Miután kiderült, hogy a Nissant hiába keressük, nem állítanak ki a frankfurti szalonon, hirtelen sok szabadidőnk lett, így a második nap végén. Meg frissek is voltunk, mint a most facsart narancslé, ezért úgy döntöttünk Papptibivel, hogy ránk fér egy kis lazítás. Célba vettük a veteránautók kiállítását, a 9-es Hallét.

Ahogy beléptünk, tudtam, hogy el vagyok veszve, és én bizony egyetlen árva veteránt se fogok közelebbről megnézni. Csikós Zsolt és rajongótábora most biztos felhorkan, de én szimulátor addikt vagyok, otthon PS2-n és számtalan raliprogramon (főleg Richard Burns Rally) nyomom órákon keresztül, és amennyire a GT4-ben meg lehet tanulni, kívülről fújom a Nordschleifét.

Szimulátor fronton az idei ősz nagy dobásának az EA Games legendás Need For Speed sorozatának következő epizódja, a Shift ígérkezik. Eddig nem voltam nagy NFS rajongó, mert túlzottan könnyű volt irányítani, inkább volt arcade játék, mint valódi szimulátor.

De a programozó csapat most azt ígéri, hogy a szintén legendás Gran Turismo sorozat (amely épp az 5. epizódnál tart) valódi konkurenciája lesz az új progi és a szimulátor rajongók imádni fogják. Lássuk, gondoltam, ahogy megláttam a csarnok közepén felépített székrengeteget annyi LCD-vel, amennyi egy egész magyar lakótelepet boldoggá tenne. Éreztem, hogy a hátralévő órában a szent tudósítói küldetést messzire hajítom, és helyette játszani fogok - orrvérzéséig. Vagy ameddig a tömeg és a személyzet engedi.

A standon több lehetőség is volt a program kipróbálására, de a klasszikus joystickos verzió szóba se jöhetett. Nyolc, hálózatba kötött állomáson, dinamikusan mozgó sport üléseken, négypontos övvel, Logitec G25 kormányokkal (a műfajban a legjobb) folyt a fő csata, én is erre neveztem be először.

Már csak a nyolcadik ülés volt szabad, ami ezért rossz, mert a rajtrácson is a nyolcadik, azaz utolsó pozíciót foglaltam el egy sportosabbra vett Audi TT virtuális volánja mögött. Ráadásul Silverstone-ban, egy számomra meglehetősen ismeretlen pályán. Sokat nem vártam az első próbálkozástól, hiszen, ha egy szimulátor jó, akkor nehéz megtanulni. A győzelemmel megelégedtem volna.

Silverstone gyors és nehéz pálya, de az én és vetélytársaim szintjén nem az utolsó tizedekért folytatott harc miatt, hanem azért, hogy a pálya két élesebb kanyarját rendesen megfékezzük és ne szálljunk el, mint a győzelmi zászló. Szerencsére viszonylag hamar megtanultam a kritikus pontokat, a gyors kanyarokat pedig elég magabiztosan vállaltam el. Jöttem fel, mint a talajvíz.

Az utolsó körre már láttam a három dobogós versenyzőt magam előtt, akik az egyik élesebb kanyarnál el is fékezték magukat, de már csak kettőt sikerült megcsípni. Első próbálkozásra egy második hely, ráadásul a mezőny végéről – király. A program is, bár viszonylag hamar sikerült beletanulni, azért elég élethű. Az autókat automata váltóra állították, viszont vezetési segédlet, kipörgésgátló vagy menetstabilizáló szerű nem volt bekapcsolva, így megpördülni könnyen meg lehetett.

Miután kipróbáltam magam tömegben, gondoltam megyek egyet a gép ellen. A nyolc egyforma játékállomás mellett volt a standon egy központi ülés is gigantikus kijelzőkkel és csúcs infrastruktúrával. Itt a program ellen játszhatott az ember fia, ráadásul lehetett menni a Nürburgringen is.

Egy széria Porsche Caymant dobott a gép kezelője, csupa matricás, óriás diffúzoros versenyautó ellen, szintén az utolsó rajthellyel. Ajaj, ebből nehezen lesz énekes halott, gondoltam, de nekivágtam. És nyertem, de ne szaladjunk ennyire előre.

Egyrészt az ellenfelek vezetési tudásának nehézsége nagyon alap szintre lehetett állítva, mert épp csak nem mentek a pálya mellett. A legtöbb gondot az okozta, hogy az éppen előttem kolbászoló virtuális vetélytárs a legváratlanabb és legrosszabb pillanatban fékezett vagy váltott irányt, így egyetlen kör alatt annyiszor ütköztem, amennyi egy 24 órás versenyre is sok volna.

De a karambolok és pörgések után mindig sikerült utolérni a mezőnyt, sőt, a Karusselben el is mentem az elejének. Több, mint 9 perces idővel (állórajttal), egy széria Caymannal sikerült nyerni, a győzelem sportértéke tehát kevés. De nagyon élveztem, mert a Porsche csodásan viselkedett, a program pedig ezt elég jól adta vissza.