Ez a számláló a poszt nézettségét mutatja. Mindenképp olvasd el ezt a posztot a részletekért.
     

Madár? Repülő? Ez a Kaszpi-tengeri Szörny!

Ekranoplánok

  2007. augusztus 07. - Orosz Péter Címkék: repülő lotus versenyautó szovjet katonai jármű aerodinamika nap ground effect

A szerzőről még nincs információ feltöltve!

A szerző még nem publikált a Totalcaron

Viszlát, bús hétfő
2008-02-11 15:10:00

Fotó: Fenyő Balázs Drága olvasók, Úgy alakult, hogy a jövőben már nem én szerkesztem és írom a

A Bimmer-eseményhorizont
2008-02-11 12:29:00

Fotók: Petrány Máté Mindig pontos jele a tematikus eszkalációnak – sőt, paradigmaváltásnak!

Úgynevezett amerikai nagyvas reggelire
2008-02-11 07:58:00

Fotók: Professor Pizka Szalonnás tükörtojásban gazdag reggelit kívánok minden kedves olvasónak – kivéve

Dohogáson érve
2008-02-11 06:17:00

Szóval élcelődök én itt az úgynevezett klasszikus autósújságírói nyelven, mire HaDes olvasónk felhívja a

Ha elolvasták Nínó Karotta epikus cikkét a Renault F1 autóról, amit nemrég vezetett, láthatták, hogy a versenyautótervezés ma alapvetően egy dologról szól. Az aerodinamikáról. Akárcsak a mai nap itt a Belsőségen: egész nap szárnyak, légörvények és persze versenyautók lesznek. Kezdjük mindjárt egy dermesztő szovjet monstrozitással:

KM Ekranoplan. Forrás: Tales of Future Past

Ez egy ekranoplán. Az amerikai felderítés Kaszpi-tengeri Szörnynek, a szovjetek szemérmesen hajómakettnek hívták, Rosztiszlav Alekszejev tervezte, és 1966-ban repült először. Méretét mindenképp az amerikai név szemlélteti érzékletesebben: több mint száz méteres törzsével másfélszer olyan hosszú, mint egy Boeing 747. Ha a világűr megfelelő pontjáról hunyorítunk a Föld felé, megleshetjük dokkjában a Kaszpi-tenger partján:

A Kaszpi-tengeri Szörny a dagesztáni Kaszpijszk kikötőjében. Forrás: Google Maps

De nem is ez az érdekes. Ha most feltápászkodnak a monitor elől, és kézen állva folytatják az olvasást, az alábbi képen szintén egy ekranoplánt láthatnak:

Lotus 79 robbantott ábrája. Forrás: usuarios.lycos.es/eduardomacri/

Pedig ez a Lotus 79 versenyautó, az 1978-as F1-szezonban söpörte le vele az asztalt Mario Andretti. Mi a közös bennük? Mindkettő a ground effect elvén működik, csak pont fordítva: az ekranoplan a levegőben akar maradni, a Lotus pedig a versenypályába akar passzírozódni. Aki olvasta A világ 14 legfaszább versenyautója sorozat első részét (lesz második is, izé), az emlékezhet:

A Lotus 79 inverz szárnyforma alja. Forrás: Dennis David

A Formula–1-ben mindig az nyer, aki a leggyorsabb a kanyarban. A kanyarsebesség határa a gumik és az út között fellépő súrlódás mértéke, innen ered a tapadás. Ha a tapadás megszűnik, az autó érintőirányban kiesik a kanyarból. De ha mondjuk odanyomná az úthoz egy erő, akkor ez nagyobb sebességnél következne be. Például egy hátsó szárny. A szárny leszorítóerőt termel, rápréseli az autót az útra, de növeli a légellenállást, lelassítja az autót az egyenesekben. De mi lenne, ha az egész autó lenne egy szárny? Méghozzá egy fordított szárny, hiszen itt nem elemelkedni akarunk a földtől, hanem hozzátapadni. A fordított szárny alatt gyorsabban áramlik a levegő, ami Bernoulli törvényének megfelelően csökkenti a légnyomást: a nagyobb nyomású légkör az autót folyamatosan az úthoz szorítja. Próbálják ki: fújjanak át két, egymáshoz közel tartott papírlap között, egymáshoz fognak tapadni! A technika hátránya, hogy ha a légáramban zavar támad, a monumentális leszorítóerő hirtelen megszűnik. Ami F1 versenytempónál nem a legjobb dolog.

