszélek. Félelmetes dolog mozgó útakadályként az úton lenni, nem tudom mások hogy vannak vele, de én Rómáig összeszorított seggel ülnék, ha nekem kéne vezetni egy olyan autót, aminek az utazósebessége 30 km/h-val alacsonyabb, mint a mostani autóké. Mostanában sokat buszoztam a munkába, mert a céges parkolót épp feltúrták, hát ne tudd meg, hogy mit művelnek a drága emberek a távolsági busszal. Az szinte alap, hogy a nem lámpás kereszteződésben 10 méterre a busztól simán kijön a vérszegény mittelklasse dízellel, mert ő még kifér. Ki, persze, úgy, hogy a piacról hazafelé tartó Mariska néni előadja a Mátrix című film legendás golyó elől elhajlós jelenetét két cekker Agria krumplival és kevésbé boldog landolással. De legalább felsegítik.

Most írta a TC valamelyik nap, hogy mennyivel több a baleset. Rohadtul nem lepődöm meg. A buszra, ami hasonló sebességgel közlekedik, mint ez a Bianchi, úgy ráelőz a dupla záróvonalnál, hogy halvány fogalma nincs, jön-e valami szemből. Ha igen, az pech, mert a 3,5 méteres Bianchit még ki tudja kockázni, ha kirúgja a padlólemezt a kordén, de a 12 méteres buszt nem. Néha az az érzésem, úgy érzik, mintha nem egy dízel Octaviát/Passatot vezetnének, hanem a kurva Titanicot, ami erősebb a jéghegynél. Én sose mernék ezzel az autóval elindulni Rómába, az tuti. Nem állatozom le a Csikóst amiért ő igen, szó se róla. Simán lehet, hogy a cuki veterántól nem kapnak vérszemet a félhülyék. Legalábbis szeretném ezt hinni. A legjobbakat a Csikós családnak, bármivel is mentek Rómába.

bervas · http://mt10.blog.hu 2014.04.20. 20:15:02

@scheerti:

Pár évig Bervával jártam az országot. Jól képzett biciklisták használtak szélárnyéknak útközben, aztán ha kipihenték magukat, legyorsultak. Tudom, milyen lassan menni.

Róma szerintem napi 500 km körüli etapokban vállalható, csak kicsit sokáig tart.

300zx 2014.04.20. 20:22:27

Szia Zsolt,

látom érkeznek a tanácsok, gondoltam én is írok:
1. Én biztosan nem mennék autóval Rómába. Durva a közlekedés, meg fogják húzni, vagy összetörik. Parkolni szinte lehetetlen. A látnivalók bejárhatók gyalog, esetleg egy kis tömegközlekedéssel.
2. Mivel 3-4 nap után az emberek többségének elege lesz épülétekből és a kövekből, így szerintem San Marino környékére még mindig szerencsésebb menni. Ott fürödni pár napig, a Családod is értékelné. Kb. kétőránként járnak vonatok Rómába. Elfogadható a jegyár.
3. A blokk hegeszthető, persze megfelelő technológia és szakember kell, mert ezeket a régi öntvényeket nehéz hegeszteni. Utánmunkálás sem lesz egyszerű, mert nagy marógép kell hozzá.
4. Én úgy látom, hogy ez az autó komolyabb felújítás után sem alkalmas egy ilyen túrára, azért mert újonnan sem volt az. Nem erre tervezték. Ez egy olasz autó, ami napi közlekedésre készült, max 50-100 km-re naponta. Eljutni a piacra, kisebb kirándulások, stb. Ha lerobbant, hazahúzták és megjavították.
Én csak úgy mennék el vele Olaszországig, ha csak napi 100 km-t tudnék menni, sok időm lenne és útközben minden megállónál új látnivalókat fedezhetnék fel.
Remélem tudtam segíteni. Kívánom, hogy hozz jó döntést!

NGkiraly 2014.04.20. 20:23:29

@Csikós Zsolt: "Sajna ezek a blokkok már eredetileg is törtek, elég volt, ha kilazult valamelyik alsó blokktartó anya."

Végülis ha van hozzá egy bontott öntvény, a motorcserét beíratni kb 10ezer ft, ha papíron típusazonos. viszont a származását igazolni kell. Vagy marad a flex.
Viszont hogy ennyire törékeny legyen, én biztos feladtam volna a projektet. Azért a Fiat Panda ennél komolyabb műszaki tartalom volt

"a cuki veterántól nem kapnak vérszemet a félhülyék. Legalábbis szeretném ezt hinni"
Félrehúzódik, aztán elférnek hárman is

dpetiba 2014.04.20. 20:31:29

T. Csíkós!

A fék légtelenítést nem véletlen a legtávolabbi keréknél kell kezdeni és úgy egyre közelebb? Pont fordítva mint ahogy írta.

mtk001 2014.04.20. 20:41:51

Úristen !
Mennyi munka, utánjárás, keresgélés hiába ...
Nagyon átérezem Csík helyzetét.

takarék-láng 2014.04.20. 20:46:48

@cseuztompi: Szep lenne az autod, ha nem fujkaltad volna ossze azzal az undorito ragacsos alvazvedovel, ami csak arra jo, hogy elrejtse a rozsdat. Vagy talan ez is volt a szandek? Remelhetoleg nem.

takarék-láng 2014.04.20. 20:48:18

"Ha elmész, nem jutunk el idén külföldre nyaralni, mert még arra se biztos, hogy összejön a pénz"

- a magyar csaladok tobb, mint a felenek meg a balatoni nyaralasra sem jon ossze a penz.

