– Miért nem csináltál még soha koviubit? – jelentős konyhabubus vagyok, Nati kérdése indokolt.
– Nem tudom, talán mert nincs akkora üvegem és lusta vagyok felhajtani.
– Ha szerzek, adsz belőle?
– Jóhogy.
– De csak ha raksz bele kaprot.
– Nyilván, fokhagymát is.
– Ezt meg honnan veszed, ha még nem csináltál?
– Ööööö…csak úgy tudom.
– ????
– Megvan. A mamával sokszor csináltunk együtt régen.
Ha nem is tudott olyan jól főzni, mint a dédi – ő úgy szülte a mamát, hogy bedagasztotta a kenyeret, mire az megkelt, már meg is volt a gyerek és folytathatta a munkát – de motorozni igen, nem is akárhogy.
(Jelentem, a kovászos uborka közben elkészült, én is ettem belőle. És hogy milyen lett? Állat lett. Koviubi-fetisisztáknak egy kihagyhatatlan háttérképet is készítettünk.– O.P.)
Töltse le háttérképnek: 1600 | 1280 | 1024 | 800