Repülőgépeknél a ground effect a másik irányból jelentkezik: leszállás közben, nagyjából a szárnyfesztávval megegyező távolságra a talajtól, a repülőgépre ható felhajtóerő hirtelen megnő. Ezt az ablakot használják ki az ekranoplánok: végig a ground effect zónájában repülnek, de már a levegőben, így egy hajóhoz képest sokkal kisebb ellenállású közegben haladhatnak, de egy repülőgépnél sokkal olcsóbban és egyszerűbben.

A szovjet ekranoplánprogram a belső tengerek feletti, nagysebességű katonai szállítójárművekről szólt. Egy nagyobb ekranoplán akár ezer tonnát is képes elszállítani. Negyven évvel később az ötlet tovább él: a Boeing kísérleti divíziója Pelikán néven egy még nagyobb ekranoplánon dolgozik. Négy turbópropeller hajtja, 1400 tonnát képes 16 000 kilométerre elszállítani az óceán felett. Valahogy így fog majd kinézni:

Boeing Pelican kísérleti ekranoplán. Forrás: Boeing

Az ekranoplánokról, még:

Between Wind and Waves: Ekranoplans (Autospeed)
Caspian Sea Monster (Tales of Future Past)
Korabl’ Maket (Samolet) ← szuper képek
In Search of the Caspian Sea Monster (The Register)
Rengeteg videó a YouTube-on

KM Ekranoplan repülés közben. Forrás: Samolet

A bejegyzés trackback címe:

http://belsoseg.blog.hu/api/trackback/id/tr10134268

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben.

feketenap 2007.08.07. 11:35:27

Cápetinek és Cápalinak annyi.
Egyébként nem nagyon hiszem, hogy egy újabb technikai csoda megvalósulásán kívül az ekranoplán nagy biznisz lesz.
A belső tengereken is akad azért hulám, egy kis vihartól a hajók még nem ilyednek meg, de egy ilyen!!
Az irányváltó képességéről nem is beszélve, mert ugye bedőlni nem nagyon tud.

opera · http://www.opera.extra.hu/ 2007.08.07. 11:40:28

Az aviátor című filmben is van egy szép, nagy ekranoplán, igaz épp csak feltudott szálni :)

Atom · http://atom.blog.hu 2007.08.07. 11:44:27

Nem rossz:D Nekem tetszenek ezek a különleges "szörnyek"... Megvizslatva a képet kissé arréb tévedtem a google maps-ban és a mellette lévő "reptéren"/"kikötőben" is parkol egy ekranoplán pár légpárnás hajóval együtt. Szeretek műholdról böngészni, jó dolog:D:D:D
Én a múltkor ezt a fantasztikumot találtam Sydney-ben (kicsit hosszú link lesz:P:
maps.google.com/maps?f=d&hl=hu&geocode=&saddr=&daddr=-33.856437,151.225553&mrsp=1&sz=21&mra=mi&sll=-33.856443,151.225596&sspn=0.000274,0.000628&ie=UTF8&ll=-33.856458,151.225659&spn=0.000274,0.000628&t=k&z=21&om=1

Orosz Péter · http://kzamm.com/ 2007.08.07. 11:44:46

> Az aviátor című filmben is van egy szép, nagy ekranoplán, igaz épp csak feltudott szálni :)

Ja, a Spruce Goose, de az elvileg repülőgépnek készült, csak a maximális elért magasság erősen határeset volt.