Csikós Zsolt 2014.04.20. 20:51:53

@gigabursch:
De persze, hegesztve lesz.

@nyuszy:
Bis motorra már gondoltam én is, de mintha magasan lenne a generátora. Pedig nagyon hasonló, még pár öntvény is...

@dhrbikes:
Átépítésbe kezdjen az, akinek két anyja van... Épp elég már ennyi módosítás is :-)

@TmT:
Nem is így mennénk, Matyi. Megvannak a 250 km-es etapok, egész más stílusú útra készülünk. Jártam már arra autóval, kis úton is, pontosan tudom, mire készüljünk. Egy csomó helyen egyébként már befizettük az előleget.

@scheerti:
Igen, ez Magyarország. Ezért megyünk ki ebből az országból. Olaszországban kurva dinamikusan vezetnek, már akik, de egy csomóan lassan mennek, azokat meg hagyják élni. Nagyon sokat autóztam ott, ott nem arról szól az erősebb autó birtoklása, hogy minden lehetőséget kihasználva bizonyítsanak. Ott csak mennek, kicsit nemtörődöm módon, de az emberéletet valamennyire tisztelik.

Magyarországot autópályán hagyjuk el, kamionstop alatt, vasárnap. És ugyanígy jövünk haza. Itt nincs tolerancia, innen menekülni kell ezzel az autóval. De csak a Balkánról. Ugyanez van a motorokkal is.

Csikós Zsolt 2014.04.20. 20:53:10

@dr.oid:
Droid uram, ez a Bianchi Neckasulmban készült ám... :-)

NSU-Fiat Panorama az eredeti neve, barterben kapták.

Csikós Zsolt 2014.04.20. 20:55:01

@takarék-láng:
Akkor mi se menjünk?

Csak egy indokot szerettem volna elárulni a több közül, miért próbálunk ezzel az autóval eljutni. Vagy az is baj?

Csikós Zsolt 2014.04.20. 20:56:12

@dpetiba:
De biza. Ezért visszafelé is körbementem.

Csikós Zsolt 2014.04.20. 20:57:44

@NGkiraly:
Sajna ebbe nem ütsz számot, rohadt komplikált, háromféle betűtípus, csillag, ráadásul minden precíz. Legalább ez :-)

Egyébként meg állandóan van, aki le akar lökni az útról. Főleg az idősödő, kopott, nagykipufogós autók sofőrjei, illetve a SUV-os cicababák.

cseuztompi 2014.04.20. 20:58:23

@takarék-láng: A feltételezés is sértő... Ha az ember az autóját használja, akkor nem ellensége saját magának... Ha pedig veteránt használ napi szinten, akkor pedig végképp nem mindegy, hogy rátaknyol a rozsdára vagy megfelelően előkészített felületet konzervál... Én az autót nem csak úgy eladásra tákoltam össze, hanem nap mint nap használom... és Nem tüsszentettem össze a rozsdát alvázvédővel! Csakis azért fújtam le, mert néha csillaggarázs az otthona és úgy vélem, ezzel is segítek, hogy tovább funkcionáljon eredeti rendeltetése szerint, na pedig tyúkólként!

Csikós Zsolt 2014.04.20. 21:01:28

@300zx:

Rómában vezettem sokat, igazad van, elég agyrém, bár Nápolyhoz képest dögunalom :-) Ne aggódj, sokat nem is akarok bemenni az autóval, kiváló vonat van a peremről, csak pár fotó elkészítéséhez vinném be.

A blokkot meghegesztjük, szinte biztos, hogy lesz megoldás.

A tartalék blokkhoz van papírom, ezért, ha minden kötél szakad, azt csináljuk meg.

A megbízhatóságról: eddig 8500 kilométert mentünk a Bianchival egyetlen Hardy-hibával, ráadásul nagyon sokat ebből városban, ami sokkal gyilkosabb, mint a tartós 80-85. Ha megjavítom, már nem aggódom annyira.

San Marinót már látták a gyerekeim, anno megírtam, hogy Erával jártunk ott. Most a túloldalt szeretném, ha látnák, Pisát, Viterbót, Sienát, Rómát.

