Megfejtés: egy nem égő CHECK ENGINE lámpa.
Kb. két hónapja, illetve ha visszagondolok, inkább négy, vagyis az első, igen szar első egy órás adásunk felvételére mentem a Rakparton, tehát van az már öt hónapja is, hogy kigyulladt a CHECK ENGINE lámpám. Szokásos autós hipochondriámmal már hallani véltem szelephangot, furcsán surrogó, vagy éppen különös módon nem surrogó ékszíjakat, mindenféle gépház-poltergeistet. Mazda Mester megvizsgálta, nagy vonalakban a motor hibátlannak bizonyult, de a CHECK ENGINE lámpa lehet beszart lambda szonda, benzingőz-szénszűrő, meg ezer más, Mazda Mester műszere meg értelemszerűen Mazdákhoz van, csak néhány Toyotával partiképes.
A Tehén nem ment rosszabbul és nem fogyasztott többet, de ez azért aggasztó. Közben voltam a budakeszi Toyota Mayernél, ahonnan létszükséglet-kurblim is származik, próbálták a srácok a diagnosztikai műszerrel, de a tíz éves, kanadai 4Runner kifogott rajtuk. Ezt itt a Belsőségben talán meg is említettem, így kaptam egyik olvasónktól egy címet: AutOhm Kft., Dunakeszi. Felhívtam őket, azt mondták, vigyem csak. Szép, tiszta villamossági műhely, büszkék is a diagnosztikai arzenáljukra, már az Euro-kertek alatt várakozó kínai autókhoz is megvannak a szoftvereik. A legerősebbek német autókban, azt mondják, brutális, BMW-Audi-Mercedes-Volkswagen vonalon mit tud a gép.
Próbálták a Tehén utastéri csatlakozóját, aztán a gépházit, vagy fél órán át kommunikáltak a 4Runner agyával, de a Tehén nem adta meg magát. Azt mondták az autohmos fiúk, ez azért náluk kuriózum, hogy valamivel felsüljenek, szóval nekik szinte már az élmény miatt megérte, hát bocs. Viszont a diagnosztikai kísérletezés közben elmesélték, hogy Amerikában valahogy a rendőr is meg tudja nézni egy autóban, mióta ég a sárga figyelmeztető jelzés. Konrétabban persze nem diagnosztizál, de ha három napnál régebben, akkor már nem emlékszem, hogyan, de büntet, mert kedves polgár, ne szaladgálj már a végtelenségig motorhibás autóval.
Én meg persze csak szaladgáltam, szaladgáltam, de egyre jobban nyomasztott az a kurva CHECK ENGINE. Főleg, hogy az AutOhmnál még mondtak vagy negyven hibalehetőséget, amit jelezhet. És hogy szerintük is nagy valószínűséggel a szénszűrő, de érdemes megcsináltatni, hiszen így nem látszik, ha valami fontos dolog romlana el. Felhívtam a Toyota központot, ahonnan a tesztautókat kapjuk, és megkérdeztem Varga Péter píárost, szerinte beférnék-e a híres Kaizen Dozsóba, ahol a magyar Toyota szerelők krémje végez karbantartási formagyakorlatokat. A Kaizen Dozsóba sajnos nem mehettem, mert ott pont hiányzik egy csatlakozó, viszont a Reálszisztémánál szeretettel várnak, nekik van műszerük, programjuk, csatlakozójuk, mehetek bármikor.
Ezt szó szerint is vettem, reggel 9-kor már a szerviz körül ólálkodtam, és egy váratlan pillanatban a munkafelvevőre vetettem magam. Mint kiderült, a bármikor azért annyira nem bármikor, mert épp nincs szabad szerelő, de aztán negyven másodperc elteltével már ott is volt Szaniszló Csaba műszaki vezető, fehér ingben, diszkrét Lexus hímzéssel. Ezt már nevezem, még Morzsa kutyám rossz szeme is bepárásodott a gyerekülésben. Kb. negyedóra alatt a Benga néven szólított szupernehézsúlyú kollégával lokalizálták a karbonkanisztert, ami a tankból távozó benzingőzt vezeti vissza a motorba. Azt mondták, sok időt tudnak így megspórolni, ha esetleg négy év múlva megint beesne hozzájuk egy kanadai 4Runner, már egyből tudni fogják. A diagnosztika szerintem három percnél nem volt több: tényleg a szénszűrő a rossz, amivel nyugodtan körbe lehet autózni a Földet akár negyvenszer, sőt, a műszer képernyője szerint nem is az alkatrész lehet a rossz, inkább egy légcső dugulhatott el.
Mit mondjak, teljesen más érzés nem világító CHECK ENGINE lámpával autózni. Most már csak az őrlődés van hátra: a kaniszter 70 ezer, viszont kevés dolgot szeretek jobban, mint a tökéletes autót.