Gábor 2007.08.07. 11:55:25

Ezután is az a véleményem a Forma-1-ben nem új ostoba szabályokat (gumicsere, kötelező depó, milliónyi időmérés, stb.), kellene hozni. Hanem le kelle ne venni a szárnyakat, leffentyűket, egyéb aerodinamikai csecsebecséket.
Ezek miatt nincs előzés. Ezek miatt nincs verseny.
Számos újítást a köznapi autózásba a Forma-1-nek köszönhetünk (majdnem minden hárombetűst). De a mostaniak gépek már elég öncéluak.
Szerintem ez nem túl jó.

Rocko- 2007.08.07. 11:58:19

Korabl Maketet és az Antonov 225-t már régebben felírtam a bevásárlólistára. itt múgy mondanátok, h instant get. :)

Krájzler 2007.08.07. 12:05:07

Lenyűgöző képek. Nem is tudtam, h. ilyen járműkategória létezik. Nagyon tetszik. Monumentális és félelmetes. Közelebbről is szeretnék egy ilyet látni...

raffayhun · http://qwerty.blog.hu 2007.08.07. 12:21:22

off: karotta cikkje az eddigi legjobb szerintem a tc-n, hatása van :)

ENZO · http://www.hvtm.hu 2007.08.07. 12:24:15

Belsőség-A Totalcar repülős blogja :)

nem szeretem a repülőket, az aerodinamikai dolgokat viszont nagyon kiváncsi leszek a versenyautós cikkre :) A Karotta F1-es beszámolója meg tényleg nagyon jól sikerült.

mudd 2007.08.07. 12:27:58

nem vagyok aerodinamikai szakember, de szerintem az ekranoplan es a wing car hasonlata rossz. az egyik nem a masik forditottja. az ekranoplan nagyon alacsonyan repul, igy mint egy parnara, ugy tud "raulni" a fold/viz es a szarny koze szorult levegore. a wing car meg ugye gurulo bernoulli-torveny.

atiska 2007.08.07. 12:42:48

az ekranoplan egy olyan jarmu ami a szarnyak alatt keletkezo legparnan siklik. (legkozelebbi rokona barmilyen legparnas akarmi, csak ezen nincs gumiszoknya, es a viztol nagyobb tavolsagra van a jarmu mint azoknal, meg egy "kicsit" gyorsabb.) ez sokkal kevesbe a bernoulli torveny, mint egy versenyauto leszoritoereje. ami a versenyauto forditottja ilyen szempontbol, azt ugy hivjak, hogy repulogep.
a hullamok igazabol azert nem zavarjak annyira ezeket a gepeket, mert a kep egy kicsit csalos. ha veszel egy 100 meteres szornyeteget, amit beleraksz egy ekkora kepbe, akkor 6-8-10 meter igencsak kis resnek fog latszani. nagy viharban persze ennel nagyobbak a hullamok, de ezeknek a jarmuveknek is lehet igazitani a magassagan, vagy ki lehet kerulni a viharzonat.
egyebkent ha jol tudom a kaszpi tengeri szorny az egyik olyan orosz repulogep amibol nem zuhant le egy sem, pedig az nem surun fordul elo ivaneknal, hogy egy tipusbol a fejlesztes soran es a prototipusok kozul a berepules kozben nem potyog le nehany.

atiska 2007.08.07. 12:45:54

tevedtem, 1980-ban lezuhant 1. bocsi.

Efráim 2007.08.07. 13:11:46

\\\"A G a gyorsulás nemhivatalos mértékegysége. 1G az a gyorsulás, amit akkor él át az ember, ha kidobják egy repülőből, és zuhanni kezd.\\\"

Ezt írta Karotta a Renault F1-es cikkben, holott az 1 G-t akkor érezzük amikor állunk a (F/f)öldön. Ha kidobnak a repülőből akkor 0 G van.

woodwheel 2007.08.07. 13:22:50


Csak megerősíteni tudom az előttem szólókat, a párnahatást és a versenyautókat összehasonlítani aerodinamikai szempontból olyan mint a körtét az almával...Kéretik javítani!

1ébként ajánlom BME-sek figyelmébe Óvári tanárúr "Speciális légijárművek katonai alkalmazásai" című tantárgyat amelynek keretében például az ekranoplánokról is szó esik.
A jelenség fizikájáról (akit érdekel):
sry.atw.hu/ABCDE.htm oldalon keresse az "Ekranoplánok polgári és katonai alkalmazhatósága" című cikket (szintén Óvári Gyula írása).