Csikós Zsolt 2014.04.20. 21:02:44

@bervas:
Napi 250-300-akban terveztünk meg egy igazán fasza útvonalat, ha csak rágondolok, csorog a nyálam :-) Akkor még mindig belefér egy kis városnézés, fürdés, ezmegaz.

Tamasu 2014.04.20. 21:03:23

Nagyon jó az írás,élvezet volt olvasni,bár a vége nem egy happy end.Sajna megesik az ilyen,fel kell fogni kihívásnak.Sok sikert a további bütyköléshez,és még több ilyen tartalmas,posztot.

jk88 2014.04.20. 21:03:55

@Csikós Zsolt: Őszintén szólva tudom, csak trollkodtam. :p
Viszont ez is csak egy probléma. Olyan nincs, hogy egy problémát így, vagy úgy, de ne lehetne megoldani. Biztos, hogy erre is lesz megoldás, sőt lehet, hogy már van is, csak az a cikk még nincs megírva. :)
Ahogy az ősi dakota közmondás is tartja: "Nem ez csinált minket."

scheerti · http://scheerti.blog.hu 2014.04.20. 21:05:48

@Csikós Zsolt: Én drukkolok. Főleg annak, hogy egy darabban visszaérjetek. Ahogy a svéd utatokra, meg a szlovén-olasz robogós túrátokra, úgy erre se mondja majd senki, hogy puhapöcs vállalkozás.

504Laci 2014.04.20. 21:08:28

@Quattroman: Szerintem is nálad az igazság. A nyeles szorulhat meg a bordáknál.

Csikós Zsolt 2014.04.20. 21:17:35

@504Laci:
Aha, ez már izgalmasabb, a bordákat nem mértem, meddig csúsznak be. De be tudja annyira nyomni a főtengelyt, hogy megszoruljon?

A nyeles csapágyazva van.
A főtengely csapágyazva van.

Ha összeszorulnak, feszülő csapágyakkal, de azért nem kőkeményen állnak meg. Ráadásul nagyon kicsi az erőkar, aminek mentén összeszorulnak (pár mm), ott is át kéne fordulnia.

De ettől ez még egy irány.

504Laci 2014.04.20. 21:22:58

@Csikós Zsolt: Ha összeszorul, azt át nem forgatod, hiába tűnik kicsinek az erőkar. Gyakorlati tapasztalat, nem fotel :)

dr.oid 2014.04.20. 21:28:39

@Csikós Zsolt: spielt keine Rolle Herr Tschikosch, akkor török és jugoszláv vendégmunkások szerelték össze hétfőn. Kalandos király utazás lesz, legrosszabb esetben fura idegenként komplett motorblokkot cserélsz a bámész lakosság aktív közreműködésével egy hangulatos kisváros főterén :D

ifj.Dtomesz 2014.04.20. 21:30:06

Csikós Zsolt (4.b), a rettenthetetlen veterános, aki autószerelőnek hobbista, hobbistának autószerelő, aki bármit megold, aki a tákoláshoz képest profi munkát végez, a profi munkához képest tákol, minden kezdő és wannabe veterános, és minden, otthoni autószerelésre hajlamos autóbuzi félistene ismét szembe találta magát az 500 köbcentis, trabukos, kékkupakos, olajsaras nyáltól csöpögő lóbrokival. A pokol tüzén fogok elégni, de sírva röhögtem.

Zsolt! Rengeteg kitartást kívánok a különböző sz.rjaidhoz, és tudom, hogy minden hülye mást mond, és azt is tudom, hogy 10 évnél idősebb autóval én se indulnék el Rómába, de még csak Milanóba sem, de én őszintén remélem, hogy a langyos nyári koraestében, amikor már sötét van, de még él a város, körbekergeted a JSU-t a családdal együtt a Colosseum körül, lehúzott ablakkal, Daniel Ricciardo-vigyorral a képeden. Hajrá!

Quattroman 2014.04.20. 21:30:30

@Csikós Zsolt:

hiába van csapágyazva, ha megnyomja a főtengelyt akkor a támcsapágyra úgy ráfeszül hogy nem bírsz vele...
tusírfesték megmutatná hamar. ha könnyű lenne kivenni a főtengely végcsapágyat, mondanám hogy kezd azzal:-)

504Laci 2014.04.20. 21:40:25

@dr.oid: Hogy ez mennyire az életből lopott példa... Tavalyelőtt vettem Németországban egy autót hátsó fék hibával.
Csak tréleren szállítható megjegyzéssel.
Kivittem magammal minden alkatrészt és szerszámot ami a javításhoz szükséges.
Kisváros nagy üres tér szélében volt az üzlete az eladónak, előtte állt az autó. Megtekintettük, majd megkérdeztük, hogy szombaton visszafelé van-e lehetőség itt a helyszínen megjavítani a kocsit?
Kicsit meglepődött, hogy itt nincs semmi szerviz, csak ez a betonplacc. Mondtam, hogy jó lesz.
Egy dolgot felejtett el, hogy szombaton használtcikk piac lesz a téren.
Ezért kezdetben csak pár szurkoló, később egész "szakértő" közönség nézte, ahogy féket cserélek a téren...
A végén meghívtak kávézni, sütizni :)