Üdv: Egy (légi)közlekedésmérnök

wadidegen 2007.08.07. 13:23:42

Ha 0G lenne, akkor lebegnél a felhők között és sosem esnél le. A felszínen is 1G van, de ott már nyomódsz neki a felületnek, nem tudsz gyorsulni. Ha meghasad alattad a föld, akkor igen, 1G-vel kezdesz zuhanni a szakadékba. A G nehézségi _gyorsulás_ , nem tömeg, nem helyzeti energia.

katicska 2007.08.07. 13:31:14

Ha kidobnak a repülőből, akkor szabadesésről beszélünk. A szabadon eső testek gyorsulását nehézségi gyorsulásnak is nevezik és g-vel jelölik. Ami Magyarországon a Föld közelében 9,81 m/s2. Szóval, ha kidobnak egy repülőből, 1g-vel gyorsulsz.

woodwheel 2007.08.07. 13:35:54


Akkor nevesítsük a gyermeket: 1g a tudomány mai állása szerint 9,81 m/secnégyzet.

Almasy 2007.08.07. 13:43:08

Megengedik e a versenyauto szabalyok, hogy ne fix szarnyat hasznaljanak, hanem mondjuk valtoztathato dolesszogut?
Igy a kanyarokban jol oda lehet szoritani az autot, az egyenes szakaszon pedig hagyni futni.

woodwheel 2007.08.07. 13:43:12


Ja és még egy kiegészítés, a párnahatás nem a "leszállás közben, nagyjából a szárnyfesztávval megegyező távolságra a talajtól," keletkezik, hanem jóval alacsonyabb magasságon, mégpedig a szárny húrhosszánál kisebb magasságon.

katicska 2007.08.07. 13:44:26

Budapesten 9,808. De Pl. az Egyenlítőn 9,78, a sarkokon pedig 9,832. A g normál értéke 9,806, ez Zürichben 45fokos szélességen.

mudd 2007.08.07. 13:44:50

almasynak: NEM

tomnemtom 2007.08.07. 13:45:36

nekem a legjobban a "monstrozitás" tetszik az egészből :)

Géb 2007.08.07. 13:53:51

De tudományos ma mindenki.... Nézzük magyar proli szemszögből :) jobb mint a Dacia Logan / mostanában a TC-n minden út ide vezet/ :) Ennek aztán van puttonya, bírja vinni a téglát, krumplit, stb. Ilyet mikor vezet majd Karotta? Az lesz majd a nagy szám :) Meg a tartósteszt Vértesbogláron :) A tankolásról nem is beszélve :)
Egyébként nagyon dögös kis gép. Soha nem láttam még ilyet. Tök jó, hogy ilyen extrém dolgokat is bemutattok itt. Ezek a ruszkik mindig tudták mitől döglik a légy...a méret a lényeg...gondolom más járműbe nem fért el a vadiúj navigációs mikroprocesszor, hát csináltak hozzá egy 100 méteres szörnyet :)

Mismas 2007.08.07. 14:05:23

Az englishrussia.com-on is volt rola egy cikk regebben.
Meg is van:

englishrussia.com/?p=1019#more-1019

Orosz Péter · http://kzamm.com/ 2007.08.07. 14:26:17

> Megengedik e a versenyauto szabalyok, hogy ne fix szarnyat hasznaljanak, hanem mondjuk valtoztathato dolesszogut?
Igy a kanyarokban jol oda lehet szoritani az autot, az egyenes szakaszon pedig hagyni futni.