Inner Circle 2014.04.20. 21:42:11

@Csikós Zsolt: A nápolyi közlekedésből két meghatározó élményem maradt; az egyik, hogy a Tangencialén útszűkület volt egy alagútban, ezért kinn állt egy kisteherautó a bejáratánál és egy mellényes fickó kajakra SÁRGA ZÁSZLÓVAL KÖRÖZÖTT, mint Imolában. Mikor meglátta a külföldi rendszámos Alfát, még külön integetett, hogy lassan, te barom. A másik, hogy bementem egy egyirányú utcába szemből (addigra már beletanultam a helyi ritmusba) és a végén VOLT LÁMPA, "Ha már úgyis bejönnek a behajtani tilosba, legalább tudják, hogy a végén már jöhetnek oldalról is!" alapon. Agyrém, amit ott előadnak :-)

Csikós Zsolt 2014.04.20. 22:09:09

@dr.oid:
Persze az olasz adta ehhez a legóhoz az összes alkatrészt :-)

@ifj.Dtomesz:
Úgy túl egyszerű... :-DDDD

Csikós Zsolt 2014.04.20. 22:12:20

@504Laci:
Híííháááá....:-))))))

Mint amikor Ijmuiden vagy miafene világörökség része kisvárosban, Hollandiában nekiálltam a crovakészlet hajtószárából, egy kerékőrből, AWAB-bilincsből és hasonló csacskaságokból generátortartót eszkábálni a Mercire. Asszem harminc éve nem láttak arrafelé nyitott géptetőt, tudod, réklis nénik, műkő, mindenütt táblák, az albán meg ott turkál nyakig olajosan. De megoldottuk, nem hagytam magam után koszt...

Gyurma73 · https://plus.google.com 2014.04.20. 22:12:23

Ami belemenne motor az a 126 BIS motorja,de azt meg minek?
Ilyen öreg autónál az eredetiség a lényeg.
A Mercivel nem lehet autópálya mellett menni?
Amúgy miért csak Olaszország jó nyaralni,Horvátország közelebb van és ott is vannak homokos részek.

Quattroman 2014.04.20. 22:18:31

@Csikós Zsolt:
kilencvenes évek eleje, Frankfurt lakótelepi parkoló, péntek délután, kiscápa bajorban motorcsere.
ezzel fel lehet iratkozni az elmebeteg magyarok közé?
:-))

Csikós Zsolt 2014.04.20. 22:23:40

@Gyurma73:
Mert Olaszország más. Kiszakadsz ebből az ex-szoci világból, legalább kicsit, viszont még mindig jó a kaja, sok a látnivaló és szép a tenger. Meg Horvátországban voltunk már eleget. Mi azért csak 20-30%-ban megyünk a tengerpart miatt külföldre (főleg a felnőttek), én megőrülök egy úgynevezett "pihenős" nyaralástól, a feleségem dettó.

Csikós Zsolt 2014.04.20. 22:24:34

@Quattroman:
Herzlich wilkommen, mein Herr! :-)

Youngtimer 2014.04.20. 22:37:53

Nagyon durva írás, az eddigi legjobb, és nincs is benne Mercedes.

Gyurma73 · https://plus.google.com 2014.04.20. 22:41:36

@Csikós Zsolt: tudom hogy más csak gondoltam azt a távot még kibirja az autó is meg a gyerekek is:-)
Amúgy is az út a fontos,nem a cél:-)

faterpolo 2014.04.20. 22:42:53

@Csikós Zsolt: No akkor a brutálposzt hatásáról, rám nézve. Alig két hónapja, hogy közel egy negyedév számolgatás, hirdetésböngészés, agyalás után végül megbeszéltük a barátnőmmel, hogy milyen autót veszünk (nem titok: semmilyent, ellenben lett Magellan Cygnus bicaj), jön ez az írás, és újból sajgón felüti bennem a fejét az érzés, hogy egy hasonlóan hangulatos, bár kissé méretesebb (194 cm vagyok, de még a barátnőm is 180) gyösszel nekivágunk a végtelen messzeségnek (leginkább a VW Typ 3 1600 a kedvenc, kár, hogy ilyen piszok ritka). A legrosszabb, hogy az asszony ugyanilyen agylövött, odavan a veterán kocsikért. Már szinte éreztem, ahogy a boxer négyes tol minket a Dolomitok útjain, amikor jött az utolsó mondat. Oké, a VW Bogár egy agyonüthetetlenebb szerkezet, mint a Bianchi, na de akkor is... Illúzióromboló volt. Ellenben mégis prostituált mértékben (gy.k.: qrvára) elkezdtem vágyni az egész veterán-túrázásra. Adhatom zaciba a bal vesém.

Nem, nincs harag - még ha úgy is tűnik elsőre... :D

PJoe 2014.04.20. 23:21:40

Háát, eléggé elvetemültnek tartom magam, aki nem adja könnyen, ha belekezd valamibe, de Csikósnak a 4.b-böl én is csak csókolomot tudok köszönni. :-) Jótanács: ha már kirádulni akartok, van miböl választani, ami járóképes is, aztán tessék élvezni a hálidéjt. Ezzel meg ráérsz szívni lyukas óráidban!

grease monkey (törölt) 2014.04.20. 23:35:36

@faterpolo: Bakker, a bogárnak egy hosszabb kaptató is komoly kihívás, az Alpok szerpentinjeit szerintem a saját érdekedben felejtsd el.

Opel P1 · http://www.pbcomputer.hu/ 2014.04.21. 00:05:13

@Csikós Zsolt: pihenős nyaralás :D
Eddig azt hittem, csak én vagyok olyan hülye, hogy nem tudom mi az.

venturaea 2014.04.21. 05:26:28

egyszer majd rájössz, hogy tárgyak gyüjtése és birtoklása nem boldogít csak közben a gyerekeid felnőnek és azokat az éveket nem adja vissza senki. Mondanám, hogy mi jól szórakozunk de nem. Én nagyon sajnállak.

Inner Circle 2014.04.21. 06:58:54

@Quattroman: horvátoknál vízpumpa-csere? Még jó, hogy találtunk tolmácsot, aki helyettünk ordított az autósboltban, hogy miért nem jót hoztak, meg egy bajort, akinek szintén S2 Spidere volt, és ezért behívott a hajóműhelyébe, mert ott több a szerszám :D

Csikós Zsolt 2014.04.21. 09:07:56

@venturaea:
Hidd el, ettől igen sokat vagyok a gyerekeimmel, el se hinnéd, mennyit, mert csak a posztokat látod. Egy nap maradt ki a Bianchi miatt, szerintem volt már neked is ilyen. A többi olyan szabadságból ment, amit nem tudtunk közösen elhasználni (nyáron nem vehetem ki hónapos blokkokban).

És nem a tárgyak birtoklása boldogít, egyszer leírtam, hogy lett ennyi, de én is utálom a helyzetet. Viszont az élmény, amit adnak, az egész családnak öröm. Könnyen ítélkezel, gyorsan, alulinformáltan és igazságtalanul. Nem kedves dolog, de már csak így van ez nickkel. Gyere el Belsőség-talira (bár idén pont Olaszországban leszek alatta), ott kicsit tudom árnyalni a dolgot.

doominogame · http://www.doominogame.com 2014.04.21. 10:39:20

Amikor a hátsó fék állítócsavarját melegítetted, akkor izzott át a blokk is, attól repedt el. Egy ilyen pici kocsinál előfordul ...

Teshow 2014.04.21. 14:14:43

A szerelős részéhez nem tudok hozzászólni, bár érdeklődéssel végigolvastam.

A romantika részét értem: "hazavinni" a Bianchit, és bezsebelni az olaszok elismerő pillantásait, kedves integetéseit, és a régi olasz filmekben látott módon tenni egy kört a Colosseum körül! Ez is OK!
(... bár megjegyzem, a Colosseum ma már csak megkerülhető, és egész más íven, mint a régi filmekben teszik: https://www.google.hu/maps/@41.89021,12.492231,591m/data=!3m1!1e3 )

Olaszországban, nem autópályán haladva BÁRMILYEN autóval az elérhető megtett átlag max. 45-50 km óránként. Sok ezer kilométert kirándultunk mindenfelé (mi sem szeretjük a csak kifekvős nyaralásokat ;)) ez a saját tapasztalatom - ezt is fogja bírni a Bianchi.
Ez a dolog az én fejemben a csomagokon bukik meg. A lejutás kb 2x4 nap, Róma legalább +4 és a többi is még ennyi. Nem egészen látom át, négy ember csomagja hova fér el ennyi időre? (Pótalkatrészekről ne is essék szó!) Nálunk a ~500 liter körüli csomagtartók is elég nagy vitákat szoktak generálni ...
Mondjuk az Alpokat sem irigylem, még emlékszem az első, "faros" Skodával megtett kirándulásainkra a Dolomitokban.
Ezzel együtt ha belevágtok, szorítok nektek, bár a magam részéről - romantika ide vagy oda - valamelyik nagyobb, kényelmesebb és megbízhatóbb veteránt ásnám elő az útra a garázsból.

Ps.: Jóapám (RIP)gyakran elmondta: Tanuld meg fiam, a spórolás mindig nagyon sokba kerül, és a végén még az eredmény is xar lesz!