Ez változtatható aerodinamikai elem lenne. És nagyon régóta nem szabad használni – mégis volt egy verseny, amikor lazán értelmezve ugyan, de egy ilyen autó nyert. Stay tuned.

woodwheel 2007.08.07. 14:30:58


Vajon melyik csapat volt? :)

youtube.com/watch?v=8AklGfuzNLQ

woodwheel 2007.08.07. 14:35:04


Vajon melyik csapat volt az? :)

youtube.com/watch?v=8AklGfuzNLQ

Amanitin 2007.08.07. 14:37:42

'mégis volt egy verseny, amikor lazán értelmezve ugyan, de egy ilyen autó nyert.'

szerintem két ilyen is volt. Volt a meghajló padlólemez dolog, meg az alakját változtató abroncs.

mudd 2007.08.07. 14:51:04

asszem meg hillek (graham) idejeben volt, hogy drottal huzigaltak a szarnyakat, ugy allitgattak. aztan ugy betiltottak, mint a szakramentum.

Slugger 2007.08.07. 15:02:48

Elég sok butaság van összehordva mind a cikkben, mind a hozzászólásokban. Akkor tisztázzuk:
- A KM (Korabl Maket - "hajó makett") nevű ekranoplán, amit Caspian Sea Monsternek becéztek Nyugaton, volt a valaha épített legnagyobb, amely egy repülése során oda lett baszva és megsemmisült. A fantáziarajz természetesen nem fedi a valóságot.
- A Google Earth-os képen egy kisebb ekranoplán, a Luny látható.
- A "ground effect" magyarul párnahatás, mint ahogy egy páran már mondtátok is.
- A versenyautó aerodinamikájának nem sok köze van a párnahatáshoz. Az utóbbi azért van, mert a szárny végéről leváló csúnya örvények amelyek csak a légellenállást növelnék nem tudnak kialakulni a talaj közelsége miatt.
- Ha valaki ekranoplánokról akar olvasni, inkább orosz oldalakon keresse a témát.

Bubu 2007.08.07. 15:08:21

"mégis volt egy verseny, amikor lazán értelmezve ugyan, de egy ilyen autó nyert"
Lauda a porszívós Brabham-mel?

Efráim 2007.08.07. 15:11:15

Katicska,

Légyszi mérd meg azt az 1 G-t zuhanás közben valamilyen eszközzel!

e 2007.08.07. 15:29:18

Azt hiszem wadidegen és katicska alaposan összekever két dolgot amilyeket gyorsulásnak neveznek. Az egyik a sebességnyerés, a másik a G gyorsulási tényező. A szabadesésben lévő test azért 0 G hatása alatt áll, mert a -1G sebességnyerési gyorsulása éppen kompenzálja a földön jelen lévő +1G hatását. Igen nem hat rá semmilyen erő, így a rugós erőmérő, a mérleg, bármely gyorsulásmérő 0 értéket mutat, éppen úgy mint a világűrben fényévekre minden bolygótól. Remélem így már világos. A földön a -1G-vel (függőlegesen) gyorsuló testre 0 G hat.

mudd 2007.08.07. 15:30:15

bunubak: aztan a bt46b-t be is tilottak szepen. meg veszelyes is volt egy csoppet, mert kopte hatrafele amit felszedett a palyarol. ha kicsuszott, akkor meg aztan tenyleg goromba dolgokat muvelt.

Dob 2007.08.07. 15:42:26

Igen.. e-nek igaza van (ezt tanultam én is).
A párnahatás valóban teljesen más, mint autóknál használt leszorítóerő, illetve azért nem is,csak fogalomzavar van.

en.wikipedia.org/wiki/Ground_effect_in_cars
en.wikipedia.org/wiki/Ground_effect_in_aircraft

"Note that while such downforce-producing aerodynamic techniques are often referred to with the catch-all term "ground effect", they are not strictly speaking a result of the same aerodynamic phenomenon as the ground effect which is apparent in aircraft at very low altitudes."

Éppen ezért gáz a post, mert erre épül az egész... tessék olvasni elötte.