Ps+: Véletlenek nincsenek. Szegény öreglány (vagy öregfiú?) minden idegszálával tiltakozik a terved ellen, hogy csendes nyugdíjas éveit 3-4000 km-es túrával zaklasd fel, inkább újabb és egyre cifrább bajokat produkál! Szerintem hallgass rá! :)))

mtk001 2014.04.21. 20:09:44

@Teshow:
A csomagokról annyit : 750-es Zastavával, két gyerekkel, rengeteg kempingcuccal apósom megcsinálta ezt az olasz kanyart.

zsolthatkilenc 2014.04.21. 21:07:28

Szerintem ezzel ne induljatok el. Kész életveszély, és ebben nekem több rutinom van, tudod. Menjetek foltival, minden szempontból jobb választás. Gondolj a gyerekeidre is, ez nem játék

rATdrAgOn 2014.04.21. 21:27:43

Anyám. Nem gyengén repedt szét a minden. :/ Én ugyanezt szívom a saját vackommal, ami még nem OT-s, soha nem is lesz az, csak használni szeretném, de soha nem jó, ráadásul nem az otthon - parkolóban - szerelős fajta. :/

takarék-láng 2014.04.21. 21:34:25

@Csikós Zsolt: Nem, dehogy ertem ugy, hogy ne menjetek, csak a sorok kozt az johet at, hogy micsoda szegenyseg van, hogy mar evek ota nem nyaraltatok kulfoldon.
Kivanok tenyleg szep, emlekezetes nyarat egesz kedves csaladodnak.
Ha kell, Bianchi nelkul, ez az autopotlek nem ilyen utakra lett kitalalva, ujkoran sem mentek vele ilyen utakra, leszamitva nehany orultet.

takarék-láng 2014.04.21. 21:51:57

@mtk001: A lengyelek is jottek ide kispolskival arulni.

háztartási marslakó 2014.04.21. 22:25:23

Szép hosszú post volt így hétfõ estére :)
Esetleg fogaskerékben (meg egyéb alkatrészekben is) segíthet a fogaskerékgyártó: fogaskerekgyarto.hu/
A Mondeomba nagyon pöpec ülésemelõ fogaskereket esztergált, sokkal jobb, mint az eredeti mûanyag.

zöldi 2014.04.21. 23:26:12

@bervas: 500 km? Iszolt Te rendesen Szaki? Egy ilyen mikróc@&#>c-sal, 4 emberrel, kb 50-es tempóval? Amiben biztos vagyok, hogy legkésőbb a dolomitoknál szétpusztulna felfelé a blokkja.

Csikós Zsolt 2014.04.22. 00:01:30

@zöldi:
Naja, látod a lényeget: kísérletezett a Fiat ezzel a konstrukcióval vagy 17 évig meg még utána is a Polskiban jó párral tovább, de kivétel nélkül mindnek szétpusztult felfelé a Dolomitokban a blokkja. Meg a Tatrában is. A hegyek aljában volt a bontó mindenütt, ott porladt el mind, de ez már az akkori folklór. Ezért most már nem gyártják egyiket se.

venturaea 2014.04.22. 00:48:15

@Csikós Zsolt: Elmennék én a talira de egy kicsit messze van. Amúgy olvastam, hogy hogyan lett ennyi de a zöld mercin kívül eladhatnád az összeset.

nick: 2014.04.22. 01:33:15

Atya Ég!...

Nagyon remélem, hogy ez csak egy hatásos cliffhanger, és közben már jól be van élesítve a happy end-es második rész a blog adminban...

...nincsen nekem ehhez idegzetem - még olvasni sem. :-)

Ez a végtelen kitartás nagyon becsülendő, úh bízom benne, rövidesen a jól megérdemelt jutalom is megérkezik! :-)

István Früvald 2014.04.22. 03:30:04

Csak egy tipp. Szerintem nem ártana ellenőrizni, hogy az "új" harang és a régi harang, a felfogató csavarokhoz képest tökéletesen egy vonalba, központba van. Szerintem kicsit (kb. 1-1,5 mm) valamelyik oldalba el van tolódva az "új" harang központja. Mivel a nyeles-tengelynek, van egy minimális lógása, ezért össze kapni még össze tud, de ahogy csúszik fel a helyére, ék ként viselkedik és megfeszül a főtengelyben a nyeles-tengely. Remélem érthető volt, hogy mit akartam mondani.

Cymantrene 2014.04.22. 07:10:11

Jó is ez, ez a napi pár száz kilométeres laza csavargás, amikor sok minden belefér a napba. Én sátorral szeretem legjobban, kempingben eddig mindig volt hely, nem kellett előre tervezni-foglalni.
Jó utat meg persze jó autót!

zöldi 2014.04.22. 10:24:48

@Csikós Zsolt: Én kívánom hogy sikerüljön...