AP (törölt) 2007.08.07. 15:58:24

Izé.
Az autót a ground effect odatapasztja a földhöz, a repülő hajót meg bizonyos sebesség fölött ellöki a földtől!

atiska 2007.08.07. 16:15:45

ap, szerintem csak a neve ugyanaz, de nem vagyok aerodinamikus, ha a szakavatott kollega aki az elobb is helyretette a fogalmakat leirna hogy mi a kulonbseg, akkor gondolom mindneki megertene.
a lenyeg, hogy a legparnanak nem sok koze van a bernoulli-torvenyt hasznalo leszoritoero-termeleshez. plane nem annak a forditottja. egyszeruen ugy van kialakitva a gep teste es szarnya, hogy maga ala gyurje a levegot.

woodwheel 2007.08.07. 16:31:40

Úgy néz ki az azonos angol terminológia ette meg a cikkírót, holott korántsem ugyanarról a jelenségről van szó (mint azt az elejétől kezdve többen megírtuk).

Az autó esetében a föld egy kvázi zárt áramcső faldarabja (a többi részt az autó kasztnija adja), így a Bernoulli szerint a sebesség növekedésével (dinamikus nyomás) csökken a (statikus) nyomás, ami szívóhatásként jelentkezik és odatapasztja az autót a betonhoz, ha növeljük a sebességet (lásd porszívó-Brabham), akkor csökken a nyomás: nő szívóerő. Ez a klasszikus, két papír közé fújúnk:összetapadnak kísérlet

Ellenben a párnahatásnál ahelyett, hogy a áramlási kersztmetszet (szárny és a földfelszín közötti távolság)csökkentésével megnövelt áramlási sebesség nyomáscsökenéshez vezetne van egy olyan szűk tartomány, ahol a szárny alatti levegő kvázi-beszorul a szárny alá (ez a tartomány a cikkben írtakkal ellentétben nem a fesztávolság, hanem a szárny húrhossznál kevesebb) ami a szárny alsó felén nyomásnövekedés formájában jelentkezik, ami egyben felhajtóerő növelő. S ahogy Óvári Gyula írja: "Ez arányaiban úgy érzékelhető, hogy amíg a hagyományos repülőgépen létrejövő felhajtóerő 70-80%-ban a szárny feletti nyomáscsökkenés következménye, addig ekranoplán esetében ugyanez 50-60%-ban a szárny alatti nyomásnövekedés eredménye.

Mégegyszer belinkelem, és ajánlom a cikkíró szíves figyelmébe; ekranoplánokról magyar nyelven:
sry.atw.hu/ABCDE.htm
Két cikk is foglalkozik itt vele ('E' betűnél keresendő):
Villányi György: Egy érdekes kísérlet: az Alekszejev-féle ekranoplán
és
Óvári Gyula: Ekranoplánok polgári és katonai alkalmazhatósága

Amanitin 2007.08.07. 17:20:08

te e betű, te összevissza beszélsz.
A g az nem 'tényező', és pláne nem hat semmire. A g az egy gyorsulási érték, amit a Föld felszínén tapasztalna egy hirtelen szabadesésbe átmenő test (vákuumban, természetesen). Ezt nem kell méricskélni sem, simán ki lehet számolni bármelyik pontra a Föld tömegközéppontjától való távolság és a szélességi fok ismeretében.
És mint ilyen, nem hat semmire, hatni erők szoktak ugye. Ha arra gondoltál, hogy a szabadesésben lévő testre nem hat semmilyen erő, akkor pedig próbálkozz újra az áltisi hetedik osztállyal.
Szabadesés az az, amikor a testre a Föld gravitációján kívül nem hat semmi. Ergo az ejtőernyős szigorúan véve nem szabadesik, mert surlódik a levegőben. Viszont az ISS fedélzetén a három koma, na azok igen.

ommm 2007.08.07. 17:37:03

tegyük hozzá gyorsan, hogy jelenleg már egy sem üzemel közülük.
ja, sziasztok, helló Dr.

docgoyo 2007.08.07. 18:56:03

Mutley-nak egy ekranoplánt! Ehe-ehe...

kacsa! 2007.08.07. 22:31:34

Ez egy nagyon jó poszt volt, igazán érdekes.