Tommi 2014.04.22. 11:11:12

Zsolt, vegyél egy 3 ajtós Swiftet. Abban is kb annyi a hely, mint a Bianchiban, csak megbízható. ;-) :-D :-D :-D (Remélem, érzed, hogy nem komolyan írom.)

Remélem, hamar, egyszerűen és olcsón megoldódik a probléma!

közösperonos átszállás 2014.04.22. 11:33:23

@takarék-láng: "A lengyelek is jottek ide kispolskival arulni."

Meg egy teljes nemzedék fele nőtt fel 55 m2-es panelban, a tesójával közös szobában. So what?

Peter Csongradi 2014.04.22. 17:53:37

Imádom Csikós-Úr írásait! ;)

Peter Csongradi 2014.04.22. 18:03:56

Sosem felejtem el, 1990 Július 29-én Fater átvette a zsír új Dacia TX kombinkat, Augusztus 3-án indultunk vele Csehszlovák-Német-Csehszlovák körútra... bátor volt az Öreg.. kikötötte a kilométeróra bowdent, és úgy mentünk a bejáratós kocsival. 500km után ömlött belőle az olaj a főtengely-szimmering ment sét, de egyszer sem robbantunk le vele! Azért ez igen nagy szó volt! :D

Indzsimeter 2014.04.22. 19:45:22

Zsolt vágom én ezt a veterános témát, de ez már nem szívás hanem egyenesen mélytorok! Ilyenkor emelem az égre a tekintetem és felsóhajtok, de jó hogy Škoda 100-asom van és nem ilyen. Egyébbként gratulálok az írásaihoz, csak így tovább. És persze a folytatást minnél elobb!

Bámi 2014.04.22. 20:14:08

Teljesen átérzem a helyzeted én egy G mercivel szopok évek óta,én is úgy veszem ki a motort mint aki minden nap ezt csinálja! Kitartást kívánok ,engem is mindig a remény lök át a holtponton,hogy egyszer majd tökéletes lesz!

dennisthemenace 2014.04.22. 20:29:59

@Csikós Zsolt: "Még mindig jó a kaja.." Tudod te, milyen finom kebabot lehet enni Birmingham bontókkal tele északi peremén, az autópálya betonlábai kozott?? És bármerre indulhatsz, mindegyik irányban tengerre találsz..:)
Ha meg problemák adódnának, tobb százezres magyar kolónia autóbuzijai ugranak egyetlen sikolyodra, hogy szerszámmal/alkatrészel/ étellel/itallal járuljanak hozzá legújabb kalandod sikeréhez..:)

Peter Csongradi 2014.04.22. 21:42:57

@Peter Csongradi: Sajnálom, h elreped; remélem nem lesz nagy szívás a javítás! Üdv.

grease monkey (törölt) 2014.04.22. 23:03:06

@Csikós Zsolt: Majd miután a kőkemény 17.5 lóerővel, 4 személlyel plusz csomagokkal abszolváltad az első 2.000m-es hágót abban a papundekliben, térjünk vissza erre a szarkasztikus válaszra egy rövid önreflexió erejéig, jó? :)

Csikós Zsolt 2014.04.22. 23:53:56

@grease monkey:

Földrajzból kissé gyenge vagy, de ez nem a jegyosztás helye. Arrafelé nincsenek 2000 méteres hágók, bár úgy látom, szívesen küldenél ilyenre, hogy igazad legyen. Zágráb-Ljubljana-Trieszt-Modena-Pisa-Róma-Gubbio-Velence-Ljubljana-Zágráb: csak ha nem tudtad volna magadtól kirakni a legrövidebb útvonalat és kell a segítség.

Egyébként ha fizeted, elmegyek egy 2000 méteres hágóra is, aztán meglátjuk.

Még egyébként: látszik, hogy semmit nem olvastál a bianchis cikkekből - kb. 24 lóerőből gazdálkodom, tuningmotorom van. Esetleg jó magyar szokás szerint egyszerűbb volt az igazad felé csúsztatni bármit, amit leírva láttál valaha, mert úgy nagyon hímerős.

Így is, úgy is, két helyen már tényszerűen elvéreztél, pedig eddig csak betűk voltak. Én meg írom, ami történik. Utóbbiban jobban hiszek.

Kolompár Gáspár 2014.04.23. 00:19:50

Drága Csikós Úr!

Zokogva olvasom a szerelés közbeni megpróbáltatásait.
Ha segítségre van szüksége, csak szóljon, azonnal megyünk a kis családommal.
Tisztelettel: Gázspi
PS az alutörmeléket díjmentesen elszállítjuk.

xfile 2014.04.23. 02:06:53

Kitartás Csík,alakul minden,a subito.it-n egyébként a legolcsóbb bianchina kombi 1200eur-ért eladó...

Sam8888 2014.04.23. 12:10:53

Aki astrát, meg priust ajánl az nem is tudom mit keres ezen az oldalon... A létező legunalmasabb autók.