miluman · http://autofilia.blog.hu/ 2007.08.07. 22:51:05

igen, nem semmi egy gép, instant get :D akit érdekelnek további projektek, amik majd a távoli vagy közeli jövőben elkészülnek, itt van jónéhány: en.wikipedia.org/wiki/Category:Upcoming_aircraft

e 2007.08.08. 07:07:49

Amantin öcsi, sajnos meg kell kérdezned valaki nálad tájékozottabb embert, ha nekem nem hiszel, pedig ebből diplomám van. Hidd el a föld felszínén hat az 1 G , szabadesés esetén nem. A "hat" itt abban az értelemben értődik ahogy a cikkben a kanyarban , gyorsításkor és lassításkor ható "G"-kről írt Karotta.
A szűklátőkörűségedet az okozza, hogy "G" kialakulhat valódi gyorsulás hatására is és alapvetően a gravitáció (tömegvonzás) is eredményezheti.
A két fogalmat pedig "x G"-vel gyorsul és "x G" hat rá próbáld meg elválasztani egymástól.

Easy Player 2007.08.08. 21:36:04

Diploma ma már sokféle van. De melyik az, amelyikből csak egy szimpla "e"-t lehet kierőlködni? (akkor már miért nem "g" vagy "G") Ennek ellenére igaza van!

Ekranoplan 2007.08.09. 09:38:35

Csak egy apró kiegészítés a cikkhez.
A Google Earth képen nem a szakirodalom által kaszpi tengeri szörnyként,(Caspian Sea Monster) NATO kódja KM-7 látszik, hanem az orosz hadsereg részére gyártott taktikai atomfegyverek hordozására is alkalmas rakéta szállító ekranoplán a LUN konzervált, kísérleti példánya. Deszantosokat szállító testvére egy közeli hangárban konzerválva várja a feltámadását. Mellette, a képet nagyítva az ORLYONOK nevű, deszant ekranoplán sorozatgyártású példánya látható. Ebből a típusból 9-11 db volt hadrendbe állitva. A kisérleti példányok száma, a fennmaradt géptörzsek, kabinok alapján legalább ugyanennyi volt... Képesek voltak hajóként vizen haladni, ekranoplánként viz felett repüllni, illetve lankás partra spaciális kerekes futóművükkel kifutni, vagy akár rendes repülőtéren leszállni. Viharállóságuk meglepően jó volt, elvileg bevethetőek lettek volna akár a Földközi tengeren is.
A KM-7-ből 1 db épült 1964-ben, de összesen 8 átépített verziója repült. Változó hajótesttel, szárnyakkal, hajtóművekkel, és hajtóműelrendezéssel.
A végső verzió 1984-ben, más források szerint 1986-ban semmisült meg, pilóta hibából.
Ezen kívül létezett egy, az orosz haditengerészetnél hadrendbe állított ekranoplán, elnevezése nem egységes, méretei az IL 18-hoz voltak hasonlóak.
Kb 18 db épült belőlük, Volt kerekes futóművük, alapvetően rendes repülőgépként repültek, de le tudtak szállni akár viharos tengerre is, képesek voltak ekranoplánként repülni 4-6 db sugárhajtóművük segítségével.

Walter Melone (törölt) 2008.06.17. 21:09:31

"Repülőgépeknél a ground effect a másik irányból jelentkezik: leszállás közben, nagyjából a szárnyfesztávval megegyező távolságra a talajtól"


A szárny húrhosszának a fele nagyjából....

Walter Melone (törölt) 2008.06.17. 21:34:35

A párnahatást a Kármán féle örvénysor okozza, ami a szárnyvégnél alakul ki, mivel a szárny alatt és feletti nyomáskülönbség ki akar egyenlítődni. Ez a leváló örvény "ütközik" a talajnak, és fordul be a szárny alá, egy "párnát" képezve ott. Ezzel tulajdonképpen tovább nő a szárny alatti nyomás, míg a szárny feletti változatlan marad.

royslade 2011.11.13. 22:38:37

Van-e itt valaki érettségizett, aki oda is figyelt a fizikaórán? Ne találgassátok már, hogy mi a nehézségi gyorsulás (g), hanem olvassatok el egy középiskolás fizikakönyvet! (diploma, ehh). Egyébként a Bernoulli-tv. és a párnahatás is benne van.