A Bianchival legalább hangulatos lesz. :)

Mondjuk én is jobban szeretek haladni, de meg tudom érteni, ha valaki rajong egy relatíve lassú járműért. Kiskoromban én is szerettem volna Fiat 500-at.

Ha tehetném, akkor ezzel, így: :)))

www.youtube.com/watch?v=11AqKkMilXE

hellokacska 2014.04.23. 13:10:28

@xfile:
Az valami brutál lepukkadvány lehet :-) Autónak tűnő, de nem megcsinált Bianchit olyan 3500 alatt nemigen árulnak. De igazából - most az enyém is igazából egy rossz helykihasználású, tologatható fáskamra, nem több.

@Kolompár Gáspár:
Ó, de csak akkor lesz belőle alutörmelék, ha el nem b@sszuk :-) Különben inkább csak némi por.

Sam8888 2014.04.23. 13:31:09

Apropó.
Nemrég volt szó a 2cv-ről. Azt tudtátok, hogy a 2004-es Gumball 3000 futamot végigcsinálták egy kacsával is? :)
Kaptak is érte különdíjat.

Ehhez képest Olaszország egy Bianchival semmiség. :D

gumball3000.net/gumball-3000-2004/

grease monkey (törölt) 2014.04.23. 16:07:10

@Csikós Zsolt:
1) szerintem nem én hoztam szóba a Dolomitokat
2) 24 lóval is kiszopsz a hegyen 4 személlyel + csomagokkal
3) nem minden hágó útdíjköteles, pl:
it.m.wikipedia.org/wiki/Passo_di_Monte_Giovo

Ha van egy csepp eszed, ezzel az autóval hatalmas ívben kikerülöd még a dombokat is.

Csikós Zsolt 2014.04.23. 22:44:21

@grease monkey:

Megint segítek földrajzból: azért írtam a Dolomitokat, mert Olaszországban ott vannak csak 2000 méteres hágók. Mi meg nem arra megyünk, mert... miért is kéne arra menni?

Kiszopok, kiszopok, örülök, hogy ennek örülsz, az én boldogságom is, ha egy embertársam a káromra jól érzi magát.

Nem az útdíj miatt nem megyek hágókra, hanem mert még mindig nem értem, miért kellene a hágók felé mennem. Persze lehet Olaszországba Észak-Svájcon át is menni, csak nem logikus, mikor a legrövidebb út Trieszt felé vezet.

Kikerülöm én még az utakat is, köszi a tanácsot.

Rapid136 2014.04.24. 21:34:02

Apámék Steyr-Puchhal jártak Csehszlovákiában, Lengyelországban, Ausztriában, Németországban és Svájcban. Három felnőtt, egy gyerek - teljes kempingfelszereléssel, csővázas sátorral.
Ők sem ijedtek meg egy kis emelkedőtől, pedig az Alpokban azért a Bikás-dombnál nagyobb kupacok is találhatók és '66-ban még nem voltak mindenhol mindent "kisimító" autópályák.
Szóval elég a 24 ló: hajrá!
Egyébként apámék nagy valószínűséggel azzal a Puchhal voltak, ami most Zsoltnál alussza Csipkerózsika-álmát... De ez egy másik történet.

Csikós Zsolt 2014.04.24. 23:23:42

@Rapid136:

Erről egyszer tudnál nekem bővebben mesélni? Holnapután az Oldtimer Premieren például? Nagyon érdekelne, el nem tudod képzelni, mennyire...

Csikós Zsolt 2014.04.24. 23:24:40

Megy már a motor!

Egyelőre ennyi.

Rapid136 2014.04.25. 19:17:43

Sajnos későn tudtam meg az Oldtimer Premier időpontját és Veszprémből nem tudok felmenni ezen a hétvégén (előző héten voltunk és a következő héten megyünk Budapestre), de küldök majd egy e-mailt a címedre, mert már elkezdtem leírni az autó történetét, csak nem jutottam a végére. De ígérem, befejezem. Persze találkozhatnánk is; én az autóra lennék nagyon kíváncsi. Tudom, még csak egy fényezett bódé...

Csikós Zsolt 2014.04.25. 20:20:26

@Rapid136:
És Weissenkirchenbe nem jössz vasárnap? Tele van az egész Puchokkal, Veszprémből pedig közelebb is van, mint Budapestről... Én ott leszek! :-)

De ne veszítsük el egymást, kattints kérlek a kék szerzői névre a cikk elején, akkor direktben is kapok tőled levelet, nem csak ezen a bizonytalan felületen.

Üdv

Csikós Zsolt 2014.04.25. 20:23:15

@Csikós Zsolt:
Egyébként CN-55-55 volt az eredeti magyar rendszáma :-)

alfax 2014.06.22. 16:24:08

@Sam8888:
Kacsa rendszeresen szokott indulni a budapest-bamakón, mondjuk nem mindig ér végig :)
süti beállítások módosítása